Punk Portál

Mielőtt kezembe vettem volna a SZUB magazin első számát, bizakodó voltam és elismerést éreztem a készítők iránt; fényes, színes, mutatós borító, ami mindenképpen minőséget ígért, valamint 300 forintos ára, ami semmivel sem több, mint a fénymásolt, fekete-fehér fanzineké. Első adandó alkalommal be is szereztem tehát egy példányt.

A SZUB saját bevallása szerint egy underground zenei irányzatokkal foglalkozó lap, azaz nem szorítkozik a punk/hardcore-ra, mint a mostanában kezembe kerülő fanzinek általában. A borítón feltüntetett zenekarok nagy része is ismeretlen volt számomra, mivel inkább az indie, és alternatív stílusok képviselői közül kerültek ki, de ez egyáltalán nem szegte kedvem, nyitott vagyok minden újra. Akkor kezdtem érezni, hogy valami nem jó, mikor már túl voltam pár bemutatón. A stílusuk ugyanis gyökeresen elütött egymástól: míg a Hangmás bemutatója néhol túl "iskolásnak", egyszerűnek tűnt, addig a Subscribe cikk tulajdonképpen egy rekordkísérletnek, hogy lehet két oldalba a legtöbb idegen szót zsúfolni. A műveletlen olvasókra is gondol azonban a szerző, néhány kifejezéshez magyarázatot is kapunk, igaz, ezek egy része beleveszik a sötét háttérbe, tehát marad a szótárazás.

Gyerünk tovább a lemezbemutatókra: három kritika egy oldalon, elég zsúfoltan. Itt a szövegekben kevés kivetni valót találok, de miután az egyik szerzőjével (Kalóz) elbeszélgettem, kiderült, hogy a korlátozott karakterszám miatt többször kellett átfogalmazni az írásokat, így már könnyebben szemet hunyhatok egy szóismétlés felett. Hunyhatnék, ha a következő oldalon nem lenne iszonyatos helypazarlás, a "Röpdolgozat" című részben. Közös kérdéseket kap két zenekar képviselője, az ő rövid válaszaikat olvashatjuk. Igazából nem túl érdekes, azt hiszem, a válaszadók sem erőltették magukat, hogy valami poénosat találjanak ki, viszont ez a pár sor az egész oldalt betölti, érdekesebb dolgoktól vonva meg a helyet. Az utolsó nagyobb tematikai egység az interjúké, amik viszont jók. Köszönhetően leginkább a jól választott alanyoknak és annak, hogy itt nincsenek terjedelmi problémák, a koncertszervezés téma pedig izgalmas. Ez a rész tehát kifejezetten élvezetes, főleg a Pándi Balázs, Mansiz Dóri interjúk.

Összességében azt mondanám, hogy ígéretes próbálkozás a SZUB magazin, de még korántsem kiforrott. A készítőknek ez az első teljes kiadványuk és ez látszik is, azonban kár lenne, ha nem folytatnák. Vannak érdekes ötletek, mint az aktuális zenekarok pár mondatos véleményei egymásról, de vannak számomra értelmetlennek tűnők is, például a már említett Röpdolgozat, vagy a Polaroid, amivel nem tudtam mit kezdeni. A nagy kontrasztok miatt a bemutatók stílusaiban, az oldalak helykihasználásában még nem alkot egységes képet a magazin. Illetve a helyproblémák kezelésében nagy segítség lehetne a most még rendeltetés nélküli színes oldalakra hirdetéseket intézni, azokból biztos kijönne még pár oldal nyomdai költsége. Én mindenképpen szurkolok a SZUB csapatának, érdeklődve várom a második számot.

http://www.myspace.com/szubmagazin

SZUB Magazin