Punk Portál - 2025. szeptember 30.





 

Hírarchívum > Fesztivál hírek - Sziget 2006


Írta: Sziget
Feltöltötte: xzoleex
Ekkor: 2006. jún. 15. csütörtök - 16:20

A Sziget a nagy fesztiválokkal nemcsak a szolgáltatások minőségében, hanem a programkínálatban is bátran felveheti a versenyt. Az öt nemzetközi nagyszínpad, így a mainstream zenét csokorba gyűjtő Nagyszínpad, a világzenét bemutató Pannon Világzenei Nagyszínpad, a változatos stíluskavalkádot ígérő WAN2 Színpad és a keményebb zenéket felsorakoztató HammerWorld Színpad mellett nemzetközi szintű produkciókkal rukkol elő idén már a Művészetek Palotája Jazz Színpad is.
A megszokott igényességgel válogatott programjaival az MTV Színház és Táncsátor és Szabadtéri Színpad szintén kiváló nemzetközi produkciókat igér. Igazi csemegékkel kecsegtet a Roma Sátor programja is. Az underground elektronikus zene, megnövelt és idén Medúza névre keresztelt helyszíne is már számos nemzetközi előadót sorakoztat fel.

Nagyszínpad
A Thom Yorke gitáros-énekes vezette angol, oxfordi Radiohead a mai zenei színtér - és az elmúlt 15 év - egyik legfontosabb, legnagyobb hatású zenekara, legalább annyira megkerülhetetlen jelenség, mint a Pink Floyd volt a 70-es években vagy a U2 a '80-as évek végén, a '90-es évek elején. Lemezei rendre ott tanyáznak a "minden idők legjobb albumai"-listák élmezőnyében. Az öttagú együttes az 1995-ös Bends és az 1997-es OK Computer albumokkal átrajzolta a modern gitárzene szabálykönyvét, azóta a rockzenei sajtó gyakran használja a "Radiohead-iskola"-kifejezést a hasonló hangzású gitárpop-bandák jellemzésére. A Radiohead ezen albumai nélkül nem lenne Coldplay, Travis vagy Keane. A Radiohead aztán példát mutatott invencióból, kísérletezésből és bátorságból is, hiszen a Kid A című 2000-es és a 2001-es Amnesiac című lemezekkel sutba dobta a tuti formulát és kísérletező, elektronikus zsánerű dalokkal jött ki. Mindenkit meghökkentett, de sikere töretlen maradt. A legutóbbi, Hail To The Thief című lemez - melynek címét Yorke-ék egy Bush-ellenes amerikai gúnyköszöntéstől kölcsönözték - a zenekar gitárzenei és experimentális világának keresztezése, ugyancsak mestermunka és ugyancsak nagy hatású album - mellesleg ugyancsak világsiker. A Radiohead mindemellett nem "csupán" izgalmas rockzenekar. A muzsikusok - főként az "izgága" Thom Yorke - rendszeresen nyilvánítanak véleményt sikamlós közéleti, közérzeti kérdésekben - legyen az a környezetvédelem, a média vagy a Blair-adminisztráció Irak-politikája. A Radiohead új lemeze idén várható.
A képzőművészeti főiskolásokból alakult skót Franz Ferdinand-ot a tavalyi emlékezetes Sziget-koncert után talán már nem kell bemutatni a hazai közönségnek. Alex Kapranosék a Sziget Nagyszínpadán nagyjából mindent megmutattak abból, hogy miért éppen ez a zenekar az elmúlt évek angliai gitárzenés posztpunk/new wave-revivaljének legfontosabb és legsikeresebb formációja.
A 2004-es év egyik legjobb debütáló lemeze a Scissor Sisters-hez fűződik, mely a New York-i art-pop szcénából robbant a világba. A zenekar mindent ötvözött, amit a bároktól a stadionokig, a diszkókig, a rádiókig és a tévékig elfogadható: izgalmas, vicces, frivol, szexi, táncos, slágeres. A Scissor Sisters kifinomult lemeze zseniálisan utalt hol a Bee Geesre, hol a Frankie Goes To Hollywoodra, hol Elton Johnra, hol David Bowie-ra, hol a Queenre, hol Jimmy Somerville-re, hol Pink Floydot dolgoztak át -Comfortably Numb - úgy, hogy közben olyan megaslágereket gyártottak, mint a Laura, a Take Your Mama Out, vagy a Filthy Gorgeous. A Jake Shears, Babydaddy multiinstrumentalista, Ana Matronic vokalistanő, a gitáros Del Marquis és a dobos Paddy Boom alkotta zenekar eddig olyan nevekkel turnézott, mint a B-52's, vagy a Duran Duran, és a tavalyi Live8 segélykoncert egyik legizgalmasabb fellépése is az ő nevükhöz fűződik. Egyszer már majdnem ellátogattak a Szigetre, akkor le kellett mondaniuk, most azonban övék a Sziget 2006 nagyszínpada
