Punk Portál

robit:

Üdvözlök mindenkit ezen a korai délutánon. Egy beszámolót olvashattok el az alábbiakban a Vörös Yuk-ban lezajlott Smafu- New Fight-Human Error-Arymus Pyle koncertről. Lássuk csak. Amúgy megjegyzem, hogy zenei mérlegemet visszaállítsam, éppen az All Saints nevű kommersz popcsapat egyik albumát hallgatom. Nagyon jó a tegnapi buli után egy kicsit más jellegű zenét hallgatni!!!

Az est első fellépője a szegedi (vagy szögöd-i?) Smafu volt. Nem vagyok nagy rajongójuk, de most tényleg bejött a bulijuk. De az is lehet, hogy már régen láttam őket. Szerintem jól állították össze a programot. Nekem úgy tűnt, hogy a műsor első felében inkább a punkos dalokat játszották aztán volt egy ska-s rész. Az emberkék ropták a táncot a zenéjükre, bár én hátulról (a keverőnél) csak 3 db nagydarab embert láttam, akik néha szó szerint dobálták az embereket a tömegre. Jól van srácok, így tovább!!!

Következett a New Fight. A látottakból nekem az jött le, hogy ők nagyon élvezték a zenélést. Egymást szívatták, lökdösték, mindezt fülig érő szájjal (én is ezt teszem:J). Nekem még mindig nagyon kemény falatnak tűnik a zenéjük (pedig nekem is vannak különös zenéim).

Remélem az új Cd-ket megismerve a számok a koncerteken is ismerősként fognak visszaköszönni. A zenei tudás nagyon ott van, főleg a dobosnál, de bárkit kiemelhetnék a hangszeresek közül. A zenekar egyébként jövő szombaton (2003. 04. 19.) a Hold X True és az olasz No More Fear zenekarral lép fel a Rocktogonban.

A Human Error volt az est harmadik fellépője. Nem pöcsöltek sokat Slayer-ék, hanem zúztak, mint állat.

Eldarálták a klasszikusokat, slágerszámokat és voltak feldolgozások is. Most nem volt akkora mozgás, mint R.A.M.B.O.-n, de a skacok aprítottak, mint állat! Főleg Pándi Balu, alias XlatabárxkálmánX akinek dobmunkáját mindig érdemes nézni a színpadról, most is így tettem. Megjegyezendő, hogy amikor vendégénekesükkel eljátszották a Fuck The Police című örökzöldet, a hölgy énekes hangjára a keverőpulton a kijelzők elérték a piros mezőt (érted Mezőt :)!!! Hát McCheap-pel összenéztünk és csodálkoztunk rendesen

Az Artymus Pyle következett az este utolsó fellépőjeként. Bevallom, mikor megláttam őket először kicsit féltem tőlük, de nem derült ki, hogy embert esznek. A buli végén még fordítottam Jogsi barátomnak is, és kiderült, hogy az énekes az kifejezetten jó fej!!!

Na, de először a koncertről. A buli végén itt is kevesebben voltak, mint a kezdésnél. Mozgás egyáltalán nem volt, de szerintem ez olyan figyelős zene volt. Én is így tettem. Zenéjük hallatán nekem a Majorityrule nevű formáció jutott eszembe (amit ajánlok figyelmetekbe!!!), Jogsi pedig a From Ashes Rise-t említette meg, mint viszonyítási alap. Zenéjükben keveredtek az extra gyors részek és a doom-os (nem gothic!!!) elemek. Mindezt pedig durva ének kísérte.

Az este összességében jól sikerült, de nekem még mindig az év elejei R.AM.B.O.-s buli a mértékadó. DE! Áprilisban még sok buli lesz (PTW, Ensign, Fear my thoughts, No more fear) és bármelyik esélyes az év koncertjére.

www.smafu.tk
www.humanerror.hu
www.prankrecords.com

Dan:

Ez most elég érdekes lesz, nem tudom, mit fogok írni, de majd mindjárt kiderül.

