Punk Portál

Mint azt már a beszámolóban leírtam, nem volt olyan egyszerű elkapni Lou-t, a SOIA énekesét, de sikerült, az újságírók szinte "sorbaálltak", hogy beszélhessenek vele. A vadi új backstage egyik kis szobájában ültünk le, és az összeírt nagy halom kérdésből párat feltettünk neki.

Dan: Hány interjúd volt ma?

Lou: Annyira nem sok.

Dan: Mennyi szokott lenni?

Lou: Attól függ. Angliában, Londonban például, ahol szívesen mennénk szórakozni, mert nagyszerű város, van vagy 100 interjúnk. Ébredéstől a színpadra lépésig.

Dan: Fárasztó, mi?

Lou: Aham.

Dan: Szereted az interjúkat? Gondolom nem.

Lou: Vannak, amik jók!

Dan: Az első kérdés a többi zenekarról szól. Kik állnak közelebb hozzátok, mennyire kedveled őket, játszottatok-e már valamelyikkel korábban?

Lou: Mindegyik bandával most játszunk először. Persze már régóta ismerem a 7 Seconds-t, jártam a koncertjeikre, sokszor találkoztam velük. Craig annakidején játszott velük, amikor a Youth of Today-ben nyomta. Sok-sok évvel ezelőtt. A zenekar többi tagjának ez az első alkalom, hogy a 7 Seconds-zel zenélhet. Láttam már az Unearth-t, láttam a Walls of Jericho-t... A WOJ-t nagyon szeretem, mert úgy gondolom, nagyon jó egyensúlyt tartanak a hardcore és a metál között. Nagyon jók, oldschool hátterük van. A Bones meglepetés volt, korábban nem hallottuk őket, Mark mondta, hogy Németországban nagyon népszerűek. Minden este látom őket, tényleg jók.

xBencex: Kijött az új lemezetek, az Outtakes for the Outcast, amin ritkaságok, B-side számok találhatók. Játszotok erről a lemezről a koncerteken?

Lou: Igen! Ez volt az egyik ok, amiért örültünk, hogy kiadhatjuk. Egy kis kiadónál, egy barátunknál akartuk kihozni, de Fat Mike azt mondta: "Miért nem adjátok nekem? Én kiadom!" Azt gondoltuk, nem fog kelleni neki. De jó, mert olyan számok, mint az I Beleive, a Stood For Nothing, vagy a My Little World csak válogatásokon jelentek meg, vagy például a Stood For Nothing egy filmzene albumon jött ki. Ezeket nem igazán ismerték meg az emberek. Egy független horrorfilm volt, ami nem futott be...

Dan: Tudod, mi volt a címe?

Lou: Nem emlékszem. A Troma csinálta, az a cég, akik például a The Toxic Avenger-t is készítették, meg ilyeneket. Amerikában a Troma egy nagy underground filmes cég, de nem hiszem, hogy bárhol máshol bemutatták a filmet.

/Kutattam egy kicsit:
Troma films
The Toxic Avenger
Terror Firmer
Terror Firmer Soundtrack/

Lou: Nagyon szeretjük ezeket számokat, mint pl. az I Believe, vagy a Stood For Nothing, játszottuk már ezeket néhányszor élőben, de senki nem értette, ismerte őket. Most, hogy megjelent ez a lemez, játszhatjuk élőben, és az emberek ismerni fogják.

Dan: Van egy számotok egy számítógépes játékban is... Ez rajta van ezen az albumon, vagy ez egy új szám?

Lou: A Life on the Ropes-ról van a szám. Az On The Brink, az egyik utolsó szám a lemezen. Nem mi választottuk. Elküldtük a lemezt az egyik barátunknak, aki a new york-i Striving for Togetherness kiadót csinálta, kiadtak pl. No Redeeming Social Value-t, volt egy dokumentumfilmük a korai NYHC-ról, a Madball-lal, 25 Ta Life-fal. Aztán munkát kapott egy játék-cégnél, ő szerezte a zenéket a játékokhoz, aztán felhívott minket, hogy benne lehetnénk az egyik játékban. A gördeszkás játékok zenéi mindig hip-hop vagy Lenny Kravitz számok. Persze, a deszkások hallgatnak hip-hop-ot, de a 90%-uk előbb hallgat Slayer-t, Sick of it All-t, Agnostic Front-ot, vagy éppen Pennywise-t, mint 'baszott hip-hop-ot, vagy Lenny Kravitz-t. Ezt próbálta elmagyarázni a főnökeinek. Aztán egy wrestling játék zenéinek berakta a kedvenceit, amin felnőtt. Őrült hip-hop-ot, mind pl. az Insane Clown Posse, hardcore zenéket, mint mi, vagy a Murphy's Law. Úgy gondolom, hogy nagyszerű, hogy ezt ő megteheti, esélyt adhat ezeknek a zenekaroknak, szóval a soundtrack-re nem csak az van ráírva, hogy Sum 41!

xBencex: Van egy hip-hop szám az új lemezen a House of Pain-től. Játszottatok velük valamikor?

