2010. II. 13. Odeon-Lloyd, Ellen-Operabál, Tűzraktér

Írta: kal0z Feltöltötte: kal0z Ekkor: 2010. feb. 14. vasárnap - 19:14

A szombati estén a bőség zavarával küszködtem, úgyhogy mindenhova benéztem egy kicsit, aztán továbbálltam.

1. Odeon-Lloyd mozi: Komoly dolgok (41. Magyar Filmszemle, Diákzsűri által díjazott filmek)
Ebben a filmben rengeteg haver dolgozott, egy SZFE-s lány első filmje, ami nulla egész nulla tized forintból készült. Másodjára láttam, és leginkább azért mentem, mert ez egy rendkívül szerethető, kedves film, és jelenlétemmel növelni akartam a nézőszámot.
Három 18-20 éves jóbarát egy nyaráról szól: két srác meg egy lány mindenféle hétköznapi gondjai (nem, nem Szomszédok fíling), mindez remek színészekkel bemutatva. Az apróbb hibák ellenére érződik az a lelkesedés és szeretet, amit belefektettek ebbe a filmbe, a 72 perc alatt nem unatkozol, és vigyorogva jössz ki a mozibul. Aki teheti, lesse meg, nem fog csalódni.
A mozi előtt valami pirtiparti volt, utólag olvastam, hogy afa tüntetés, de nem igazán mozgatott meg, mert mentem tovább az

2. Ellen-Operabálba.
Tökéletesen hiábavaló volt. Ismerem az egyik szervezőt és a nagy balhét kavaró tavalyi ellenbál után meg akartam nézni magamnak, hogy milyen is egy ilyen: kannás punkok, kommunista indulók, fagyoskodás. Azaz semmi értelme, pedig az ötlet alapja jó, csak nem kellene elmenni a komcsi irányba, és a "köcsög burzsuj gecik" kiáltások is eléggé kevés fantáziára vallanak, hiába próbáltam a taxiból kiszálló elegáns népeket barátságosan az ellenbálba invitálni. Egy testesebb hölgy mellettem pedig azt kiabálta: "mi itt miattatok éhezünk!" - már elnézést, de ő biztos nem éhezik, én sem, és a jelenlévők nagy része sem. Attól még, hogy az Operabál maga undorító, nem kéne elmenni a demagóg vonal felé.



Több régi ismerőssel is találkoztam: az egyikük épp menni készült, mondván ő rács mögül, vörös zászlók előtt, munkásmozgalmi dalokkal nem. A másikukkal ácsorogtunk egy kicsit, nézelődtünk, aztán amikor a lábujjaim jégcsappá fagytak, és még mindig semmi nem történt, fél kilenc felé átcsoszogtam a

3. Tűzraktérba.
Mikor beléptem a terembe, épp a Skaballeros nevű förtelem játszott. A ska sose volt a szívem csücske, de ez mindent alulmúlt, igyekeztem messzebb menekülni. Biztos kellemesen bebasztam volna, ha lett volna rá pénzem, meg nem akarnám visszafogni a szerszfogyasztást most.

Kint dumáltunk, amikor a Valami Fuvolás Alternatív Izé ment. Ha nem énekelt volna benne a csávó, akkor pofázáshoz egész jó háttérzene lett volna.

A Semmi Komolyról lemaradtam, de elintéztem egy "majd máskorral". Épp éhen készültem dögleni ugyanis (lásd éhezés), úgyhogy kajabeszerző körútra indultam, majd kint dumáltam az Ellen-Operabál szervezésében jártas ismerősömmel. Elmondtam neki, mekkora egy szar volt, és mennyi minden fasza és vicces és ötletes dolgot lehetne csinálni, és biztos mennyivel többen lennének, ha nem ennyire bolsevik lenne az egész.

Ezek után lenéztem az egyik pincehelységbe, ahova az érkezésemkor invitáltak: "ott dobosok lesznek, az is jó lesz!". Ülnek körben a hippi arcok, és egy hosszú, ősz szakállú muksó vezetésével ütötték a kongákat. Ebbe azért sikerült belefeledkeznem. Teljesen kaotikus volt az egész, mégis összeállt valamiféle rendszerré, aztán amikor egy lány inkább táncolt, mint dobolt, akkor leültem az ő dobjához és elkezdtem ütni, magamat ismerve baromi pontatlanul, mégis belesimult az össznépi dobogásba, és az egész együtt volt, iszonyú király volt, józanul is és nem betépve is beletranszultam.

Mire visszatértem a pánkkoncertre, már a Last Minute játszott. Mint írtam, nem csípem a ska-t, és Kutya továbra se nagyon tud énekelni. Azért azon mosolyogtam, amikor a frontember úr felszólította a szingli lányokat, hogy vonuljanak a színpad elé, de csak két csaj állt oda. Fail? :-)
Szóval a Last Minute-et is hamar eluntam, és inkább tipliztem aludni. Az est mérlege: jó volt sok népekkel összetalálkozni, dumálni és szocializálódni, szar volt fagyoskodni és elkeseredni az utcabálon, a koncert biztos nem lesz az év bulija, hippikel dobolni kurvajó volt.