Negatív Fanzin 1-2.
|
Írta: | Klein |
Feltöltötte: | xzoleex
| Ekkor: | 2006. aug. 7. hétfõ - 15:55 | |
A továbbiakban rendszeresen jelentkezik a Punkportalon egy fanzinajánló, melynek első darabja a negatív fanzin két számára hívja fel a nagyérdemű közönség és potenciális vásárlóréteg figyelmét. Támogasd a fanzineket, vegyél te is a koncerteken, terjesztőktől, szerkesztőktől, ha olyan együttesekre vagy kíváncsi, melyekről a hivatalos zenei újságok nem tudósítanak!
Gyöngyszem a sajtókínálatban: Negatív Fanzin.
Mint a negatív fanzin készítői írják, a Kretens együttes két tagjával készített interjú adta a lapalapítás ötletét, s valóban a 12 oldalon leírt beszélgetés a legerősebb cikk. Recenzens erős késztetést érzett, hogy azonnal kiollózza és népszerűsítse az interneten, ám a roppant kedvező ár (200 Ft) miatt erre majd csak néhány hónap múlva kerül sor. Ha addig fel nem kerül. Alaposan kivesézik a magyar punktörténelem e jelentős csapatának viselt dolgait, a két évtizedes munkásság után szó esik a (kényszer) pihenő okairól, de az olvasottak alapján reménykedni lehet akár új lemezben is.
Hemü nyugodtan válaszol a „kínos” kérdésekre, vállalva a Fehér ember vagy a Hunok vagyunk dalt. Miért ne tenné? Csak szándékosan lehet félreérteni az „Én fehér ember vagyok / Én nem jó ember vagyok!” sorokat. Ha van még olyan tahó, aki a Kretenst rasszista zenekarnak gondolja, mert skinheadek is látogatták koncertjeiket, merüljön el az olvasásban! (Döbbenetes, hogy még fél éve is összekoccantam olyan netes okoskodóval, aki állította, hogy a CPg neve cigánypusztító gázt jelent. Egyébként a CPg mindhárom nagyobb terjedelmű interjúban előkerül - a megkérdezettek különbözősége miatt természetesen háromféle értékelésben).
A másik mélyinterjú Schlekivel készült. Ki gondolta volna, hogy a Toy Dollz-pizsamás kölyök, aki punk zenekarokat léptetett fel a legelitebb pesti gimnázium gólyabálján, s a belépőért fizetniük kellett az iskola tanulóinak is :), a 100-as klub szervezője egyszer a „színtér szégyenei” közé küzdi fel magát, és a QSS-emlékzenekarban fog dobolni? Igazi sikertörténet tárul fel az olvasók előtt, önmagukat menedzselni óhajtó punkeroknak mindenképpen ajánlott tanulmányozni. Mint ahogy a ? (és a Digép) zenekar frontemberével rögzített szellemi pengeváltás is méltán számíthat az ínyencek érdeklődésére.
Dicséretes és gyakran humoros, hogy az interjúkban olyan - olykor összefüggéstelen - formában szerepelnek a mondatok, ahogy elhangzottak.
Más újságnál belejavítanak, stilizálnak az érthetőség kedvéért, mert úgy összefüggőbbek az írások, ám spontanitásuk elveszik ezáltal. A számítógéppel szerkesztett, igényes kivitelű oldalakon néhány vicces gépelési hibával ugyancsak találkozhatunk, például a freudi tudatalatti felszínre töréséről árulkodik, amikor az „én nagyon szerettem a skinhead zenét” helyett a szintén zenész gépelő az „én nagyon szereztem a skinhead zenét” mondatot pötyögi le a billentyűzeten. Természetesen egy punk lapot nem helyesírási kéziszótárral kell készíteni, és olvasni sem.
Továbbiakban rövidebb levélinterjú szerepel az angol 999 együttessel, és a külföldi bandák közül az 1981-ben alakult Kraut történetét ismertetik. A magyar színeket a Böiler és a Linx képviseli, valamint helyzetképet kapunk a Derkovbois, Iszonyat, Katéter és a Belfegoi zenakarról.
7 darab fanzint ajánl a lap, köztük a (valószínűleg) többé már nem jelentkező Magyar Tarajt. Hangsúlyos a környezettudatos gondolkodás és az „emberhez méltó” életmód propagálása. Remekül derültem azon, hogy a gyógyszeripar hazugságait leleplezni óhajtó és az egészséges életmódot népszerűsítő Cenzúrázott egészség című könyv bemutatása után 15 deka füstölt szalonnával kezdődik a Gasztronómia rovat slambucreceptje. Van ugyanakkor vegetáriánusoknak padlizsánsaláta is!
