Punk Portál - 2021. szeptember 27.





 

2007. III. 14. - Csongrád, Fahídi pince


Írta: Buster Blues
Feltöltötte: xzoleex
Ekkor: 2007. már. 20. kedd - 10:10

Hét óra magasságában érkeztem haza Pestről, egy gyors vacsora és némi kavarás után a kocsival már száguldottam is Csongrád felé a szegedi különítménnyel. 21.00 után érkeztünk meg, a Fahídi Pince és a másik kocsma között elég sokan ténferegtek, eloszlatva ezzel azon aggodalmunkat, hogy lekéssük a kezdő zenekart. Az ember mindig remél ugyanis, de tapasztalat, hogy errefelé sosem végződnek túl hamar a koncertek, ha nincs hatalmas késés, akkor még mindig el lehet húzni fél órás átállásokkal. Körüljártuk a környéket, találtunk a vízparton egy "Géza" nevű hajót például. Nem tudom, hogy a tulaj a közelgő nemzeti ünnepre akart-e tekintettel lenni, de egész este üvöltött a szívhez szóló népnemzeti rokk, amellyel a helyi törzsközönség kórusban óbégatott együtt, meg persze repkedtek mindenfelé az aktuális politikai szállóigék.

A meghirdetett időpont után kb. három órával kezdett a The Idoru. Bevallom, lusta voltam letölteni az új albumot, így a számokat sem nagyon ismertem, a régiekhez képest kb. annyi a változás, hogy vannak kicsit keményebb részek, még kiabálás is, meg minden. A hangzással nem volt semmi probléma, még az ének meglepően jól szólt, pirospont a cuccért. Már korábban figyelmes lettem egy helyi fiatalemberre, aki kilógó seggel támolygott, ő az első zenekar alatt került holtpontra: két asztal között sikerült a földre zuhannia, miután lebüfizte magát, mókás látvány volt.

Gyors átállás után már nyomta is a hamarosan új lemezzel jelentkező Penalty Kick. Ekkor gyűltek össze a legtöbben, pár szám után be is indult a parádé faltól falig, tudták a fiúk hogy örökzöld feldolgozással (Young 'Til I Die) lehet a leghamarabb táncra bírni az esetlegesen lankadtabb látogatókat. Az új számokban talán kicsit károgósabb az ének, zeneileg nekem úgy tűnt maradt ez a trash-es hárdkór vonal, szóval aki eddig szerette, ezután sem kell csalódnia. Ekkortájt történhetett talán, hogy a munkáját láthatóan élvezettel és kötelességtudattal végző kidobó srác egy részeg vendéget végigrugdosott a kocsmán, mondván hogy valami helytelen dolgot művelt. Nem tudom mi történt bent, de akkor sem hiszem, hogy egy ilyen bulin erre szükség van, a közönség általában le tudja rendezni a nézeteltéréseket, és még mindig jobb, hogy valaki olyan veri be a szádat, akinek közvetlenül oka van rá, nem a rend helyi őre.

Végül a Bridge To Solace következett a "színpadon", akiknek egyre több szám kerül a programjába az új lemezről, most kb fele-fele arányban voltak régi és új számok. Ádám mindenképpen közölni akarta a közönséggel, hogy a Marshall cuccok teljesen alkalmatlanok metált játszani, de azért az emberi teljesítmény sem volt teljesen hibátlan az estén, maradjunk annyiban. A hangulat jó volt, a közönség vevő volt a mikrofonra, a részegek estek keltek, visszatért a kihajított úriember is méltatlankodni egy sort, de nem hatott meg nagy tömegeket, talán az is ő volt, aki az egyik szám alatt belehullott a dobcucc közepébe.

A buli végeztével gyors elköszönések után még sikerült a kocsiba beszálláskor bokáig merülnöm a trágyaszagú sárba, a velem utazók legnagyobb örömére, majd fél három magasságában elégedetten tértem nyugovóra.