S.C.H.C. interjú második része

Írta: Konti és Monyó Feltöltötte: xzoleex Ekkor: 2006. máj. 17. szerda - 15:43

Az S.C.H.C. jelenlegi helyzetében mi az, ami tetszik Nektek és mi az, ami nem? Mi a pozitívum és mi a negatívum? Ki min változtatna?

Béla: Lehet, hogy a legjobb az lenne, ha erre a kérdésre mindenki külön-külön válaszolna. Személy szerint ami nekem szimpatikus, az az, hogy sokan közülünk már 10-11 éve benne vannak ezekben a dolgokban, és azóta aktívan csinálják, de részben azért, mert nem kaptak segítséget, bizonyos értelemben belefásultak. Ezért is alakulhatott úgy, hogy volt ez az 1-2 éves punnyadás a közelmúltban. Szerintem az, hogy vannak olyan emberek, akik friss lendületet hoznak, akik próbálják továbbvinni ezeket a dolgokat, mint például Ti, az nagyon jó dolog! Személy szerint vannak emberek, akik. Én nagyon örülök annak is, hogy például a Derkovbois is az S.C.H.C. része, hiszen nem egy olyan stílus, amire illik az „alap” 3 zenekar stílusa, de mintegy kiszélesítették az S.C.H.C. zenei palettáját és lendületet hoztak.
Berci: Igen, a Derkovbois-ban az is a jó, hogy mondhatjuk azt, hogy teljesen más színtérről jöttek. Dosi annak idején meg is kérdezett azzal kapcsolatban, hogy mi a véleményem róla, hogy ők fel akarják vállalni, hogy ők az S.C.H.C. része. Én ennek nagyon örültem, és mondtam nekik, hogy amiben tudok, próbálok segíteni. És ebben az a jó, hogy olyan emberek, akiknek bejön a Derkovbois zenéje, lehet, nem jönnének le egy hardcore buliba, de miattuk lejönnek. Sok az olyan ember, aki nem hardcore-nak vallja magát, de eljár SCHC bulikra. És ez a Derkovbois-nak is köszönhető. És biztos, hogy mióta Dosi csinálja a Derkovboist, ugye egy más zenei irányba került és biztos, hogy a világnézete is valamennyire módosult, de ez így természetes. A mai napig azt mondom, hogy közénk minden befér. Mindenféle nézetek, persze azért azt hozzáfűzném, hogy a gyűlöletkeltő, fasiszta, rasszista nézeteknek nincs helye az S.C.H.C-ben!
Béla: Azt hiszem, rengeteg ember van, akik nem hardcore srácok, mégis megérintették őket az S.C.H.C. emberközpontú elvei és azokkal azonosulni tudtak. És nem úgy voltak vele, hogy lemegyek egy koncertre, és nem értek semmit, mert csak azt látom, hogy valaki üvöltözik a színpadon és kész. És ennek köszönhetően szerintem sokan vannak, akik lemennek S.C.H.C. koncertekre, míg más hardcore koncertekre nem.
Dosi: Szerintem ezeknek a színtereknek, szubkultúráknak, mint például az OI/punk és a hardcore mindenképpen közösek a gyökerei, de azért eltérnek egymástól. És itt Szombathelyen megfigyelhető, hogy a két színtér eléggé összefonódik, ami nagyon jó dolog.
Béla: Igen, a Derkovbois-nak és az Embers-nek köszönhetően kiszélesedett a paletta, és lejönnek a koncertekre punkok meg metalosok is, és ez mindenképpen pozitívum.
Dosi: Igen, kibővül, kiszélesedik a színtér, és ez nagyon jó, mert több jegyet adunk el! :))
Berci: És a Farkiéknak köszönhetően a sátánisták száma megnőtt a koncerteken!!! :)))
Balázs: A Sear Bliss elől hozzák el a rajongókat! :))

Klubtémában mi a helyzet Szombathelyen?