A Placebo - David Bowie egyik kedvenc együttese - az elmúlt egy-másfél évtized egyik kulcsfontosságú gitárzenekara, mely izgalmas és expresszív, ugyanakkor élvezetes és slágeres zenéjében olyan hagyományokat ötvöz sajátosan, mint a Pixies-, Nirvana- vagy Sonic Youth-féle odalépős, amerikai gitárzene, a '70-es évek Bowie-s, T Rex-es glamrockja, vagy a mai elektronikus tánczene. A Népstadion közönsége rövid ízelítőt kaphat ugyan zenéjükből a Depeche Mode előzenekaraként, de igazi nagy koncerttel a Szigeten rukkolnak majd elő.
A Nagyszínpad - az esti sztárjai mellett - a korábbi idősávokban is remek felhozatalt kínál. Az idén április 24-én megjelent One Cure Fits All című album egy megújult, ismét a legjobb formáját hozó Therapy?-t mutat be, mely zenekar 1989-es megalakulása óta volt már fenn, volt már lenn, ám feltámadása bizonyítja, a rockzenében semmi sem lehetetlen.
Hihetetlen, de a tavalyi meglepetés Skinny Puppy után egy újabb zenekar, a Ministry érkezik abból a szcénából, amely a nyolcvanas-kilencvenes években megalapozta az elektro-indusztriált - ha lehet így nevezni ezt a dübörgő elektronikus alapokra, zajokra samplerekre, szintetizátorokra, torzított énekre feszülő, gitárokat sem kikerülő műfajt.
A belga dEUS a kontinentális Európa egyik legizgalmasabb gitárzenekara. A képzőművészekből alakult együttes muzsikája nagy olvasztótégely, benne békésen, és ami fontosabb, izgalmas szintézisben fér meg a free jazz, a new wave, a noise rock, az avantgard rock, a folk-rock és még oly sok minden más.
A finn Rasmus évek óta az egyik legnagyobb tinisztár-zenekar a skandináv pop-metál-dark szekcióból - amolyan HIM-utód, címlap-kompatibilis frontemberrel, kellő mértékű ifjúsági depresszióval, kellő mennyiségű fülbemászó dallammal, továbbá az érzékenység és a rockos hevület hatásos arányával.
A kilencvenes évek elején alakult holland The Gathering a kontinentális rockszíntér egyik legnépszerűbb együttese, a darkos, szimfónikus metálzene híveinek egyik igazi szívszerelme - nem kevéssé a zenekar szuggesztív frontleánya, Anneke Van Giersbergen miatt.
Jovanotti néhány évvel ezelőtt már meghódította a Sziget közönségét és abban az évben a legjobb nagyszínpados koncertet produkálta. Nem hibázhatunk nagyot, ha úgy tippeljük: a rap, a rock, a reggae, a funky és a bella canzone elemeit muzsikájában bájosan keverő, minden bizonnyal ismét bő kiszerelésű zenekar élén érkező Jovanotti - aki legutóbb albumát 2005-ben adta ki Buon Sangue címmel - ismét közönségkedvenc lesz.
Guru's Jazzmataz a kortárs hipohopszíntér egyik emblematikus figurája, akinek eredeti nevét, Keith Elam, senki nem ismeri, de a Guru névre rögtön arra az azonnal felismerhető zenére és szövegelésre asszociálnak, amely sajátja. Guru neve és munkássága a rap-hiphoppal és a dzsesszel forrt össze, és amely először 1993-as Jazzmataz Vol.1. lemezén öltött egy igen határozott, karizmatikus képet a nyolcvanas évek végén a Gang Starr hiphopzenekarban eltöltött sikeres évek után.
A Seeed már bizonyította, hogy Németországban játsszák a kontinens legjobb reggae-muzsikáját. Most bebizonyítjuk, hogy a szintén német Gentleman legalább ennyire izgalmas (sőt) és ringató, egy journey to Jah, ahogy website-ját nevezi. A kölni származású fiatalember, akit a polgári életben Otto Tillmannak hívnak, folyamatosan turnézik keresztül és kasul az EU-ban - és azon is túl -, Bounty Killer-, Capleton-ihlette, dancehall elemekkel tarkított roots reggae-muzsikájával, hogy augusztusban elérkezzen a Szigetre.
A Beatsteaks jelenleg Németország egyik legkelendőbb popárucikke, akik a Ruhr-vidéktől Hamburgon át Münchenig sportcsarnokokat is megtöltenek már. Az 1996-ban mindössze tizedik koncertjét a Sex Pistols előtt játszó, a nemrég a legendás punkkiadótól, az Epitaph Recordstól a Warner testvérekhez átszerződött, immár tíz éves Beatsteaks kedves, sármos arcokból áll, akik egyaránt bejönnek punkoknak és csajoknak - akik a punk mellett tökéletesen elsajátították a dalszerzés szabályait, mellesleg elsőrangú entertainerek.

