Nah most itt azért egy pillanatra időzzünk el. A család az emberi társadalom jelensége, ti. a vadon élő emlősök java része falkákban, vagy hordákban él, nem pedig családi kötelékben. Az emberi fejlődés, mint a főemlősöknél általában ugyanebbe az irányba mutatott, sőt, a lehető leghatékonyabb fejlődést produkálta ezen a téren. Persze ehhez észre kéne venni, hogy a család léte egyáltalában nem genetikába van írva nekünk, a liberális nevelés pedig egyenesen egyénekre degradálja az eddig félközösségként működő családot is. Az emberi család alapvetően különbözik más állatfajoknál működő családmodelltől. Csak akkor jelenik meg, amikor megszűnik a matriarchátus, és a tulajdonlás eléri azt a fokot, ahol már a tulajdont örökíteni kell. Ekkor kezdett el bomlani a nemzetségi, vagy törzsi társadalom, és helyét átvette a rabszolgatartás, aminek első elszenvedője a nő, és a gyerek, hiszen létében teljesen kiszolgáltatott lett a férfinak. Amíg csak egy követ kellett felszedni a földről, hogy a napi zsákmányt leterítse, és az elegendő volt, addig nem volt kitüntetett szerepe a tulajdonlásnak, az öröklésnek. Amint az eszközkészítés elérte azt a fokot, ahol már nem is a konkrét tevékenység vitte el a több időt, hanem az ahhoz használt eszköz előállítása, már nyilván nem akarta a férfi csak úgy otthagyni a földön a szerszámot, amikor feldobta a bakancsot. De azzal, hogy a család megélhetése ezeknek az eszközöknek lett mindinkább alávetve, úgy azok tulajdonosává avanzsált férfink most már jogot formál a családra, mint a tulajdon örökítésének eszközére.
Ennek megfelelően a tulajdon kifejlődésével, a mai magántulajdon igazi formája mellett alakulhatott ki csak a család abban a formában, ahogy ma álmodoznak sokan róla. De ezzel együtt, éppen a munkafolyamatok leegyszerűsödése miatt, a nő (sőt még a gyerek is) munkavállaló lehetett, ezért megindult az emancipáció, a gyereknevelés is ledegradálódott pénz-kérdésre. A családok egyre szűkebbek, ma jó, ha mind a két szülő valamennyire jelen van a gyerek nevelésében. Az iskolákra hárított társadalmi nevelés már most is átvett sokmindent a család felelőségeiből, mint egy gyárra változtatta a munkára képzését a gyereknek. Ahol viszont feloldódik a tulajdon, ott szükségszerűen vele pusztul annak örökítő anyaga: a család.
Lehet, hogy degeneráció a mai szemmel sokminden, de emberibb is egyben. A polgári erkölcs szemében a monogámia megszűnése, az enyém-tiéd pusztulása, a nemiség szabaddá válása, a gyerek nem-tulajdonlása maga a degeneráció, sőt a pokol. De a polgári erkölcs nem minden. Elvégre ez az az erkölcs, ami engedi, sőt kifejezetten általánosítja a prostitúciót, hiszen ma már elmondhatja magáról minden bérmunkás, hogy elkurvult, pénzért bocsájtja áruba magát. Ennek csak speciális esete az, hogy a nők, és férfiak a nemiségüket adják el; ma már ez kevésbé elítélendő is egyébként.
SZócal mitől elbaszott egy gyerek? Én a legtöbb elbaszott gyereket éppen a családokban neveltek közül látok. | |
|
|