Farki: Jó lenne egy olyan klub, ahol jó a cucc, ahol támogatják a zenekarokat, és ahol úgy állnak az egészhez, hogy ha jön egy banda, akkor ne kelljen harcolni a pénzért.
Balázs: Én például a Végállóban nem látom a fiatalabb generációt, szerintem kevesebben járnak koncertekre, mint régebben. Hiányzik a fiatalabb generáció.
Sas: A Végállót például beindította az új csávó, de partykat szervez, meg hasonlók.
Béla: Az előző tulajnak sikerült leamortizálnia azt a klubot elég rendesen. Pár éve még Magyarország egyik legjobb, legszínvonalasabb klubja volt, de teljesen le lett amortizálva. A srác csak kivett belőle pénzt, vissza már nem fektetett. Az mindenképpen alap kell, hogy legyen, hogy normálisak, korrektek a klubtulajok.
Farki: Nagyon nehéz bármit is kezdeni az olyan klubtulajokkal, akik csak a lóvét nézik.
Berci: Visszatérve még az előző témára, hogy jó-e az, hogy kiszélesedett az S.C.H.C. zenei stílusa a Derkovbois-szal meg az Embers-szel… Szóval nekem a Derkovbois-tól kezdve, a Liberal Youth-on keresztül az Embers-ig ez hardcore. A hardcore az, amit Te eldöntesz magadban.
Béla: Nem az az első, hogy a zene legyen a hardcore, hanem hogy a mondanivaló legyen az!
Berci: Hallottam már srácoktól ilyet, hogy azért nem járnak koncertre, mert csalódtak a hardcore-ban… MI VAAAAN??!! Ezek az emberek nem is a hardcore-ban csalódnak, hanem saját magukban. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy George Michael milyen jól énekel, olyan kár hogy buzi... Érted? Ezt nyugodtan benne hagyhatjátok, nem vagyok homofób. Vagy például egy csomó zenekar pénzért csinálja, jól keresnek vele, és hardcore-nak hívják magukat. Én az ilyeneket sosem fogom annak nevezni. Mikor látsz egy zenekart a színpadon és minden együtt van, jól nyomják, de valami hiányzik.. A hardcore az, ami hiányzik. Vagy a másik, ami nagyon tetszett, hogy azért, mert a Ray Cappo bort iszik, csalódtam a sXe-ben. Ez milyen baromság már?! Aki emiatt csalódik, az jobb is, hogy nem sXe.
Dosi: Persze, de ez szimpla emberi butaság.
Béla: Haha, pont egy ilyen beszólás volt az is, hogy jó banda ez a Social Free Face, kár, hogy nem sXe-ek..:))

Berci, ezt Te mondtad?:))

Berci: Dehogy is, ne hülyéskedj!! :) Én az ilyet nem mondom ki, csak magamban mondom!! :)) Vagy otthon leírom a naplómba!! :)))) Ha koncerteken megismersz embereket, akikkel testvéri, na jó, ez kicsit túlzás.. De közelebbi kapcsolatba kerültök. És mikor összefuttok koncerten, és eldumálgattok a lemezekről meg zenekarokról, az tök jó érzés. De ha ez más koncerten történik, azzal miért lenne baj? Szóval ahogy mondtam, a hardcore az, amit te magadban érzel. Sokan azt mondják, hogy a hardcore az a Youth Of Today meg a Gorilla Biscuits, de a CIV az már nem hardcore, na én ezt nem tudom megérteni…
Norszi: Szerintem ez azért alakult így itt az S.C.H.C.-ben, mert újabb srácok is csapódtak hozzánk, akik hozták a saját hatásaikat, meg mi is változtunk… Így lett az Embers vagy a Derkovbois és ezért nincs most 5 egyforma zenekar Szombathelyen, mert azért mindegyik más.
Farki: Én is kaptam már fiatal csávóktól fikát, hogy seggfej metalos meg ilyenek... Aztán azt sem tudták, ki vagyok..:)))
Norszi: Nem tudta, kivel állt szemben, mi? Hogy mi van mögötted…:)))
Farki: Ja, de engem ez kurvára nem érdekel..:))))
Farki, a Legenda titulust már más birtokolja, találj ki valami mást!:))))
Farki: Miért, ki az?:))
Norszi: Na, szerinted??:))))))
Sas: A Legendáról lecsúsztál!!:))))
Norszi: A Tanítóról!:))
Dosi: A Mesteri címet még megkaphatod!:)))

Rendkívül költői a következő kérdés: Hogyan látjátok az S.C.H.C. jövőjét? Mi a véleményetek erről a témáról?

Béla: Mindenféleképpen látok jövőt az S.C.H.C. előtt. Remélem, lesznek koncertsorozatok, és az emberek majd jönnek a bulikra. Szerintem sokan vannak, akiknek hiányzik ez az egész.

OK, de azért közben voltak koncertek.

