Punk Portál - 2021. szeptember 20.





 

2008. VII. 05. Sopron, VOLT


Írta: Pipi
Feltöltötte: xzoleex
Ekkor: 2008. júl. 14. hétfõ - 12:41

Délelőtt némi Aquapark Mogyoródon, majd begyűjtöttem a kedves utitársaimat és odaléptem a gáznak, hogy még aznap leérjünk. Olyan 4 órás érkezést terveztem eredetileg, ebből lett kb este 7. Nem baj. Gyors cimborakeresés, kisebb veszekedés rendőrökkel parkolásügyben, aztán irány a fesztivál. A stage pass-t kb 1 perc alatt megkaptam, ez remekül volt szervezve. Aztán pillanatok alatt benn is voltunk és a Moby Dicket hallgattuk, ami annyira nem fogott meg, hogy ott is maradjak 5 számnál tovább, ezért elindultunk Gergő cimborámmal felderíteni a fesztivált.

Hamar rájöttünk, hogy minden iszonyat drága, de hát egyszer élünk. Lassacskán besötétedett, elkezdődött az URH. Aki nem ismerné őket: az art-punk egyik úttörői a 80-as évekből. Akkoriban hatalmas durranás volt, de mai füllel sajnos semmi extra, bármelyik alter zenekar ugyanezt csinálja (most meg fognak dobálni). Azt hiszem a taps és ném rajongás nem is annyira a zenének, inkább a színpadon álló Menyhárt Jenő gitárosnak (aki mellesleg az Európa Kiadó vezéregyénisége) valamint Müller Péter Sziáminak szólt, akit azt hiszem nem kell bemutatni. Nem volt rossz, kiegészítették az eredeti felállást egy perkával, de a nagy durranás elmaradt. A közönség jelentős része már az Offspringet várta. Ez könnyen tettenérhető volt a számok közti szünetben fel-felcsendülő Offspring üvöltésekből. Gergő cimborám a koncerten megtalálta élete párját én pedig izgatottan vártam a legendát, akik 24 éves fennállásuk során még nem jártak hazánkban. Hát most jöttek. A közönség egy cseppet várta őket már. Ekkora iszonyat tömeget és még koncerten nem láttam. Pedig még csak nem is volt ingyen. Szerencsére nem faszoltak sokat, elkezdték a bulit. Dexter nagyon megöregedett, de szerencsére ez csak a külsején érhető tetten, a hangja még ugyanolyan mint 12 éve. A tombolás kimerült abban, hogy mindenki megpróbált levegőt venni. Pogózni ugrálni nem volt hely. Bodysurfing az viszont ment folyamatosan. Meg a borulások is. Azt egy kellemes dolog, mert legalább 6 ember esik rád, úgyhogy ha nem szedik le időben rólad őket, könnyen ájulás lehet a buli vége. Minden szám alatt volt, aki összeesett és ki kellett vinni. A biztosítást végző In-Kal security minden bizonnyal sokat látott embereinek is szemmel láthatóan szokatlan volt a téma, mindenesetre minden tőlük telhetőt megtettek a sérültek, ájultak stb leggyorsabb kimentésére. Azt hiszem a fesztiválok lassan kezdik megérteni, hogy nem árt, ha normális biztonságiak felügyelik a bulit, így sokkal jobb benyomással távozik a kedves látogató. Buli közben egy elsőegélyesnek látszó úriember néha belocsolt minket egy slaggal, ami elég jól esett a cirka 60 fokban, ami a tömegben érezhető volt.

A zenekar viszont kevésbé volt lelkes, mint a közönség. A nagy sláger számok közül csak elég keveset játszottak el, és a talán legsikeresebb és legjobb Conspiracy of One albumról egyetlen számot se hallhattunk. Ez belefér egy olyan zenekarnál, akik havonta játszanak nálunk, de egy legenda, aki először van itt, az igenis játssza el a nagy slágereket. Pretty Fly, Walla-Walla meg Kids aren’t alright persze volt, de a közönség hiába kérte a One Fine Day-t, az Original Prankster. Szerencsére a Splintert se erőltették, arról csak a Hit that-et játszották. Koncert végén persze megígérték, hogy jönnek még, mert kurvajók vagyunk, de az ilyen dumákat már megszoktunk. Amúgy Dexter majdnem végig gitározott is, de azért volt a színpadon egy harmadik gitáros is, aki szintén nyomta végig, ha esetleg kedvenc énekesünk megunná a dolgot.
Minden kifogásom ellenére azért hozzá kell tennem: az Offspring még ezekkel a számokkal is fergeteges koncertet adott és természetesen nagyon jól éreztük magunkat, de sok év után még ennél is többet vártunk. De azért jó volt. Nagyon jó. Utána 3 óra alvás után hazavezetni kevésbé volt nagyon jó, de megérte azért :)