Ex Costa - Kihez Szólsz?

Írta: pant Feltöltötte: Marcell Ekkor: 2003. feb. 17. hétfõ - 22:12

Egy kritika megírásához sok dolog kell: egy ember, aki megírja, egy demó esetleg album, amirôl megírhatja, egy zenekar, aki megcsinálja a demót vagy a lemezt, egy stúdió, ahol mindezt feljátszák, egy hanghordozó, amin terjesztik, és végül egy multimédiás eszköz, ami mindezen termékeket lejátsza. A fent említett összes kritérium adott volt hát, hogy az Ex Costa-s lányok anyagáról eme cikk létrejöhessen.

A borító
Kezdjük kivülrôl a vesézgetést, és a végén majd a korong is sorra kerül. A boritón egy strucc fejét láthatjuk, aki éppen felénk néz, és látszólag halvány lila gôze sincs arról, hogy egy demó anyag képi jellemzéseként szerepel. A zenekar eddig is hires volt arról, hogy a lehetô legotrombább színösszeállításokat favorizálja. Mindezeket a vizuális terrortámadásokat itt is megtalálhatjuk.

A belsô oldalon egy kép leledzik, amin a lányok figyelhetôek meg és látszólag ôk sem nagyon tudták, hogy késöbb ez a kép egy zenei hanglemez informáló papirosának belsô oldalán lesz, valamint hosszú köszönések, üdvözlések és számlista talalható a kép körül. A szinvilág a belsô oldalon már a megújult honlapot juttatja az eszembe. Egy pillantás a dalok cimére, és irtózatos keresésbe fogtam, hogy vajon a demó címe miként kapcsolódik a dalokhoz. Miután felvilágosítást kaptam, hogy az egyik dalban talalható ez a szófordulat, enyhült a riadalmam és értetlenségem, de azért még kétségek között hagytak a lányok ezzel a választással.

A hanganyag
Elején leszögezném, hogy a hangzás egész jóra sikeredett. Hallottam a történeteket, miszerint a dobot nagyon turbozni kellett, hogy jól szóljon, és ezt szerencsére nagyrészt sikeres megoldás követte. A hangzást sikerült egesz jól megkeverni, talán az ének és a basszusgitár halkabb, mint a többi hangszer, ezáltal az énekbôl itt-ott nem hallani sokat.

Az elsô dal a "Saját Hôsök" címet viseli, és nagyjából a brazil sorozatok feleslegességére probál rávilágitani, és azokra, akik állandóan nézik, és nem tudnak betelni vele. A zene dallamos, vidám, kivéve az elég komorra sikeredett refrént. A dal tartalmaz egy aranyos kis gitárszólót, ami alatt a dob kicsit még erölködik, de idôvel csak jobb lesz;).

A következô dal egy kis értetlenkedéssel kezdôdik, aztán újra egy vidám nóta, nagyon ötletes hörgôs csordavokál szinesíti a mai világban oly kedvelt popvokálok tengerét. A dal témája az elôítélet, és a "Változás", amik egymás velejárói. Adott egy ember, aki furcsábban öltözködik (de azért még van benne jóindulat, mert a teát nem whiskey-nek nézi;D), egy mamóka, aki majdnem kirepül a metróból a meglepôdöttségtôl, és egy koncert, ahova eljárnak a változás hirnökei(másnéven: punkok). Ez a társadalmi összejövetel a Blaha Lujza tér környékén van, valószínüleg a Marco Polo-ban(köszi Gontar;D), de ez abszolút lényegtelen.

Talán zeneileg a legkomolyabban sikerült dal a "Teher". Nagyon jó az éneket kisérô "aaaaaa" vokál dallamjátéka. A téma választás ezúttal a szülôk kapcsolatáról szól, legföképp a gyerekrôl, hogy vajon ô hogyan elheti meg a családi viszályokat, azt, hogy nem törôdnek vele, hogy nincsen kihez fordulnia. Ezt a szerzôk a saját szemüvegükön keresztül irják le/éneklik el, hogy ôk vállalnának-e utódot, ha tudnák, hogy nem tudnak mindent megadni neki. Legalábbis valami ilyesmit vettem ki belôle.

Azt hiszem a legelmebetegebb és egyben a legidiótább szöveggel talalkozhatunk a vidám "Szobafogság" címü számban. Pozitívumként annyit tudnék elmondani errôl a dalról, hogy van benne gitárszóló, és hogy viszonylag hamar vége. Ez az egyik leggyengébben sikerült dal, mind zeneileg, mind szövegileg.

A "Gondolom" tartalmazza a demó cimévé avanzsált szópárt. A nóta a 'Lázadjunk!' felkiáltás költôibb (és mindemellett hosszabb) változata, amolyan agressziv zenével társítva. Ez volt az a dal, amit elôször jegyeztem meg a lányoktól még az egyik próbájukon. Nagyon fülbemászott a szám eleji dobtéma és a refrén.

A befejezô dal! A reggeli tömeg, nyüzsgés, és monotonitás vidám dala, és körülbelül ennyit lehet elmondani a "Hajnal Rendszerrôl".
És itt ért véget a demó!

Összegzés
Kicsit talán csalódottan, néhol pedig csettintve az asztalra csaptam meglepetésemben a demó hallgatása közben. Számomra felvétel gyenge pontja a szövegek. Vagy túl semmitmondóak, vagy túl költôien hatnak. Valószínü, hogy direkt ilyenre irják a dalokat, mert ôk ezt érzik magukénak.

A zene nagyon vidám, kellemes ének dallamok dominálnak szinte az egész albumon. Olykor nagyon jó vokálok, es aranyos gitárszólók színesítik a zenét. Kellemes idôtöltést igér az anyag, és ha azt nézzük, hogy mióta zenélnek és mióta vannak együtt, el kell ismerni, nem rossz teljesítmény. Igaz apróbb hibák elôfordulnak a "Kihez Szólsz?"-on, de nem mindenki születik egybôl agysebésznek.