Béla: Igen, persze, de azért nem annyira tudatosan az S.C.H.C. égisze alatt, mint régen.
Sas: És ne felejtsük el azt sem, hogy közülünk sok embernek már gyereke van, szóval alakul az utánpótlás is! :)))
Farki: Az én lányom aztán nem fog ilyen arcokkal bandázni!! :))))
Sas: Lemegy majd inkább a Papayába exet nyomni, mi? :))))
Béla: Majd a kisfiamat megkérdezzük!!:))))
Berci: Ilyen tetovált szemétládák közé, mi?! :)))))
Sas: Ja, akkor majd otthon mondod a lányodnak, hogy kislányom, nehogy ilyen legyél már, mint apád?!:)))))
Berci: Visszatérve a kérdésre, tőlem például ’98-ban sokan megkérdezték, hogy akkor most vége a Coloniának? Nem, amíg léteznek a zenekarok, addig létezik az S.C.H.C. is. OK, ez mindenképpen igaz, hogy utána nem tettük fel a borítókra, plakátokra az S.C.H.C. logot, de ez nem jelentette azt, hogy mi már nem vagyunk az S.C.H.C. része, csak kicsit ettől a bélyegtől próbáltunk szabadulni, mert a United Side akartunk lenni, ami az S.C.H.C. tagja, és nem az S.C.H.C. akartunk lenni, aminek a United Side is a tagja.
Béla: Ez érdekes, mert nálunk meg pont fordítva volt, mi akkor is kitettük mindenhova az S.C.H.C. logot, ezzel is mintegy jelezve, hogy a Colonia továbbra is él. Ez engem elég érzékenyen érintett, mert bármi is történt, az S.C.H.C. továbbra is él!
Berci: Sokszor volt olyan, hogy hazaértünk koncertekről az ország másik feléből, és feltettük magunknak a kérdést, hogy; Kell ez nekem??? Dehogy is kell!! Ezért kínlódjak? Hogy felvállalsz konfliktusokat a családdal, a melóhelyen, anyagi meg érzelmi konfliktusokat, aztán elmész, belefutsz egy buktába, persze hozzátenném, hogy ez nem a közönség hibája. Belenyomsz időt, energiát, pénzt… De aztán következő héten mégis lemész próbára, mégis felhívod a többieket, hogy mi van, és biztos, hogy lesz ez még így, meg lesz ez még úgy is, hogy tovább csináljuk!
Béla: Hát igen, a szamárlétrát már végigjártuk, háromszor is föl-le.
Berci: Ja, és néha úgy húztunk lefele a szamárlétrán, hogy eltörtek a fokok…:))))))) Nem is olyan rég egy pesti bulin egy sráccal beszélgettem, és ő mondta, hogy neki az volt nagyon szimpatikus az S.C.H.C. zenekarokban, hogy mi egy picit sem akarunk olyasmit felvállalni, amit amúgy nem akarnánk, csak azért, hogy ezzel esetleg valami kis előnyhöz juthassunk más zenekarokkal szemben. A Colonia ilyen szempontból nem volt életrevaló. Soha nem voltunk úgy, hogy hú, most játszunk egy kicsit emosabbat vagy egy kicsit ilyet-olyat, mert az jön be az embereknek, amellett, hogy imádom az emo-t. Vagy írhattam volna hardline straight edge szövegeket, amikben legyalázok mindenkit, aki nem sXe, és lehet, hogy akkor 50 emberrel több jön le a bulinkra. De én csak azért nem fogom megírni azokat a szövegeket, hogy az az 50 ember lejöjjön, mert nem gondoltam volna komolyan. Mindegyik Colonia zenekarra jellemző volt, hogy soha, semmilyen módon nem vette figyelembe, hogy mit várnak el tőle, vagy hogy mit kell ahhoz tennie, hogy bekerüljön rock-újságokba vagy nagyobb kiadókhoz. Nem volt seggnyalás meg puncsolás, mert nem akartuk. És lehet, hogy ezért is vagyunk most is itt.
Béla: Épp ezért nem is kaptunk soha, semmilyen olyan jellegű támogatást...
Berci: Én nem irigylem más zenekaroktól, ha ők ezt bevállalják, az ő dolguk, ha ezáltal előbbre vannak, az ő dolguk. De sok ember számára ezért hitelesebb a Colonia, mert nekünk soha nem voltak ilyen dolgaink. Soha nem puncsoltam azért, hogy a Szigeten játszhassak. Ha mondták, hogy menjünk, mentünk, de nem puncsoltunk. Más zenekarok nem így gondolják, és lehet, hogy pont ezért, 8-9 év zenélés után nem ott tartanak, ahol mi. Vagy például a Social Free Face videoklip is elkészült, de egyetlen egyszer nyomták le a Z+-on. Persze, lehet, hogy ha kinyaljuk pár baszott köcsög seggét, akkor lenyomták volna hetente, de mi a fasznak, annál azért többre tartom magam! A kultuszminiszternek sem fogok azért írni, hogy adjon egy kis támogatást.
Farki: A Monyó is pontosan tudja, hogy az Embers-szel mennyire nem megy a szekér, pedig sokkal jobban is mehetne, de kibaszottul nehéz a szamárlétrán felfele mászni.

