Marx tényleg zsidó volt, ellenben eléggé hitehagyott. Másrészről éppen azt a kényelmes álláspontot támadta, miszerint a pénz a megrontója a mai társadalomnak. Elvégre a feudalizmusban nem létezett teljesen kiterjedt pénzgazdálkodás, terményjáradékot kellett fizetni, és a többi termény önellátásra ment el. Amit állított az az, hogy a társadalmat maga a termelési mód határozza meg, tehát az, ahogyan mi előállítjuk az életünkhoz szükséges javakat. Legyen szó élelemről, gyermeknevelésről, szórakozásról.
Amit a jobbágyokról mondasz, az jól hangzik, kicsit nosztalgikus is. Kezdjük mindjárt az alapkérdéssel: egyáltalán miért kellett nekik földet kapniuk, miért birtokolta azt egy földesúr? Körülbelül úgy hangzott ez, mint nem olyan régen egy ismerősöm kifakadása, hogy mit lázongok én, mikor a vállalkozók vannak olyan jók, és adnak az embereknek munkát. Mert ha nem fektetnék be a vagyonukat... Igen ám, de honnan van az a vagyon, és hogyan is gyarapodik az? Munkából. A feudális rendszer földesurainak pedig szintúgy munkából. De ehhez kevés egy ember munkája. A középkor feudális rendszerének meghatározója az, hogy azok a nomád népek, melyek a Római Birodalom szétesése után a rabszolgákat felszabadították, nem rendelkeztek, és nem is akartak olyan infrastruktúrával rendelkezni, mint a rómaiak, és ezért vagy lemészárolták a fölös rabszolga-állományt, vagy azt mondták, hogy termeljetek csak nyugodtan, és szabadon, majd jövünk egy év múlva, és kérjük a részünket. Nőből, és kosztból egyaránt. Elvégre a rabszolgát fenn kell tartani, akkor is amikor nem termel. A szabad ember, ha olyan van, akkor éhen is dögölhet. Egyszerűbb és előre mutatóbb volt, mint a rabszolgatartás. Ez előbb-utóbb lekorlátozta ezeknél a népeknél a mozgásteret, és ciklikusan járták be ugyanazokat a részeket, hogy behajtsák a járadékot. Ebből a alakult ki a benefícium, és a feudum. Magyarországon is a földesuraknak rendszeresen be kellett járniuk a teljes uradalmat, még a késői középkorban, és az újkorban is. A jobbágyok között persze azért ez a gazdagság egy kurva nagy hazugság. Éppen Anonymust hozod példának, aki kifejezetten az uralkodó osztálynak a szemszögéből írt le dolgokat.
De ha olyan jó volt jobbágynak lenni, akkor vajon miért törtek ki világszerte jobbágylázadások, Dózsa-féle parasztháború, Watt Tyler felkelés, stb. A zsellérség Anonymus korában még szinte nem is létezett, csak jóval később, amikor már megszüntek a faluközösségek, és rétegeződni kezdtek a jobbágyok is, ami a termelési eljárás hatékonyságának növekedése miatt történhetett meg. De a zsellérség megjelenése egyben már a városi munkásság megjelenését is jelentette, és ez már a polgárság világának térhódítása lett, és azok a felszabadított jobbágyok, akik meg tudták váltani a földjüket, azoknak már tehetősége nem a dolgozó osztállyal volt egyenlő, hanem a polgárság sorait erősítették. Mondhatni úgyis, hogy ezek voltak a mezőgazdaság első kapitalistái. | |
|
|
