Punk Portál

Néhány sor a zenekar történetéről, ha esetleg valaki nem ismerné őket:

Az Ataris története olyan, mint egy punk-rock tündérmese. A tagok a Andersonban, Indianaban, egy unalmas közép nyugati városkában éltek. Elmentek egy Vandals koncertre, és adtak a bandának egy kazettát. Pár héttel később felhívta őket a basszusgitáros - aki egyben a Kung Fu Recorods tulajdonosa Joe Escalante, hogy nincs-e kedvük profi körülmények között újra felvenni az anyagot. A srácok már Californiában is voltak, a Lagwagon ex-dobosával Derrick Ploudel, és felvették az Anywhere but here című albumot.

Az album producere Warren Fitzgerard, a Vandals gitárosa volt. Warren összehozta a csapatot egy-két híres bandával. Ez a formáció lett Fat Mike (NOFX) kedvenc bandája, aki később kiadta az albumukat is (Look forward to the future). Az album producrei a Descentes tagjai voltak. Az albumok sora a Blue skies, Broken hearths, Next 12 exits -el folytatódott. A Kung Fu records átlagosan 600 példányt adott el hetente az albumokból világszerte, és ezáltal a kiadó is befutott. Az Ataris folyamatosan turnézott az albumokkal.. (pl: 3 hónapos amerikai és kanadai turné, amerikai turné 2000-ben a Blue Skies albummal, és a No use for a name együttessel és beugrottak a Warped tour-ra is).
Jártak Japánban, Ausztráliában, Új Zélandon, Hawaii-on. Az év végén jártak Európában is a Vandals-al. A folyamatos turnézás és a dallamos számok leggyorsabban fejlődő zenekarrá tették a bandát. És egyúttal az egyik leghíresebb punk csapattá a santa barbarai együttest.

Néhány banda akivel az Ataris együtt turnézott: MxPx, Blink 182, NOFX, Social Distortion, Zebrahead, Good Riddance, Unwritten Law, No Use For A Name, Lagwagon, The Vandals, Dance Hall Crashers, Nerf Herder, Fenix TX, és a Mad Caddies.

Az Ataris tagjai: Kris Roe (ének/gitár), Johnny Collura (gitár/vokál), Mike Davenport (basszus/vokál) és Kris Kid Knapp (dob).

Először is köszönöm Mike-nak, hogy válaszol a kérdéseimre. Az interjú november 16-án a zenekar torontoi fellépése után készítettük. Elég jól sikerült, ahhoz képest, hogy egy remek bulin vagyunk túl.

Kérdés: A számaitok nagyon érzelgősek.

Mike: Igazad van. Nagyon érzelgősek vagyunk. A számokat Kris írja, aki talán nem annyira lelkizős az életben. Érzelgősségét a zenében fejezi ki.

Kérdés: Szerintetek érzelgősségeteket csak a zenén keresztül tudjátok kifejezni? Hogyan fogadjátok a kritikákat?

Mike: Sosem foglalkoztunk a kritikákkal. Soha! Mi azt csináljuk, amit szeretünk, és úgy, ahogy szeretjük.

Kérdés: És mitől jó a zenétek?

Mike: Mert őszinte. Tudjuk és elismerjük Kris szövegeit, mert nem csak az ő életéről szól, hanem a miénkről is.

Kérdés: Tehát tetszik, amit Kris csinál. Ehhez kapcsolódik a következő kérdésem. Milyen érzés egy olyan bandában játszani, ahol végül is semmi beleszólásod sincs a számokba, csak játszod őket?

Mike: Abszolút nem rossz, mert Kris nem csak a saját életéről ír.

Kérdés: Nem zavar, hogy a gondolataidat más önti szavakba?

Mike: Nem, mert remekül csinálja. Mindannyian nagyon szeretjük és ismerjük egymást. Főleg Kris, Kid és én. Ezelőtt is egy bandában voltunk öt és fél évig. Olyanok vagyunk, mint a testvérek.

Kérdés: Nagyon sok számotokban ismétlődik a jó dolgok gondolata. Hogyan függ össze ez a bandával?

Mike: Az élet tapasztalatai mondatják ezt velünk. Egy nehéz élet után csak jó dolgok jöhetnek.

dermedt csend

Kérdés: Mire vársz? Mi van?

Mike: Miért?

Kérdés: So long Astoria

Mike: Még az utolsó kérdéshez annyit, hogy például a So Long Astoria című számunk a tapasztalatainkról, élményeinkről és emlékeinkről szól. Mi szeretnénk lenni a legjobbak. Eddigi életünkben ugyanis csak a buszunkban lógtunk és söröztünk. Ez rémisztő.

Kérdés: Magatokat inkább művésznek és nem zenésznek nevezitek. Ez a színpadi show-ra utal?

Mike: Végül is igen.

Kérdés: Miért van az, hogy ennyire megfontoltak vagytok? Magyarázd el!

Mike: Mert mi punk kölykökként nőttünk fel, és meg akarunk felelni ennek. A D.I.Y. az egyetlen út. (D.I.Y. = Do It Yourself, csináld magad)

Kérdés: Hoghogy nagy kiadóhoz szerződtetek? Mára elismert zenekar vagytok.

Mike: A nagy kiadónál (értsd:multi) is megmondhatják, hogy mit hogyan szeretnének csinálni, mert az embereknek bejön, ahogy csinálják. És működik a dolog!

Kérdés: Hogyan értétek el, hogy az emberek ennyire bízzanak bennetek, és higgyenek nektek?

Mike: Van egy lemezboltunk és remekül megy. Ez az egyik bizonyíték arra, hogy amit csinálunk az működik. A másik dolog a közönség. 1250 ember volt itt ma. Mi kell még?

Kérdés: Miért érzitek fontosnak, hogy elmondjátok a gondolataitokat, véleményeteket?

Mike: Mert punkok vagyunk és szükségünk van rá. Csak a punk-rock-nak élünk. Nem ismerünk más utat. Így védjük magunkat, a szűk látókörű léttől.

Kérdés: És mi lenne belőletek, ha nem punkok lennétek?

Mike: Én tuti börtönben lennék. Kris pedig a fürdőszobában ülne egész nap befordulva, miközben a szülei üvöltenek neki: Kris, Kris gyere ki kérlek.

Kérdés: És mi lesz veletek, ha abbahagyjátok a zenélést?

Mike: Nézd. A jó dolgokból csak jobbak lehetnek. Benne vagyok az üzleti életben. Majd olyan bandáknak leszek a managere, mint az Antifreeze, The Go Reflex és a Breakdance Vietnam. Ezek a bandák bámulatra méltók.

Kérdés: Mi alapján választod majd ki a bandákat, és miért csodálod ennyire az előzőket?

Mike: A kemény munka a lényeg. Mi is azt csináljuk. Beülünk a szaros furgonunkba, zabáljuk a Wendys olcsó kajáit, és így éljük le a fél életünket.

Kérdés: Rendben. Várj egy percet. Azt akarod mondani, hogy a punk zene csak pillanatnyi dolog az életetekben?

Mike: A punk egy állapot, ami irányít. Ha te is ebben az állapotban vagy, akkor sikeres leszel.

Kérdés: Szerinted mi, és mitől jó a punk rock?

Mike: Szerintem a legjobb szó rá a D.I. Y.

Kérdés: Hivatásotoknak érzitek a zenélést?

Mike: Igen. Teljes mértékben.

Kérdés: Nagyon köszönöm a lehetőséget Mike.

Mike: Bármikor. És ne felejtsétek: A punk szabadság!

Forrás:
www.punkbands.com/interviews
www.hardplace.net

The Ataris interjú