Pedig mi aztán bevállaltuk a seggnyalást is!! :)))

Berci: Úgy se megy???:)))
Sas: Lehet, hogy rossz segget nyaltatok!!!:)))))) Titeket valaki nagyon beszivatott!!!:))))))
Farki: Tudod, Konti, azon a bulin, amit szerveztél, játszott az a pesti banda a The Last Charge. Aztán a buli után dumálgattam az egyik sráccal, és mondta, hogy milyen fasza, hogy Szombathelyen ilyen hangulata, ilyen feelingje van a buliknak, hogy nincs lazítás meg egymás nézegetése meg fikázása…

A következő kérdés is meglehetősen költői lesz; mi változott a szívetekben és az üzenetekben az első demók óta?

Farki: Az én szívem az fekete. Az egyik fele eleve, a másik meg pacemaker…:)))))) Csabikától idéztem..:))))))
Norszi: Ugye a Liberal Youth ment ’96-’97-ben. Utána még próbálkoztunk az Our Will-lel. De az abba is maradt. Most van a Target, ami azért más.
Berci: Trendibb, mi???:))))) Próbálják meglovagolni ezt a divathullámot..:))
Farki: Ilyen zenét akarunk játszani, ez van..

De Norszi, a szövegeitek azért a Liberalban elég nyersek voltak, mi a helyzet a Target-tel?

Norszi: A szövegeim igazából még nyersebbek..:) Nem írok elvontabb szövegeket, eléggé egyértelműen rávilágítanak a témákra. Leírom, ami engem zavar, aztán ennyi.
Dosi: Szerintem szövegírás terén is vannak ilyen kezdeti fogzási problémák. Az ember az elején még nem ír olyan kiforrott szövegeket, de például a SFF-nél, meg a United Side-nál illetve Speak Up!-nál is meg lehet figyelni, hogyan váltak a szövegek egyre mélyebbeké, és kiforrottabbakká.
Berci: Én most is felvállalom mindegyik szövegemet. Lesz nemsokára a reunion buli, és próbáljuk összeszedegetni, hogy melyik számokat játszuk, és nem tudjuk eldönteni..:)) De az összes régi szöveget felvállalom, mint ahogy a régi SFF szövegeket, LY szövegeket is. Mert így voltunk és vagyunk egy egész, mindenki felvállalta a másik szövegét és magáénak vallotta azt.
Norszi: Én úgy vettem észre, hogy mostanában az a helyzet, hogy a zenekarokat érdekli, hogy miről szólnak a szövegeik, de a közönség nagy része le se szarja.
Berci: Szerintem nem így van. Többen is mondták, hogy milyen jó, hogy van egy csomó zenekar, aki magyarul énekel. Én saját tapasztalatomat mesélem el; szerintem a Speak Up! annak idején részben azért oszlott fel, mert angol szövegek voltak. Vagy például Liberal Youth koncerteken, mikor az első sorban a srácok üvöltik azt, hogy „Mi vagyunk az ellenséged!”, akkor érzem, hogy teljesen átérzik ezt. Vagy régen, a Coloniában mindhárom zenekarnak magyar szövegei voltak, 300 ember üvöltötte a magyar szövegeket.
Farki: Persze, de ha jó szövegeket írsz, de szar zenét játszol, akkor az egész szar lesz…
Dosi: Persze, de ki mondta, azt hogy nem?!:)
Norszi: Szerintem, akik mostanában kerülnek be a hardcore-be, szóval a fiatalabb srácok, szerintem nagy részük már nincs annyira elkötelezve, mint mi annak idején. Teljesen más világ, látszik rajtuk. Persze tisztelet a kivételnek…
Berci: Szerintem meg nem így van, én beszéltem jó pár emberrel, akik mondják, hogy milyen kár, hogy csak 2001-2002 óta vannak benne a hardcore-ban, és nem látták a régi Colonia-bandákat.
Norszi: Persze, mindig is lesznek emberek, akik jobban rá lesznek majd gyógyulva a dolgokra, de én általánosságban beszéltem.
Berci: Lehet, hogy hülyeség, de vegyük például a Madball koncertet. Ott volt 400-500 ember, a nagy többségüknek a hardcore-t a Madball, az Ignite vagy az Agnostic Front jelenti. De abból a többszáz emberből kisebb zenekarokra nem megy le több mint 30-40. Szerintem egy Trial koncertre sem megy le több ember.
Norszi: Ha már a Madball-nál tartunk. Fiatal csajszik az első sorban.

Régen ez elképzelhetetlen volt. Valahogy a koncertek sem olyanok, mint régen. A közönség nagy része csak kedvtelésből megy el, nem is érdekli az, hogy az adott zenekar miről is énekel... Szerintem egyre kevesebben vannak olyan emberek, akiket ez érdekelne. Persze ez nem mindenkire igaz, most is vannak elkötelezett arcok, csak azt mondom, hogy valahogy más a bulik hangulata, mint anno.

