Punk Portál - 2021. szeptember 23.





 

Tony Sly – 12 Song Program (Fat Wreck, 2010)


Írta: Mozart
Feltöltötte: Mozart
Ekkor: 2010. feb. 14. vasárnap - 17:44

Tony Sly első szólóalbumától jobban féltem, mint annak idején Joey Cape-étől, mégpedig azért, mert anno a közös akusztikus albumukon egyértelműen jobbnak találtam a Joey-féle számokat. Persze lehet vitatkozni, hogy melyikük nyújtott jobb teljesítményt, de nekem sokkal jobban tetszettek a teljesen áthangszerelt, változatosabbá tett Lagwagon-nóták, mint a lecsupaszított Sly-szerzemények.
Éppen ezért pozitív csalódást jelent ez az új Tony Sly-album: itt látszik, hogy időt fordított arra, hogy átgondolja, melyik szám hogyan hangzana jobban: milyen hangszereken, milyen stílusban, milyen tempóban, és hogy legyen-e benne például vendégvokál vagy ne. A végeredmény szerencsénkre egy egész változatos kis album, szerintem szólókarrier debütálásához tökéletesen megteszi. Nemcsak szimpla akusztikus prüntyögést kapunk, hanem van itt countryzene, elborultabb, elektronikusabb dal, na meg persze balladák is. Megjegyzem, akusztikus albumnak nem is lehet igazán nevezni ezt a lemezt, mert felcsendül a torzított gitár többször is, igaz, csak szolidabban, mondhatni a háttérben. Elég sok számban van vendégzenész, kiemelendő a két plusz énekes, a Dance Hall Crashers-ből (és például No Use-számokból) ismerős Karina Denike (akinek imádom a hangját), valamint persze az „örök testvér”, Joey Cape, aki nemcsak háttérvokált, hanem egy egész versszakot kapott az egyébként egyik legjobb, Amends című dalban. Továbbá Fat Mike is basszusozik az albumon, de ezt senki nem venné észre, ha nem lenne ráírva a borító belsejére.
Sajnos azért nem lehet elmondani, hogy végig izgalmas az album – két-három szám még sokadszori hallgatás után sem akar megragadni az emlékezetemben –, de az első három számot (Capo, 4th Fret; Via Munich; The Shortest Pier) vagy a már említett Amends címűt mindenképp ajánlom meghallgatásra. Na persze nem mindenkinek, hanem azoknak, akik szeretik Tony Sly dallamvilágát, és ugyanakkor nem riadnak vissza az akusztikus zenétől. Hiszen bármennyire is új vizekre evezett, a dallamai a régiek. Aki tehát bírta a szerzeményeit eddig is, az garantáltan talál pár új kedvencet, de azért készüljön fel, hogy ez inkább kellemes kis háttérzene, mint teljes odafigyelést igénylő hallgatnivaló.

Tony Sly Myspace-oldala: www.myspace.com/tonyslymusic