Against Me! – Americans Abroad!!! Against Me!!! Live in London!!! (Fat Wreck, 2006)

Írta: Mozart Feltöltötte: kal0z Ekkor: 2006. aug. 22. kedd - 14:28

Élő albumot készíteni könnyű dolog. Jó élő albumot készíteni – talán még nehezebb, mint egy jó stúdióalbumot. Rengeteg dolgon fennakadhat a projekt. Még ha jó számai vannak is egy adott zenekarnak, az élő albumon mindez lehet, hogy semmit sem ér majd. Élő albumot ki lehet adni túl korán vagy túl későn, rosszul összeválogatott számokkal, lehet túl rövid vagy túl hosszú, túl stúdiós vagy túl kaotikus hangzású, vagy egész egyszerűen néha nem adja vissza az élő koncertek hangulatát, valami megmagyarázhatatlan oknál fogva. Az Against Me-t mindig is úgy ismertük, mint alapvetően koncertzenekart, így hát szerintem nem vagyok egyedül, aki valami igazán nagy dobást várt ettől az albumtól. Hát, a nagy dobás sajnos elmaradt. Nem gondoltam volna, de a világ egyik legjobb koncertzenekarának tartott banda is elcsúszott a banánhéjon, és ha nem is lett rossz ez az album, de tőlük sokkal jobb is lehetett volna.

Először is: miért nincsenek számok közötti kommentárok? Nem igaz, hogy nincs semmi mondanivalója a zenekarnak. Nem mondom, hogy kíváncsi vagyok a már megszokott „Na, jó a buli?” jellegű beszólásokra, de azért az is túlzás, hogy az énekes kétszer szól a mikrofonba a koncert alatt, először a tizenvalahanyadik szám után… A másik hiba, hogy a címadó szám, egy új nóta, teljesen középszerű lett. A hangzás jó, de a közönség túl halk, nem igazán érződik számok közben a koncerthangulat. A számok jól vannak összeválogatva, de így sajnos csak azok pörgetnek föl, amelyek albumon is igazán ütnek. Kicsit olyan érzése van a hallgatónak, mintha egy best of albumot hallgatna, aminek a számai után tapsot kevertek (jegyezzük meg, ez nem az első Fat koncertalbum, ami ebbe a hibába esik). Az oké, hogy a koncert legyen best of, de szükség van valami többre.

Mindezt azonban valószínűleg már mindenki megállapította magának, mivel letöltötte az albumot. Úgyhogy inkább áttérek a letöltéssel nem megállapítható dolgokra. A borító teljesen fekete-fehér, de nagyon igényes kivitelezésű. A füzetecske, ami a CD-tokban van, 32 oldalas, és elég vastag a papír, úgyhogy alig fér be a pöckök alá. Fényképekkel van tele, mindegyikük a koncert napján készült, a legjobbak azok, amelyek a tagokról készültek külön-külön, a koncert előtt és után is. Érdekes látni a különbséget a fejszerkezeteken. Ezenkívül van egy multimédiás bónusz is a CD-n, a Problems c. szám videója. A felvételek koncertről vannak összevágva, nem nagyon van szinkronban a hang a képpel, de azért hangulatos a videó.

Mindent egybevetve, ez az album inkább csak az igazán nagy rajongók gyűjteményébe való. A többiek, ha jól sejtem, pár hallatás után felrakják a polcukra (eltárolják a vincseszterükön), és inkább várják a következő AM albumot, annál is inkább, mert az már nagy kiadónál fog megjelenni, szóval biztos mérföldkő lesz a zenekar életében, még ha nem is tudjuk, milyen irányba.