Ilyen értelemben véve természetesen mindenki szabad. Én ezzek csak azt akartam mondani, hogy néha jó elhinni, hogy a döntéseim tényleg az én döntéseim, de persze tisztában vagyok vele, hogy több alternatíva nem igazán van, illetve nem lenne kivitelezhető más módon élni. Vagy talán lehetne, de az nekem nem lenne jó. Próbálom nem figyelembe venni, hogy milyen módon korlátoznak, és így néha olyan, mintha nem is lennének korlátok. Nekem ez jó, én nem hiszem azt, hogy valójában azt csinálhatok, amit akarok, csak úgy teszek, mintha lehetne, de azt hiszem ez az alap. Röviden annyi, hogy én nem tisztelem a törvényeket, mert a törvények sem tisztelnek engem. Vagy fordítva? Lényeg az hogy attól még vannak. Csak nem kell mindennel foglalkozni. |