Kimondottan ötletes a címlapfotó, szerintem kicsit jellegtelen a lapcím, de eszükbe se jusson változtatni, megmagyarázni vagy ideológiát gyártani, mert teljesen mindegy, mi van a borítón, ha a tartalom ilyen remek.
Barbatrükk: eltelt fél év, mert az eddig leírtakat félretettem valahova, és/vagy Kósa kölyök nem jelentette meg (de ki is rúgták a betyárt, vagy mifene :), s 2006 tavaszán napvilágot látott a negatív második száma. Tovább a ’76-77-es úton!
A magyar punktörténelem nagyjai közül most az Elit Osztag tagjaival készült interjú komáromi koncertjük előtt. Milyen volt a ’80-as évek Magyarországán a 3T (támogat, tűr, tilt) kultúrpolitikájában az alig megtűrt, megfigyelt, s ha lehet betiltott kategóriájú zenekarként működni időnként álnéven? Ki feküdt le a rendszernek, s ki nem? Hogyan buliztak együtt a skinheadek és a punkok? Miért tartotta próbáit a Győrből kitiltott Auróra Komáromban, s hogyan lett a Vigi előtti énekes (nem Kriszta, hanem a legelső, Csicskás) az Elit Osztag énekese? Milyen zenekar volt a Dühös Elvtársak és a Fehér Virágok? Mindezek mellett szó esik a punk külsőségek és zene divattá válásáról, az A38-as koncertről és tévéfelvételéről, valamint sok egyéb izgalmas kultúrtörténeti adalékkal gazdagodhat, aki áttanulmányozza ezt a 8 oldalt.
A másik nagyobb terjedelmű interjú a Böiler énekesével vitatja meg a honi és nemzetközi skinhead-helyzetet, az oi- és punkzene (vagy street rock) lehetőségeit, és hogy ütni kell-e a nácikat. „Azért muszáj megverni őket, mert ők is meg fognak verni engem. Tehát abban a pillanatban, hogy alkalmam nyílik arra, hogy meg tudjak egy ilyent verni, meg is teszem. Azért, mert akkor legalább tudom, hogy legközelebb miért fognak engem ők megverni” - lep meg a számomra furcsa érvelés. Jól illeszkedik hozzá viszont a családon belüli erőszakról szóló cikk, melynek írója rávilágít, felnőtt korra hogyan válik követendő mintává a feleség és gyerekverés, ha valakit rendszeresen bántalmaztak otthon kisgyermekként. S ha már erőszak: a New Model Army rövid méltatása után a lap ismerteti a név(választás) eredetét, az angol polgári(nak mondott) forradalom haderőreformját. Úgy röhögtem, mint az állat. Érettségi tétel!
Az amerikai Dicks mellett az osztrák The Breakthrough Breakers és a német Wärters Schlechte kerül terítékre még, a „mi oldalunkat” a Think Again képviseli, valamit a Liberal Youth és az Utolsó Alkalom korongjainak kritikája. A következő lapszámban hosszabban írnak majd e két utóbbiról, azt ígérik. Ha lesz következő.
Népszerűsítve a Critical Mass felvonulást elmerengenek a városi kerékpározást akadályozó tényezőkről. Sosem értettem, miért közlekednek biciklivel ebben az undorító, füstös budapesti forgalomban, de mindenki úgy éli ki az öngyilkos hajlamait, ahogy akarja. Teljesen igaz azonban a Faszfejek (fél) oldalának mérgelődése, a gyalogosok és az autósok egyaránt figyelmen kívül hagyják a kijelölt kerékpárutakra vonatkozó szabályokat. Meghökkenve látom, mikor nem teljesen hülye ismerőseim a legnagyobb természetességgel sétálnak a kerékpársávban, „hiszen nem jön senki” éppen akkor. Ha a háta mögül rácsenget egy bringás? A bunkó, miért nem tudja kikerülni? - csodálkoznak. Én meg fogom a fejem.
A negatív második száma ugyan rövidebb lett, de (olcsóbb is,) változatosabb, van benne filmajánló, közvélemény-kutatás és olvashatunk egy durva rendőrségi túlkapásról a megszokott hírek és fanzinrecenziók mellett. A (street) punk/oi-vonalon mozgóknak kötelező irodalom.
A negatív fanzin beszerezhető a szerkesztőktől (negativfanzin@vipmail.hu) vagy az ismert terjesztőktől (Némo, Podravka stb.).
#1. 36 oldal (A4), 200 Ft
#2. 28 oldal (A4), 150 Ft
|