Punk Portál

Koncertre vezető utam már rég bővelkedett annyi kalandban, mint amennyivel a Süsi koncertterméig jutottam. A Blahán hiába szálltunk villamosra, állítólag áramszünet volt, a pótlóra éppen még fölfértünk, de az első megállónál már át is ugrottunk a villamosra, ami addigra valahogy utolért minket és szinte üres volt. Útközben kiegészültünk pár újabb szegedivel illetve Last Charge (vagy Solace?:) ) taggal. Megérkezvén első utam a merch részleghez vezetett, ahol rövid gondolkodás után egy "BTS gazdaságos" ajándékcsomaggal (cd, póló, raised fist promo) lettem gazdagabb.

Már játszott a Quest From Inside, gyorsan bepakoltam volna a ruhatárba, ahol senki nem volt. Pár sorstársammal már kb. negyedórája vártam, gondoltam kerítek már valakit, mindenhol azt a választ kaptam, hogy "nem létezik, hogy senki sincs a ruhatárban". Mikor végre be tudtunk pakolni, senki nem akart elnézést kérni, sőt. A Quest-ről így teljesen le is maradtam, egy sörrel vigasztaltam magam.

A Red Line Offside a meghirdetett időpontnak megfelelően kezdett, páran egyből lelkesen bele is vetették magukat a táncba, de azért, ahogy várható is volt, a közönség nagy része nem miattuk érkezett. Minden RLO koncertemen halk volt eddig az ének - ezen is. Borics Úr szerint ez talán nem is véletlen, de mivel a szövegeket majdnem mindenki ismeri, ez nem túl nagy probléma. Az új számok közül talán mind elhangzott, régi slágerekkel megtámogatva, feldolgozásként pedig a Deny Everything. Álldogálva, énekelve élveztem az előadást, amiben csak néha zavart meg egy-két öngyilkos stagedive-oló. ;)

Újabb sör a szünetben, majd hátrébb kerestem egy helyet Trii társaságában, jött az Embers. Háttal állós intró, majd zúzás, ahogy kell. A hangzás az első szám alatt még nem volt tökéletes, később a gitárok is kaptak hangerőt a lábdob ellenében. Elöl szinte végig ment a mosh, volt is mire, nagyon jól nyomták a metalcore-t a srácok, bár nekem a saját számoknál talán még jobban tetszett a Black Sabbath Paranoidjának feldolgozása (legalábbis ha jól emlékszem, az volt).

A szünetben már nem mentem sörért, nem is kellett túl sokat várni, a terem is megtelt, villany lekapcsol, szólt a Kingdom of the dead intrója, amibe több-kevesebb sikerrel a közönség is igyekezett bekapcsolódni, majd utolsóként elkezdte a műsort a Bridge To Solace. Itt már hanyagoltam a szemlélődést, táncoltam, üvöltöztem, amikor amihez kedvem volt, ezek között pedig a szörfölő embereket igyekeztem megtartani, amit eléggé kezdtem unni, mikor már komolyan huszadjára találkoztam ugyanazzal az emberrel a fejem fölött. A koncert rekord hosszúságú, 10 számos volt, amiből őszinte sajnálatomra mindössze 3 volt az új albumról. Ez valószínűleg nem független attól, hogy ezelőtt is sok koncertet, valamint a mostani turnét is beugró emberekkel játszotta végig a zenekar (ami nem hinném, hogy egészséges). Ők most is vendégszerepeltek 1-1 számban, a különbség annyi volt, hogy míg Unk Jancsi egyáltalán nem volt kártékony, Pándi Úr még engem is eltalált a dobverővel, mielőtt visszatért volna a színpadra romba dönteni a dobcuccot. Rövid helyreállítás után folytatódott a műsor, Stephen (Bury Our Own) vállalta az egyik szám vokáljának nagy részét, a közönség kapott még pár köszönetet a Reaction fanzin pedig egy kis reklámot Zolitól, a visszatapsolás után elfogytak a számok és a buli véget ért. Összességében nagy kár lett volna kihagynom az estét, de még jobban élveztem volna, ha nem maradok le az első zenekarról, illetve ha több számot hallottam volna az új BTS albumról.

http://www.bridgetosolace.org/
http://redlineoffside.extra.hu/
http://www.embers-metal.com/
http://questfrominside.dox.hu/

2006. V. 26. Süss fel nap - Bridge to solace, Quest from inside, Red line offside, Embers