Sas: Ja, de egy zenekarnak elsősorban az a dolga a koncerten, hogy adjon egy bizonyos benyomást.
Berci: Persze, meg kell fogni a közönséget.
Sas: Aki kedvtelésből jön le egy koncertre, és nem tudod megfogni, akkor vagy benned van a hiba vagy a gyerekben.
Berci: Emlékszem, mikor először hallottam a Veil-t. Nagyon megtetszett a zenéjük. Aztán megvettem a lemezüket, és lefostam a bokámat. Nagyon bejött. Meghallgattam párszor, aztán elkezdtem lefordítgatni a szövegeiket. Még talán mindig megvan az a füzetem, amiben ezeket a szövegeket írtam. Elolvastam a szövegeket, és készen voltam, annyira tetszettek. Rá 3 évre kibaszott nagy csalódás volt számomra, hogy lemondták a magyar koncertjüket, mert az énekes csávó egy last minute-es akcióval kimehetett Amerikába. De nem is ez a fontos, ennek ellenére az a lemez a mai napig az egyik legnagyobb hardcore lemezem. Annak ellenére, hogy a tagok hozzáállása a hardcore-hoz már nem igazán olyan, mint annak idején…

A következő kérdés külön-külön szól mindenkinek. Kinek, mi van a zenekarával, mik a tervek a bandákkal a jövőre nézve meg hasonlók. Kezdjük mondjuk Norszival! Úgy hallottam, téma volt elég sokáig a név választás. Ugye először Showdown voltatok, aztán Spadework jelenleg pedig a Target nevet viselitek.

Norszi: Igen, a hivatalos név a Target, reméljük senki által nem használt…:)
Berci: Áááá, biztos nem!!!:))))
Sas: Írd csak be a keresőbe!!:))))

Kik alkotják a zenekart?

Norszi: Hát, ismertebb arcok, mint a Farki (ex Liberal Youth, Embers), a Csabika (ex United Side), aztán a basszusgitárosunk a Tomi, aki egy sárvári arc, a dobosunk meg egy szentgotthárdi srác, a Pacu. 7-8 új számunk van jelenleg.

Zeneileg?

Norszi: Modern hardcore-t játszunk, de nem metalcore-t, hanem jó kis hardcore…
Berci: Teremgatyás…:)))))
Norszi: Vannak benne old school-os, new school-os részek is. Az a tervünk, hogy valamikor a közeljövőben fel akarunk venni egy demót, hogy legyen valami anyagunk, aztán meg koncertezés ezerrel.
Aha. OK. Következő ki lesz, Dosi?
Dosi: A Derkovbois-szal felvettünk új számokat, de pénz kell hozzá, hogy megjelentessük. Folyamatosan koncertezünk, meg szeretnénk splitet kiadni egy barát zenekarral.

Ki az a barátzenekar? Lehet tudni?

Dosi: A Böilerral sokat turnézunk, és úgy van, hogy lengyel támogatással lesz egy split kazettánk velük, de ez még elég képlékeny. Aztán meg egy bakelitet fogunk kiadni az Iszonyattal. Meg lesz albumunk is 13 számmal, de egyelőre még elég korai beszélni róla. Aztán úgy néz ki, hogy néhány válogatáson is szerepelni fogunk, egy MARSH-válogatáson meg a PunkRock Unity-n meg 1-2 német is szóba került.

Külföldi koncertezéssel hogy álltok?

Dosi: Szerencsére elég jól pörög a dolog, folyamatosan kapjuk a meghívásokat. Májusban Németországban fogunk játszani, ahol már kétszer játszottunk korábban. Aztán Franciaországból is kaptunk egy meghívást 2 napra, ami köré a Boilerral egy tavaszi turnét szeretnénk lekötni.

Hazai klubokról mi a véleményed?

Dosi: Hát, igazából nem túl jó, nem nagyon szeretik itthon a punk meg a hardcore zenekarokat, de persze vannak nagyon pozitív kivételek is.

Mint például?

Dosi: Például a kaposvári Pogo Center vagy Budapesten a Music Factory.

És külföldön mi a helyzet a klubokkal?

Dosi: Oda-vissza működnek ezek a dolgok. Torinóban, Prágában vagy Stuttgartban nagyon jó kontaktjaink meg barátaink vannak vagy például ez a francia dolog. Ezekre tudunk építkezni,,, Igazából nem nagy dolog külföldön játszani, mert itthon is ugyanúgy le kell szervezni egy bulit.

Farki, Tőled először is azt szeretném megkérdezni, hogy mi is lesz az új lemez címe?? :)))

Mindenki: :)))))))))))))

Na, akkor most komolyan; mi a helyzet az Embers-szel?