Lou: Ez sok évvel ezelőtt készült, 1992 körül. Pont még mielőtt befutottak. New York-ban találkoztunk velük. Tetszett nekik a zenénk, megnézték a koncertjeinket. DJ Lethal akart csinálni egy remix-et valamelyik számunkból. Mondtuk, hogy oké, király, de ezt mi nem engedhetjük meg magunknak. Azt mondta, megcsinálja ingyen. Megcsinálta a Just Look Around remixét, a kiadó, aminél akkor voltak, azt mondta, ez a szám tutira nem fog kelleni senkinek. Csak a stúdiót kellett volna fizetniük, de azt sem akarták fizetni. Egy év múlva a House of Pain befutott, kijött a Judgement Night filmzene, rajta HC és metál zenekarok számai hip-hip-pal keverve... Egy évvel jártunk mindenki előtt, és senki nem tudott róla! Vicces sztori, hogy amikor a House of Pain abban az évben turnézott, a Just Look Around ének nélküli verziója volt az intró zenéjük minden este. Floridai HC srácok hívtak fel, és mondták, hogy a HOP koncerten nyomják a zenénket.

Dan: A következő kérdés a floridai hurrikánról szól, ami lerombolta Pete házát. Csak egy rövid hírt olvastunk erről. Felraktatok pár dolgot az eBay-re is, hogy segíteni tudjatok neki.

Lou: Igen, és nem csak mi, hanem egy csomó másik zenekar, mint pl. a Bouncing Souls, a BoySetsFire, a Rancid és az AFI is felajánlotta a segítségét. Nem akarunk Pete-ből milliomost csinálni, csak a veszteségeit fedezni. Elköltözött Floridába, ott élt egész nyáron, aztán elmentünk turnéra, hazajött, egy éjszakát töltött otthon, aztán megtudta, hogy evakuálják a területet. Elment, 3 nap múlva visszatért, a lakás egész alsó szintje elázott, és eltűnt a tető is. Minden szétment a lakásban. Aztán néhány dolgot felraktunk az eBay-re. Tényleg nem lesznek ebből milliók, csak segíteni akarunk, hogy újra lábra tudjon állni.

Dan: Elég lesz ehhez ennyi?

Lou: Nem tudom. Sok zenekar segélykoncertet is akart csinálni. Nehéz dolog ez... a büszkeség is benne van. A Mighty Mighty Bosstones, a Dropkick Murphy's felajánlotta, hogy segélykoncertet szervez Bostonban, mások akartak New Yorkban, de Pete azt mondta, várjunk egy kicsit. Ennyire nem vagyok pénzszűkében. Meglátjuk, egyedül mire jutok.

Dan: A választásokkal kapcsolatban... A Rock Against Bush 2-n szerepeltetek. Mit gondolsz az eredményekről? Érdemes volt ez az egész?

Lou: Mindenképpen jó próbálkozás volt. Egy csomó srác, akit próbáltunk meggyőzni, nem ment el szavazni. "Tök jó, megvan a Rock Against Bush válogatás!" "És elmész szavazni?" "Nem, hazamegyek, és hallgatom a lemezt!" 4 évvel ezelőtt, amikor Bush-t először megválasztották, a fiataloknak csak 17%-a szavazott. Most is elvégezték ugyanezt a felmérést, most is 17% lett! Ugyanannyian szavaztak, a kampányok ellenére. A hip-hop színtérről is voltak emberek, mint pl. Puff Daddy, aztán a Punkvoter, más nagyobb bandák, és semmit nem ért. Szívás.

Dan: Te szavaztál?

Lou: Persze.

Dan: Tehát otthon voltál. A turné tervezésekor ezt figyelembe vettétek?

Lou: Nem, nálunk (az USA-ban) van egy papír, amit előre ki lehet tölteni, és a szavazáskor beküldik. Armand ezt használta, mert Californiában lakik, New Yorkba kellett repülnie a próbákra, szóval utazás előtt szavazott. Én a kijelölt napon szavaztam.

Dan: A magyar buliról az utolsó kérdések. Emlékszel, milyen volt? A hajós buli?

Lou: (kacag) Aha, persze.

Dan: Játszottatok már korábban hajón? Hogy tetszett a buli?

Lou: Játszottunk egy olyan hajón, ami mozgott is, Manhattan-ben, New York-ban. Egy egyetemi rádióállomás bulija volt. Az emberek totál megőrültek.

Dan: Ez egy kisebb hajó volt?

Lou: Kb. ugyanakkora. Vicces volt, a Rancid-es Tim is eljött megnézni minket, épp New York-ban volt, majdnem kiesett a hajóból, annyira tomboltak az emberek. Állt a kamerájával, és majdnem kiesett, úgy húzták vissza. A magyar buli is nagyszerű volt, teljes őrület!

xBencex: A magyar rajongók tuti tudni szeretnék, miért mondta le a MAD a Resistance Tour budapesti állomását.

Lou: Két szabadnapot kértünk. Az egyik nap biztos volt, Dániában semmiképp nem akartunk játszani hétfő este, évekig játszottunk ott, péntek-szombaton is, és a bulik csak okésak voltak, semmi extra. Tehát ezt a napot kértük, a másikat ők választották. Sajnálom, hogy így alakult.

Dan: Talán mert mi voltunk a legtávolabb.

Lou: Aham, így osztották be a turnét. Kár, hogy pont Magyarország maradt ki. Szívesen játszottam volna újra nálatok. Bocs, srácok.

xBencex: Talán jövőre?

Lou: Persze, mindenképpen. Most hazamegyünk, turnézunk a Hatebreed-del egy kicsit az Államokban, aztán az ünnepek után összejövünk New York-ban mind a négyen, és két hónapig zenét szerzünk egy új lemezre.

Dan: Nagylemez lesz?

Lou: Remélhetőleg. Már sokminden van itt benn. (A fejére mutat, kacaj.)

Dan&xBencex: OK, ennyi volt, köszi szépen.

Lou: Kösz, srácok!

Az interjú (mint azt a két kérdezőből is láthattó) a The Six Cuts HC Portal és Webzine-nel együttműködésben készült.

Sick of it All interjú