Itthon tettem-vettem, amikor felhívott Mozart (a Smafu zenekar közkedvelt zenésze), hogy ül a vonaton, mindjárt jön. Megbeszéltünk egy találkát a Moszkván. Elindultunk célpontunk felé, amiről csak annyit tudtunk, hogy lesz Malacka koncert, és a címet. A Margit hídtól sétáltunk fel a hegyre, kicsit eltévedtünk, de aztán meglett. Még szerencse, hogy Mozart hozott térképet. A rendezvény neve ez volt: Összművészeti házfoglaló fesztivál. A kiragasztott plakátból megtudtuk, hogy ez egy lebontásra szánt ház, aminek a helyén valami modern irodát építenek, de még a bontás előtt művészek elfoglalták, vagymi. Ebből már lehet sejteni, hogy bölcsészekkel volt tele a hely, Mozarttal meg is figyeltük, szinte mindenkin volt valami idióta ruhadarab. Színes kendő, medál, tarisznya, ilyenek. :)) A házban épp valami doboló zenekar fejezte be az előadást, sajnos nem láttam, mert tömeg volt. Utána viszont körbenéztünk, a falakon festmények voltak, meg egyéb kompozíciók. A ház rohadt jó összevissza, kis kanyargó lépcsők, érdekes szobák. Az egyik falon bontottak egy új ajtót is, körben kilógtak a téglák. Az első emeleten egy szobában pár gyerek éppen alkotott valamit a falra. Sört is lehetett venni, ami azért a hegymászás után nem ártott. Voltunk a padláson, ott UV fényben világított néhány kompozíció. Találkoztunk Tamással a Malackából, mondta, hogy nemsokára kezdenek. A koncertterem mellett volt egy camera obscura is, ami sajnos nem működött, szerintem nem volt elég világos kint. Aki nem tudja, hogy mi az (bunkó módon én se tudtam), az elolvashatja itt. Kint üldögéltünk, amikor találtam egy '59-es (asszem) Élet és tudomány magazint, amiben olvastunk egy cikket "Jön a színes TV!" címmel. :) Elég érdekes volt.

A Malacka és a tahó a saját cuccán játszott tök ingyé, de legalább jól nyomták. A hangolással kicsit sokat pöcsöltek, nem tudom, minek. A basszgitáros egy vendégzenész volt. Azért előnyös néha olyan bulira is elmenni, ahol nincs színpad. Én azt hittem, hogy az énekes lány tök magas, de kiderült, hogy nem is. :) (Később a Vörös Yukban mindenkit piszkáltam, aki alacsonyabb nálam. Hát ez nagyon vicces. Ott annak tűnt legalábbis. :) Szóval a kedvünkért egyből a lovas számmal kezdtek, mutogattam is a mutatnivalót, ahogy kell. Nem tudom, hogy újdonság-e, de voltak versikék is a számok előtt, amit papírról olvasott Tamás. Indulni kellett, mert a Smafu koncertet se akartuk lekésni, ezért még kértem a Polemic feldolgozást, amit csak nekünk eljátszottak. Köszi!

A Vörös Yukba persze rohadt korán érkeztünk, a Smafu másik két tagja még ott sem volt, a kettes ruhatárjegyet kaptam. Az időt zsíroskenyérzabálással (fincsi csalamádés volt), és sörfogyasztással töltöttem. Ennek meg is lett a hatása. :)

Szóval a Smafu kezdett, tök sokan megnézték őket. A poénok nagy része a mai EU szavazásra épült, pár szám szövegét át is írták menet közben. Szerintem jó hangulatú buli volt, páran táncoltak is, mondjuk a HC közönségből nem sokan üvöltötték velünk az Emu szövegét. Vegyesen voltak számok az első és a második kiadványról, és szerepelt a két új szám, amiket már hallhattunk párszor. Feldolgozták a Ten Foot Pole-t, meg az Operation Ivy-t, ahogy szokták.

Szóval a sörök hatásáról: nem ittam sokat, de azért annyit igen, hogy ne nézzek meg minden zenekart illedelmesen, ahogy szoktam. Ami nem tetszett, azt otthagytam a francba, és inkább csevegtem a közönség többi tagjával. Szóval innentől sajnos nem nagyon tudok részletekbe merülni.

Volt New Fight, ami leginkább metal, de van benne hardcore is, egyszer már láttam a Süsiben. Két énekes van, egyikük hörög, a másik üvölt. Belőlük azért pár számot megnéztem.

A Human Errorból kb. 2 hangot hallottam, sajnos nem volt hangulatom a grindcore-hoz, de biztos jól nyomták. :)

Végül a főzenekar, az Artimus Pyle következett az USA-ból. Mindenki kérdezgette, hogy milyen, ezek szerint nem éppen egy ismert banda. A színpadon két bozontos fickó állt, a dob mögé nem láttam be. A zene zúzás volt, az ének üvöltés. Szerintem semmi extra nem volt benne. Mondhatni egyáltalán nem tetszett, ott is hagytam a francba. Azért később visszanéztem néha, de mindig ugyanaz ment. A szakállas fickó állt a mikrofon mögött, és üvöltött valamiről ezerrel. Lehetett kapni lemezeket, az árak korrektek voltak. Én inkább egy Tizenhét EP-re fektettem be, most jelent meg februárban.

Épp üldögéltünk Keksszel valamelyik asztalnál, amikor SmafuSanyi összeragasztott minket egy vastag ragasztószalaggal. Ez nagyon viccesnek tűnt, szóval mentünk egy kört így a VY-ban, aztán leszaggattuk magunkról.

A koncertek után Dj. Sas (angolul ejtsd: dídzsé szesz :) zenéjére lehetett ropni. A ska slágerekre páran táncra perdültünk, de nem volt akkora hangulat, mint egy ska buli után. Hajnal 3 tájt indultunk haza.

2003. IV. 11. - Vörös Yuk + Malacka