Az Anti-Flag története

Írta: dns Feltöltötte: pornstar Ekkor: 2003. feb. 12. szerda - 14:09

Ha az Anti-Flag zenekar történetére vagy kiváncsi, akkor vissza kell menni az időben 1988-ig. Akkoriban Pat még nem tudott rendesen dobolni, és én sem voltam valami jó gitáros. De csak mi voltunk punk-rockerek Glenshaw-ban. 1989-re már elég jók voltunk, hogy alapítsunk egy bandát, ami az Anti-Flag nevet kapta. Bár ez egy cseppet sem hasonlított a mai zenekarra. Akkoriban a húgom, Lucy Fester énekelt és rengeteg kósza gitáros és basszeros fordult meg nálunk. Miután felléptünk a helyi templomban, a banda darabokra hullott.

Ugorjunk előre 1993-ba. Miután volt pár felejthető próbálkozásunk, Pat és én átruccantunk a nyugati partra. San Franciso-i érkezésünk után 1-2 héttel, Pat visszament, és én egyedül maradtam ott nyolc hónapig. Mikor én is visszatértem elhatároztuk, hogy komolyan csináljuk a zenélést. Csak egy jó basszusgitárosra volt szükségünk. Ekkor került a képbe Andy Flag. Pár évvel előtte ismerkedtünk meg a templomban. Mindketten szüleink unszolására jártunk oda és Andy volt az egyetlen „punkos” kinézetű srác a fiatalok között. Persze egyből jóban lettünk. Andy pont basszusgitáron játszott és ő, Pat meg én sokat zenéltünk együtt. A nyugati parti kiruccanásunk után újra felhívtam, hogy nincs-e kedve újra zenélni és alapítani egy bandát. Ő persze azonnal rábólintott.
Február vége és a március gyakorlással telt és pár hétre rá felkérést kaptunk a pittsburgh-i WRCT rádiótól, hogy játszunk az egyik élő műsorukban. De sajna még nem volt nevünk. Mivel Pat és én régen az Anti-Flag nevet használtuk, úgy döntöttünk, hogy maradunk ennél.

És honnan ez a név? A nevet a 80-as évek pittsburgh-i ideológiája ihlette, amelyet egy csoport seggfej szivárogtatott a köztudatba. A lényege: „A szabadság nem fasizmus!” Ez nagyon szépen hangzik, de ezek az arcok az ellentétét csinálták az ideológiájuknak. Az ő felfogásuk a „punkságról” igen rasszista volt. Az eredeti amerikai zászlót hordták a dzsekijükön, mely az elkötelezettséget jelképezte, és mindenkit eltapostak, aki az útjukban állt. Kábé olyan macsók voltak, akik belecsöppentek a punk stílusba, bár semmi keresnivalójuk nem volt ott. A bulikon ezek a faszok végig énekeltek a Sub Humans, az Exploited, A Circle Jerks zenéire, de én nem értettem miért. Hát ezek a zenekarok nem pont azok ellen az eszmék ellen beszéltek, amiket ezek a „punkok” hirdettek? Úgy éreztem, hogy nincsenek tisztában a fogalmakkal. Meg kellett volna nézniük a fasizmus szó jelentését a szótárban. Ők annyit tudtak, hogy a rasszizmus hatással van a tömegre a szélsőséges nemzeti nacionalizmussal, a rendszeres verekedésekkel és terrorral. Főleg azok ellen, akik antifasiszták voltak. Ezek miatt maradtunk az Anti-Flag név mellett. Úgy éreztük, Hogy sok mindent elmond az akkori punk közösségről és a világról.
A fellépés alatt az embereknek nem jött be a dolog és arra ösztönözte őket, hogy ne értsenek velünk egyet! Mi nem csak szórakoztatni akartunk. El akartuk mondani az alapgondolatainkat, de nem voltak vevők rá. Szóval az esténk szörnyű volt.

Miért teszünk kötőjelet az „anti” és a „flag” szó közé? Szeretném azt mondani, hogy ez az ellenállás, és a kihívás jele. Nem voltunk hajlandóak a helyes angol helyesírási szabályt alkalmazni, ezzel is kimutatva a gyűlöletünket a társadalom felé…stb, stb. De sajna az igazság az, hogy túl hülyék voltunk ahhoz, hogy le tudtuk volna írni helyesen.

És hogyan futottunk be? Alakulásunk után 3 évvel sok helyi koncertet adtunk. A városon kívülre nem nagyon mentünk, mert nem volt kisbuszunk, se pénzünk és nem ismertünk senkit a városon kívül. Csak a punk jóindulatában bízhattunk. Nagyon sok segítséget kaptunk, hogy más városokba is eljussunk főleg olyan bandáktól mint, a The Bad Genes, a Submachine, akikkel épp a turnéjuk alatt találkoztunk.
Végül is összeszedtük magunkat és végigcsináltunk egy teljes amerikai turnét 95 nyarán. Szerencsére Andy nagyapja adott egy kisbuszt és így sílusosan kelhettünk útra. Sajnos az út alatt Andyvel nem jöttünk ki túl jól, a hosszú összezártság miatt. Hülye dolgokon kaptunk össze az egész út alatt, és a kapcsolatunk sokáig nem volt rendezett. A második turnénk '96 tavaszán volt. Csak másfél hétig tartott és a végén Andy Flag kilépett a zenekarból. Ezalatt a körút alatt Andy már Pattel is összekapott. Szerintem a tapasztalatlanság állt a problémák mögött. Átbeszéltük a dolgokat és ma újra jó barátok vagyunk.
Andy kilépése után Pattel leültünk és átbeszéltük a dolgokat, hogy mit csinálhattunk rosszul. Elhatároztuk, hogy lazítunk a dolgokon. Örömmel jelenthetem, hogy sikerült. Végigcsináltunk 4 teljes észak amerikai, 4 kanadai turnét és számos keleti parti fellépést viták nélkül. Nézeteltérés? Azok azért voltak. De hát ez az emberi természetből adódik.
Tehát basszerost kerestünk. Nemsokára Sean a Bad Genes-ből segített ki minket. A 96-os turnét már Justin-al csináltuk végig. Az új év előtt Chris Head lépett be és vele nyomtuk le az újévi bulinkat Pittsburgh-ben. Az 1997-ben megjelenő „Die for the Goverment” című albumunkon is Chris játszott. Ő úgy passzolt a zenekarba, mint egy kirakó hiányzó darabja. Tudtuk, hogy Chris (becenevén Gimmie) pont beleillik a zenekarba, de az az igazság, hogy ő nem kifejezetten basszgitáros volt, sokkal inkább szólógitáros. Emiatt nem akartuk, hogy basszusozzon, de elengedni sem akartuk. Eldöntöttük, hogy ő lesz a másik gitáros és keresünk egy rendes basszgitárost. Ekkor lépett be a zenekarba Jamie Cook.
Pat és én a 95-ös turnénk alatt találkoztunk Jamievel (beceneve Cock), mikor szülővárosában Torontoban játszottunk. Nagyon lelkes volt és nagyon faszán játszott. Tervben volt egy turné a UK Subs-al és nem volt még meg az új basszeros. Na tehát ez Jamie rövid története.
1998-ban volt a zenekar 5 éves évfordulója. Észak Amerika minden városában játszottunk, de egy dolog állandó volt. A közönség. Akárhova mentünk, mindig fantasztikus srácokkal találkoztunk. Úgy éreztem, hogy a közönség végre megértette a szövegek mondanivalóját és ez a lényeg!

Na minden jót és üdvözlet:

Justin Sane


Forrás:
www.anti-flag.com