Punk Portál - 2021. szeptember 20.





 

2008. VIII. 27-31. Szegedi Ifjúsági Napok


Írta: Mozart
Feltöltötte: Mozart
Ekkor: 2008. szept. 2. kedd - 18:33

A SZIN idén is látogatottsági rekordot döntött, és ez nem lehet véletlen. Aki szegedi, vagy nem szegedi, de járt már ott, tudja, hogy mennyire más hangulata van egy fesztiválnak a folyóparton, a belvárossal szemben, úszómedencével és más hasonlókkal, mint egy sima városszéli/faluszéli fesztiválnak. Pláne, ha lenn van minden haverod, ami mondjuk Szigeten is megtörténhet, de ott nem botlasz beléjük véletlenül. Ami a programokat illeti, a szokásos hazai nevek mellett volt pár külföldi sztárvendég is. No, nézzük is meg közelebbről az említésre méltóakat!
A nulladik napon (ma már minden fesztiválnak van ilyen) a svéd Backyard Babies-t láthattuk először a színpadon, akik hírnevükhöz méltóan, sallangmentesen és keményen adták elő a rock hőskorát (bármikor is volt az) idéző számaikat. Profi hozzáállás, színpadi mozgás és persze zenei tudás jellemezte őket, szemernyit sem emlékeztettek a pár hazai mondvacsinált rockhősre. Ja, és persze kommunikáltak a közönséggel egész sokat, ezért jár egy pluszpont. Az összeállításban volt bőven új szám, na meg persze a legslágeresebb hangzású nótáik. Őket a Tankcsapda követte, akiktől megkaptuk a megszokott színvonalt. Én évek óta nem voltam TCS koncerten, így jó volt egy kicsit nosztalgiázni tinédzserkorom „legszebb” dalaira (Fordulj fel, A legjobb méreg, Baj van stb)., de persze az újabb slágerek se maradhattak ki a számlistából (Ez az a ház, Mennyország tourist).
Az első hivatalos napon már bővebb volt a választék, kitérni mindenkire nem is lehet. Tinikorom másik nagy kedvencét, a Macskanadrágot csak messziről hallottam, és csak a végét, de belenéztem az Alvinba, ami egész jó volt, főleg, hogy most kivételesen jól szóltak, ami fesztiválokon ritkaság. Úgy látszik, jó húzás volt fölvenni egy második gitárost a zenekarba. A szokásos rajongók mellett, úgy láttam, még a biztonsági őrnek is tetszett.
A JATE sátorban a Kiscsillag volt a nap fő attrakciója, mivel mostanában jelenik meg csak az új album, ezért gyakorlatilag elnyomták az egész első albumot, csak megkevert sorrendben, és kiegészítették pár újabb számmal. A zárószám mi más lett volna, mint a legfülbemászóbb dallamú Kockacukor... rájöttem, hogy bár a Kispált továbbra se szeretem, de a Kiscsillag nem olyan rossz. Az est záróakkordja a Morcheeba volt. Jó lassú szettet nyomtak, ennek ellenére (vagy pont ezért) szerintem nagyon jó volt. Lazításnak kitűnő ez a zene, az ember nem bulizza szét rá magát, de egy Gained the World vagy egy akusztikus Au-Delá sok mindent megér élőben. Azért a végére persze felpörgött a tempó, hogy senki se maradjon kielégítetlenül.
Pénteken már tényleg az undergroundé volt a főszerep nálam, a Riddim Colony-t most láttam először élőben, és nagyon profinak bizonyultak. Nem sok magyar reggae-zenekart ismerek, de biztos ők az egyik legjobbak ezek után. Szimpatikus, szerény arcoknak tűnnek, pozitív hozzáállással és sugárzó zeneszeretettel. Nem sajnálom, hogy kihagytam miattuk a CPg-t. Aztán jött a SZIN talán legjobb koncertje, a Russkaja. Aki hallotta, de főleg látta már őket, az el tudja képzelni, milyen eszméletlen hangulatot képesek teremteni percek alatt, és aztán fenntartani a koncert végéig. Úgy mozgott a tömeg egy emberként, mintha előre megkoreografálták volna a bulit. Itt is meg kell említeni a zenekar szemmel látható őszinteségét és adni akarását, amit meg is hálált a közönség. Ötből ötös koncert volt. Aki még nem ismeri őket, sürgősen pótolja be, lehetőleg egy koncerttel! (Interjút is közölni fogunk velük itt a Punk Portálon.) Utána a PASO is kitett magáért, de velük egy időben a Mystery Gang is játszott, így egyik zenekart sem láttam teljes egészében. Az viszont tény, hogy a Mystery Gang közönsége nem fért be a számukra kijelölt sátorba.
Szégyen vagy nem szégyen, az utolsó nap koncertje számomra a sötétedés előtt játszó Kaukázus volt, valamiért nagyon bejönnek nekem. Tetszik a „punkos” hozzáállásuk (ha a zenéjük nem is az), ami alatt a kiadók szándékos bojkottálását és a zöld gondolkodásnak, valamint a kapitalista kényszerűségek megkerülésének népszerűsítését értem. Szerintem a Kaukázus nem csak úgy tesz, mintha rendelkezne küldetéstudattal. Majd meglátjuk, merre viszi őket a népszerűség, hisz még csak most kezdenek befutni. Remélem, megmarad ez a nyílt és bensőséges viszony a közönséggel. Ezután belenéztem még a Belmondóba, egynek jó, bár a Nyers anno jobb volt (pár számot még mindig játszanak tőlük koncerteken), aztán volt még Vad Fruttik és Belga, mindkettőn hatalmas tömeg. Utóbbi így sem olyan rossz, de egy élő zenei alap nagyon feldobná. Így csak három melegítős majom ugrál a színpadon, és vicces dalokat énekel.
El is érkeztünk a három nap végére… meglehet, hogy egy átlagos Punk Portál-olvasó talál az ízléséhez közelebb álló zenekarokkal megspékelt fesztivált, de az tény, hogy a SZIN egy szegedinek (és sokan másoknak is) kihagyhatatlan nyárzáró buli. Szóval – jövőre ugyanitt (és hallgassatok Russkaját)!