WAN2 Színpad
Az alapfelállásában hattagú, élőben további muzsikusokkal kibővülő holland Relax érdekes zenei keverék és beindító koncertzenekar: hiphopot nyom élőben, klasszikus rockzenei felállásban, lemezjátszóval és sok vokállal. Az együttes egy punkzenekar romjain alakult 1998-ban, már a megalakulás évében megnyert egy országos tehetségkutatót, egy évvel később pedig már kiadta első kislemezét és egy rangos holland zenei díjra is jelölték.
A Mad Heads XL névre hallgató, hazájában, Ukrajnában kultuszstátuszt élvező psychobilly trióból alakult 2004. elején, amikor - ahogy a zenekar honlapja fogalmaz - a muzsikusok megunták, hogy már évek óta �ugyanazt nyomják, ugyanúgy�. A kísérletezésre vágyó zenészek ekkor egy dögös fúvós-szekcióval dobták fel a zenekar összeállítását, és nyitottak az együttes zenei spektrumán is: a rockabilly mellé "behúzták" a skát, a swinget és az ukrán népzenét.
Az öt plusz egy tagból álló maNga népszerű török zenekar (a plusz egy tag egy a zenekar összes videoklipjében szereplő animációs figura, SPA), zenéje igazi fúziós portéka nu-metal, hiphop és anatóliai népzenei elemekkel.
Másodszor jár a Szigeten Oroszország egyik legérdekesebb-legkülönösebb popzenekara, melyet az orosz-örmény énekesnő, Gaja Arutjunján 1999-ben alakított meg bátyjával. Pszichedelia és népzenei alapok festik alá a Deti Picasso muzsikáját, expresszionista-látomásos pop, tánczene, mely felkavaró szimbiózist alkot Gaja lenyűgözően széles spektrumú hangjával és előadásmódjával valahol Nina Hagen és Diamanda Galás nyomdokain, de mégis teljesen máshol.
Hadag Nachash a legnépszerűbb izraeli hiphopzenekar Izraelen innen és túl, mely sajátosan ötvözi a klasszikus hiphopot a world musickal. A zenekar neve leginkább Shirat Hasticker című száma (angol nyelvű verziója The Sticker Song) révén közismert az egész világban, így például a hiphop őshazájában, az Egyesült Államokban, ahol folyamatosan teltházas koncerteket adnak.
A Sziget lassan hagyományszerűen minden évben elhozza az elektronikus tánczenei élet alapköveinek számító előadóit: márpedig a The Orb mindenképpen megfelel ezen kritériumoknak.
Roy Paci olasz trombitaművészről korábban többek között a Subsonica, a Mau Mau, vagy Manu Chao vendégeként hallhattunk,először első, Baciamo Le Mani című szólóalbumának bemutatása alkalmából láthattuk 2002-ben a Szigeten. Számos, erősen ajánlott lemezük készült: legfrissebb, Parola d`Onore! című albumuk zenéje a lehető legjobb lesz arra, hogy a Viva la vida! jelszóval ismét megtáncoltassák a Sziget publikumát.
A Coldcut az elektronikus tánczene történetének egyik igazi úttörője, az egyik legmaradandóbb és legfontosabb név, gyakorlatilag intézmény ebben az állandóan változó és formálódó, színes és eklektikus műfaj-katyvaszban.
A Wir Sind Helden, azaz a Hősök vagyunk, a Neue Deutsche Welle legjobb hagyományait, azaz azt a bizonyos, nyolcvanas évek elejére jellemző fanyar világot hordozza zenei génjeiben, mely 2006-ban is tökéletes receptnek bizonyul. Guten Tag című slágerük nemcsak szászok, bajorok, poroszok, svábok, teutonok, stájerek, türingiaiak vagy germanisztika szakos magyar hallgatók kedvence, hanem az idei Sziget egyik indulója is lehet.
A Gogol Bordello az egyik legfurább, egyben az egyik legfigyelemreméltóbb új társaság a kortárs zenei porondon. A zenéjében a cigányzene, a punk és a brechti kabaré elemeit keverő zenekar vezetője, Eugene Hütz kalandos úton jutott el a zenekar későbbi szülőhelyére, New Yorkba. Az énekest 1986-ban, a csernobili katasztrófa után evakuálták otthonából Nyugat-Ukrajnába, melyet aztán elhagyott és Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Olaszország érintésével jutott el 1993-ban az amerikai metropoliszba. Hütz New Yorkban emigráns orosz és ukrán valamint helyi muzsikusokkal alakította meg zenekarát, mely kezdetben "sima" orosz roma esküvői muzsikát játszott. A Gogol Bordello aztán néhány tagcsere - melynek során két izraeli muzsikus került a bandába - és a New York-i underground színtér megtermékenyítő ereje hatására "keveredett el" mai izgalmasan sokszínű stílusáig.

