Punk Portál

Ezt életemben nem gondoltam volna, hogy valaha részt fogok venni egy ilyen bulin. Akit csak hallottam beszélni róla, mind azt mondta, hogy kurva különleges és kibaszottul fasza élmény volt. De kezdem inkább az elején.

A második Small Moscow AntiBooking System fesztivál egy olyan buli, amire már legalább negyed éve gyúrok. Amint megtudtam, hogy lesz, és nagyjából kik lépnek fel rajta, tudtam, hogy akármi is történik, nekem november 9-én Salgótarjánban a helyen, a Kakuk Fogóban, mert kedvelem a várost, az ottani bulikat, ráadásul rég jártam arra, és számos remek zenekar lép majd fel. Időközben beszálltam ideiglenes jelleggel basszusgitározni a Formyfriends-be is, szóval mentem mindenképpen.
A Formyfriends és Nothing zenekarokkal utaztam, a busz indulása előtt fél órával derült ki, hogy nincs már jegy, vagy mi, úgyhogy vonattal mentünk, ami azért jó, mert lehet piálni és dohányozni, szóval bulisabb, ellenben drágább és lassabb. Ahogy aztán leszálltunk Salgóban és sétáltunk a Kakuk felé, Rádi Deraven Gabi hívott, hogy hol vagyunk, és menjünk, és „mond valamit”. Kifejtettem Formyfriendséknek, hogy ha most azt mondja, hogy elmarad a buli, akkor ideges leszek.

És richtig azt mondta.

Szóval álltunk vagy tizenöten, pestiek-tarjániak vegyesen a Kakuk előtt, és lestünk, hogy ez mi, meg hogy, meg miért, és főként, hogy akkor most mi a tosz lesz, lejöttünk ide potyára, vagy mi? Rádi Gabi azonban nem adta fel, azt mondta, hogy dobáljuk be a cuccainkat a kocsiba, a próbatermükben, egy garázsban lesz megtartva a buli, úgyhogy így tettünk, majd visszamentünk a belvárosba alkoholt vételezni, aztán buszra szálltunk és kimásztunk vele a 2**-es garázsba, ahol a Säw próbál.
Fent aztán kidobáltuk a teremből a felesleges cuccokat, és kajáltunk, megérkezett a Harvester és a Something Against You legénysége is.
Ekkortájt kértem meg Thomászt, a Not This Time egyik gityósát, hogy keverje be fél liter Stampó Grund rum ízű szeszesitalomat kólával az ő Trombi Dumbi feliratú palackjába, majd eme minőségi ital, a Trombi Dumbi rumoskóla lett az est egyik fő látványossága.

A Formyfriends-zel kezdtünk. Hogy hogy játszottunk, azt belülről úgyse tudom megítélni, úgyhogy Martusz barátom szavait idézném inkább: „Sajnálatos módon ők még egy Roland cimborának elnevezett erősítőn játszottak, ami nem a hangzásáról híres, ezért szörnyen szóltak, számomra a gitárok túl halkak, a basszus túl hangos volt, és a zene sem igazán volt megnyerő, de azért nem mondanám rossznak sem. Úgy láttam rajtuk, hogy a buli elmaradása kicsit elvette a kedvüket, ezért nem is nyomták olyan intenzitással.”

Utánunk jött a Harvester. A helyzet az, hogy a nevüket még sose hallottam, mint kiderült, jófajta grindcore-t nyomnak, amikor a dobos srác elkezdett dobolgatni, többünknek az Another Way jutott az eszébe. Mire kezdtek, eléggé vihogós kedvemben voltam Trombi Dumbi barátomnak köszönhetően, amiből a Harvester énekese, Srég néha tarhált (jóóó!). Nagyon faszán küldték a metált, igen tetszett, változatosak voltak a számok, meg az ének, és kurvajól adták elő. Jó grindcore-os szokás szerint húsz percnél többet nem játszottak, ellenben a sörüket tisztelték nagyon, mi meg vihogtunk, amikor a basszeros srác kinyitott egy dobozzal, a malátalé kihabzott, és sikeresen leköpte Rádi Gabi gatyáját, aki oldalt ült egy használaton kívüli erősítőn. :-)

Következett aztán a Something Against You, akik meglehetősen ráizgultak a garázsparti ötletére. Egyszer azt hiszem, elkövettem azt a blaszfémiát, hogy pozitívan nyilatkoztam eme zenekarról, félek, újra meg kell tennem, ugyanis rendesen odabasztak, vagy csak én voltam túl részeg. Páran nyomtak singalongot is, aztán pont amikor még így is kezdett volna elegem lenni a muzsikából, be is fejezték, ezt tiszteltem bennük mindig is, majd a tagság nekiállt vígan alkoholizálni.

A Nothingot először Pusztafeszten láttam. Ott botrányosan szarok voltak, azóta a zenekar egy névváltáson és jelentős fejlődésen esett át, nagyon lendületesen nyomták, és már nem is szétcsúszva. A zenekartagok csodálkoztak, hogy ki adott a dobosnak duplázót, de szerintem határozottan jót tett, ahogy a kedélyállapotomnak a Nerve Agents feldolgozás, pedig én se nézném ki magamból, hogy kedvelem. Mindenesetre a Nothingra érdemes lesz odafigyelni, azt hiszem, és egyszer egy fokkal józanabban megtekintem majd őket, az is biztos.

Következtek a salgótarjániak, elsőnek a Not This Time. A koncert egy részét kint elbeszélgettem Harvesterékkel, a másik részén már bent voltam, néha énekeltem az ismert számok refrénjét, és fényképeztem. Láttam már lendületesebb NTT-bulit is, bár ez igazából lényegtelen, mert a körülmények ugye. Eleinte úgy volt, hogy nem is játszanak, de aztán végül mégis, és ennek amúgy örültem.

Egyre kevésbé kezdtem képben lenni, mire jött a Säw. Meglepően sokat játszottak, gondolom írtak egy rakás új számot. Ismét eltulajdonítottam Rádi Gabi fényképezőjét, és nekiálltam találomra lövöldözni (részegen sose bírok fókuszálni, úgyhogy autofocus :-)), és lett pár meglepően jó kép, vagy legalábbis akkor úgy tűnt. Emiatt a koncertre nem nagyon tudtam figyelni, de a Szilveszterkor című szám még mindig kedvenc, ez rémlik. :-) Harvesterék szerint a dobos, Daveyramone „szájhó”, ahogy káoszol a dobok mögött, azt hiszem, talán Pándi úrhoz hasonlították, amit Dávid talán nem is tud, mekkora megtiszteltetés. Mindenesetre megvolt a koncerteken megszokott „Dávid kiugrik a dobok mögött rá az énekes Rádi Gabira és kicsiarakás”.

Utánuk jött még a Jolana, akik már nem léteznek, de azért eljátszottak még egy számot. Lehet jobb lett volna, ha léteznek, de nem tudom. Hagyjuk.

Később összepakoltunk, én valahogy Gepárd kocsijának a csomagtartójában kötöttem ki a hálózsákommal és a gitárommal, ahol Eszter vezetett, és panaszkodott, hogy nem lát ki, rövid áffér egy mentőautóval, és hamarosan Laciéknál (NTT gitár) voltunk, ahol punnyadtunk.

Salgótarjánba vissza kő térni, és aki nem jött velünk, az baszhatja nagyon, életem első garázsbulija kíméletlenül büntetett!

2007. XI. 9. Salgótarján, garázs - Formyfriends, Harvester, Something Against You, Nothing, Not This Time, Säw