Farki: Hát, igazából az Embers tipikusan az a zenekar, amelyik kurva sokat szop. Rohadt sok lehetőséget elbasztunk. Több évvel ezelőtt a német Let It Burn Records érdeklődött irántunk, és úgy is volt, hogy ki is adják a lemezünket. A kiadós srácok akkoriban szerveztek egy 2 napos fesztivált, ahol a Born From Pain-nel mi lettünk volna a főzenekar. De egy tag hirtelen kilépése miatt le kellett mondanunk a bulit, nem is csoda, hogy azóta is alig állt velünk szóba ez a kiadó. Volt egy csomó tagcserénk, ami miatt hónapok meg félévek kiestek. Tagcserénél ugye mindig megvárni, míg beilleszkednek a srácok, megtanulják a számokat, és ez azért sok időt jelent. Igazából elég komolya terveink voltak és vannak is, de ezek nagyon sok mindentől függnek.

Új dobosotok meg basszusgitárosotok van, ugye?

Farki: Aha, és most nagyon úgy tűnik, jobban mondva remélem, hogy ez végre tényleg egy fasza, szilárd felállás lesz, amire hosszú távra építhetünk. Nyáron stúdióba megyünk, felvesszük az új számokat.

Nagylemez lesz?

Farki: Aha.

BeniiHana-nál jön ki?

Farki: Igen. Komoly terveink vannak, minél több bulit akarunk nyomni, úgy akarunk működni, mint egy komoly zenekar. Igazából azért elég sok külföldi bulink volt már, és összehasonlítva az itthoni koncertekkel, ott sem járnak többen a bulikra, mint itthon. De ott a bandát zenekarként kezelik, kapunk szállást, kaját meg az előre lekötött pénzt is megkapjuk.

De talán minden országban így kezelik a zenekarokat, nem?

Farki: Hát, én Magyarországon kaját még sehol nem kaptam. Persze ez nem csak a koncertszervező srácokon múlik, hanem a klubtulajokon is.

Milyen a mostani felállás? Eddig mindenegyes új tagnál úgy tűnt, hogy na, talán most végre tényleg jó lesz, és szilárd lesz a felállás.

Farki: Hát, most is úgy tűnik, de ez majd úgyis a későbbiekben fog kiderülni. Írjuk az új számokat ezerrel, aztán majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok.

Azért az Embers is már vagy 8 éve létezik. Mi a véleményed, mennyire sikerült haladni a dolgokkal, mennyire sikerült egyről a kettőre lépni?

Farki: Igazából szeretnénk sokkal előbbre tartani. Végül is van egy német kiadónk, de igazából a kiadók azon kívül, hogy kiadják, meg terjesztik a lemezeket, sokkal többet nem segítenek, mert például bulikat nem kötnek le. Igazából maga az, hogy magyar zenekar vagyunk, szóval amiatt már jópárszor éreztük, hogy egyszerűbben működnének a dolgok, ha valami nyugati országban laknánk. Sok a pozitív visszajelzés, de kitörölhetjük vele a seggünket. Ha mondjuk Németországban akarunk játszani, az minimum 5-600 km, akkor már több napra kell buszt bérlni, több lóvé az egész, és 1 buli miatt már hülyeség is elindulni, bár mi már megcsináltuk azt is. A kiadós srác zenekarának, az A Traitor Like Judas-nak a gitárosa, Dennis mondta azt, hogy ha az Embers német banda lenne, akkor már sokkal, sokkal előbbre tartanánk. OK, örülünk az ilyen pozitív véleményeknek, de őszintén, most mit csináljunk velük?! Ide születtünk, ez van. Tudjátok mi a különbség a német meg a magyar zenekarok között? A Crisis Never Ends-szel pár éve együtt játszottunk, simán előttünk játszottak, most meg már ők a főzenekar, pedig a zenéjük nem változott semmit. És ez, hogy ők egy német zenekar, mi meg magyar, ez nagyon visszaüt ebből a szempontból

Mi a helyzet a Liberal Youth-tal?

Berci: December 29én lesz a lemezbemutató bulink. Az új lemezen vegyesen vannak régi számok és új számok is.
Sas: Azt azért jegyezzük meg, hogy ez a Liberal Youth első nagylemeze.
Berci: Hogy mi a célunk? Az, hogy Magyarországon poraiból feltámasszuk a hardcore mozgalmat, hogy minél több új rajongót szerezzünk a hardcore-nak, jöjjenek, és énekeljék velünk a szövegeket. És ez halálosan komoly.

Továbbra is magyar szövegeitek vannak? És felvettetek valami feldolgozást is a lemezre? Ugye az előző demora felkerült a „Judge” a United Side-tól.

Berci: Igen, lesznek feldolgozások, de csak régi Liberal Youth feldolgozások. Az új lemezre kerültek számok a régi LY demoról, aztán a mostani felállással felvett demonkról is meg vannak új számok is. Olasz zenekarokkal játszottunk többször is, akiknek bejött a zenénk, és úgy néz ki, Olaszországban terjeszteni is fogják a lemezünket angol nyelvű booklettel.