HammerWorld Színpad
A Sick Of It All egész egyszerűen a New York-i hardcore-színtér (azaz NYHC) egyik fő létrehozója, melyet a két Koller tesó, Lou és a Pete alapított még a nyolcvanas évek közepén. Egy SOIA-koncert lemez a hardcore eleven lenyomata, indulatos energiabomba, amely nagyobbat üt, mint bármikor: a nagy túlélők ma is okkal a legnagyobbak, hiszen 1989-es Blood, Sweat and No Tears című debütalbumuk óta folyamatosan képesek voltak a megújulásra, még akkor is, amikor a kilencvenes évek első felében komoly támadások kereszttüzében álltak. Ennek fényében talán nem lehet meglepő az a kijelentés, hogy amíg létezik a Sick Of It All, létezik a hardcore is.
Ez az év az alapzenekarok éve a Szigeten: a HammerWorld színpadon az egyik nagy visszatérő, az amerikai metálszcéna egyik vezető zenekara, a Fear Factory lép fel. A Fear Factory gyakorlatilag a Ministry által tökélyre vitt indusztriális metal egyik továbbvivője és az általuk létrehozottt death metal és indusztriál (lásd Ministry, Nine Inch Nails, Skinny Puppy, Frontline Assembly stb.) hibrid stílusteremtője, amely a kilencvenes években meghatározó, brutális és jéghideg lemezekkel, mint például a Demanufacture 1995-ből vagy az Obsolete 1998-ból írták át a heavy metal könyörtelen lemezekkel tarkított történetét. Dino Casares csapata az utóbbi pár évben ismét igen aktív, legutóbbi lemezük 2005 augusztusában jelent meg Transgession címmel.
Ismét egy olyan meghatározó zenekar érkezik a HammerWorld színpadára, mely nélkül színtelenebb lenne a mai heavy metal-színtér. A kilencvenes évek eleje óta létező brit Cathedral Lee Dorrian énekes vezetésével a Black Sabbath-i hagyományokat konvertálta egy új szintre, és igen hamar az ebből kinőtt doom metal egyik élcsapatává vált.
Az edinburgh-i zenekar gyakorlatilag a mohikánfrizurás punk archetípusa, egy punktoposz, amely igazából a punk második hullámát képviseli és tartja életben mind a mai napig. A hetvenes évek vége óta működő Exploited jelképe és mozgatórugója Wattie, azaz Wattie Buchan, a mohikánfrizurás énekes, aki fáradhatatlanul képviseli a hardcore szemléletet, az angol munkásosztálybeli kritikus hangvételt.
A Thomas Englund énekes és a dobos Patrick Carlsson alkotta svéd- és dacszövetség 1998 óta ismert Evergrey néven, változó tagsággal és mára a skandináv progresszív metal specialistáinak számít világszerte. Ugyanebben az évben jelent meg első lemezük, a The Dark Discovery, melyet további jelentős munkák követtek. Idei albumuk, a Monday Morning Apocalypse megjelenését követő turnéjuk során érkeznek a Sziget 2006 HammerWorld színpadára.
Az amerikai Morbid Angel a death metal színtér egyik alapzenekara, legalább annyira megkerülhetetlen jelenség, mint a Venom, a Mercyful Fate, a Slayer vagy, mint két legközelebbi rokona, az ugyancsak floridai Deicide és Obituary - sőt: ami a zenét és a szövegeket illeti talán minden más hasonló és fontos zenekarnál extrémebb produkció.
A Dani Davey énekes vezette Cradle Of Filth zseniálisan szintetizálta/ja mindazon elemeket, melytől egy metalzenekar friss, érdekes, aktuális lehet: a black metalra és a glamre jellemző horror külsőségek mellett a könyörtelen black metal zenei alapok a dark muzsikákra jellemző dallamosabb, befogadhatóbb harmóniákkal és énektémákkal keverednek: így lehet a zenekar egyszerre kedvence egy Marilyn Manson-, egy Merciful Fate-, egy Alice Cooper-, vagy egy Dimmu Borgir-rajongónak egyaránt.

http://www.sziget.hu