Konkrét kiadó vállalta a terjesztést, vagy a zenekarok?

Berci: A Brutus Records fogja csinálni. Reméljük, annak is lesz majd valami foganatja. Szó van róla, hogy angol nyelvű számokat is felveszünk, de majd meglátjuk, mi lesz belőle. Én azt várom, hogy újra legyen valami, ha nem is ugyanaz, mint régen, de valami hasonló. Hogy akik eljönnek a bulikra, azoknak valami olyanban legyen részük, mint nekünk, annak idején.

Koncertek? Külfölddel mi a helyzet?

Berci: Hát, igazából már régen én a United Side-dal meg a Speak Up!-pal is azért kaptam külföldről pozitív visszajelzéseket, elismerést, de ennyi. Pedig ugye a United Side-dal vegyesen voltak angol/magyar szövegek, a Speak Up!-pal meg csak angol szövegek voltak, a Liberal Youth-tal meg ugye csak magyar szövegeink vannak, de majd meglátjuk. Bár szerintem mostanában egyre több az olyan színtér, ahol annyira nem nézik, hogy milyen nyelven énekelsz, nem az a legfontosabb, hogy angolul énekelj, hanem az, hogy valamit megérezzenek a zenekarok mentalitásából, gondolatvilágából. Sőt, sokaknak nagy kuriózumnak számít, hogy mondjuk egy lengyel vagy egy szerb zenekar a saját nyelvén énekel. Ha hívnak, megyünk játszani, reméljük, minél több ember kíváncsi lesz ránk. Elsősorban Magyarországra koncentrálunk, de szívesen megyünk külföldre is. Igazából amikor a Speak Up! csillaga már leáldozóban volt, volt zsinórban 5-6 buli is, ami már elég rendes érdektelenségbe fulladt. És ez elég lehúzó érzés volt. De ami mostanában Liberal Youth koncerteken van, az ennek totálisan az ellentéte, LY így fogadják. Persze ilyenkor mindig megjelennek azok az emberek, akik elkezdik nyomni a negatív dolgaikat, de ez jó, mert legalább ők is szövegírásra motiválnak.

Magyar támogatók vannak?

Berci: Igen, a Scampkid Records, amit a Podravka csinál. Ezt a Dosiéknak köszönhetjük, ők vittek magukkal többször is koncertezni, és szerintem rengeteg olyan ember volt, aki alapból nem ismert minket, és a Derkovbois miatt ment le koncertre, hogy ha mi is a Derkovbois-szal jöttünk, akkor már megnéznek minket. Aztán megnéztek, sok embernek tetszett, és például a Podravka is így volt vele, lehet, nem jött volna le, ha nem a Dosiékkal játszunk. De lejött, tetszett neki, és elvállalta a nagylemez támogatását. Az underground ezen része eddig nem nagyon ismerte a LY-ot, de sok embernek bejött, és szerintem elég sokan vannak olyan emberek közülük, akik nem igazán járnak le hardcore koncertekre, de Liberal-ra meg lejárnak. De például az olasz támogatás is ennek köszönhető. Dosiék lekötöttek több olasz bandát is Magyarországra, mi is játszottunk velük, megtetszett nekik, és mondták; mondjuk meg, mit akarunk, és segítenek.

Béla, mi újság a Social Free Face-szel?

Béla: Mostanában sajnos tagcserékkel küszködünk. Pedig ez nem volt túl jellemző ránk, 10-12 év alatt volt egy doboscserénk. Jelenleg gitárost meg dobost keresünk, egyelőre még nem találtuk meg a megfelelő embereket. Pedig koncertezni szeretnénk ezerrel, meg minél hamarabb kiadni valami új anyagot is. Persze egyelőre se számírás, se kiadókeresés nincs, mert ugye egyelőre még a végleges tagok sincsenek meg. Nem akarunk kapkodni, nem akarunk ideiglenes dolgokba belekapni, ki akarjuk várni, míg tényleg megtaláljuk a megfelelő arcokat, és utána még nagyobb lendülettel felpörögni. Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy már nagyon régi álmunk egy S.C.H.C. válogatást kiadni, de ez egyelőre még terv státuszban van.

Srácok, maga az S.C.H.C. azért már jó ideje létezik, ezek alatt az évek alatt biztos történt Veletek jó pár mókás dolog. Zárásképpen meséljetek már valami vicces sztorit!

Farki: Hát, annak idején, mikor a 3 zenekarral nyomtuk, te jó ég, mennyi hülyeség történt velünk…:)))))
Dosi: Farki, meséld el azt, amikor leégett a buszotok!:))))
Farki: Lengyelországban játszottunk egyszer, és elég jól iszogattunk már koncert előtt is, aztán annyira jól sikerült, hogy a Szilárd már az első szám alatt beesett a dobok közé, én meg az egész bulit úgy nyomtam le, hogy támaszkodtam a ládának..:)))))) De aztán simán lenyomtuk!:)
Dosi: Emlékszel, mikor Zágrábban befostál?:))))))))

Tényleg, ezt a sztorit meg akartam kérdezni, mert azért nem sok gitáros mesélheti el magáról, hogy a színpadon játszik, és elengedi a mérges macskát…:)))))))))

Berci: Na, ez majd az extrákba fog kerülni..:))))
Farki: Pedig az egésznek nagyon egyszerű a képlete: sör + vegan kaja…:))))))))
Berci: Nekem van egy United Side-os sztorim; Háromszor kezdték el játszani a többiek a „Nem kell!” című számot, én meg mind a háromszor az „Eljön a nap”-ot kezdtem el énekelni, míg végül negyedikre sikerült összehozni a zenét meg a szöveget..:))))) Ja, és persze ez Szombathelyen történt, hol máshol?!:))))))))
Farki: Ezek kurva jó dolgok, az ilyenek nélkül nem is lenne értelme...
Sas: Én már szereltem kisbuszt az egész ország területén.
Béla: Na, ez annyira nem mókás!!:))
Farki: Kombináltfogóval kerékcsere autópályán, emelkedőnek felfelé.
Berci: Vagy mikor basszusgitárhúrral kellett felkötni az egész kipufogórendszert.
Béla: A legdurvább az volt, mikor az Ektomorf-fal koncerteztünk együtt, és a Végállomás akkori buszával mentünk, ami ilyen igazi old school busz volt.
Sas: Terroristabusz!:)))))
Berci: Inkább hippibusz!:)))))

Ez a régi VW-kisbusz?

Béla: Aha, az. Mentünk olyan 60-80-nal, mikor szétbaszódott az oldalsó tolóajtó, megálltunk, és a Zotya bőrövével tudtuk csak rögzíteni. Az azért elég mókás is volt.
Sas: Hazafele meg megbüntettek a zsaruk, mert nem voltunk hajlandók kinyitni az ajtót!:)
Berci: Az sem volt azért rossz, mikor szélvédő nélkül mentünk Gyöngyösre!!:))))
Sas: Ajkánál kitört a szélvédő, Fehérvárnál meg megállítottak a rendőrök gyorshajtásért..:))

Kei-s (ex-SFF, Liberal Youth) történet esetleg?

Farki: Csak Keis történet van!!!:)))))
Berci: Egyszer játszottunk Csongrádban, és nem akarom leszólni az ottani viszonyokat, de egy ’77-es stílusú, szocialista színvonalon maradt szórakozóhelyen játszottunk, ahol a Kis Kei hajnali háromkor, a koncert után kijelentette, hogy zuhanyozni akar, és meleg húslevest.:)))))) És mondtuk, hogy sajnos egyiket sem tudjuk neki teljesíteni, mert mi nem a Queen vagyunk, meg nem az Elton John vagyunk, hanem csak hc bandák vagyunk, és kurvára leszarják, hogy mi zuhanyozni akarunk, meg meleg húslevelest!:)))) De ugyanazon a koncerten volt az is, ami különben egész jó kis koncert volt, hogy az utolsó szám alatt az emberek úgy a fejemre ejtettek, hogy ha akartam sem tudtam volna többet énekelni..:))) Dosinak is egyszer volt valami útleveles dolga, nem?:)
Dosi: Ja, az Embers-szel kimentem Grazba, és másnap úgy volt, hogy Graz mellett találkozunk a SFF-székkel, akik aznap reggel jöttek Szombathelyről, és mentem velük tovább Olaszországba, az Embers meg ment tovább Szlovéniába.

Jaa, igen, és mi a szlovén/osztrák határnál vettük észre, hogy az Embers buszában maradt az útleveled..:))))

Dosi: Ja, aztán odaadtátok a Katjanak, hogy majd hozzájuk beugrunk az útlevélért, hogy át tudjam lépni a magyar/osztrák határt…:)))) Elég tutin sikerült belecsöppennünk a Social Free Face-szel Katjaéknál egy vasárnap délutáni kedves kis aprósütis családi összejövetelbe..:)))))))
Farki: Na, ennyi már elég lesz?:)))))))
Farki, azért Tőled többet vártunk..:))))))
Béla: Ne hülyéskedjetek, a Farki ennyi gázsiért nem fog mesélni..:))))))
Berci: Srácok, szerintem ha ez az interjú csak írott formában jelenne meg, nem pedig DVD-ként, az mindenkinek jobb lenne!!!:)))))))))))))

OK, legyen ez a végszó!

Savaria Colonia Hardcore
2005 december