Punk Portál

A Beniihana records-tól, XBenceX segítségével kaptam eme német metalcore zenekar 2002-ben megjelent CD-jét. Menjünk sorban!

A borító első ránézésre nagyon jól néz ki, illik a stílushoz. Szürke, piros, nonfiguratív, modern téma. Szép, csillogó papírra nyomták, belül a címlaphoz hasonló, szürke mintán jól olvasható szövegek találhatók. Lapozgatva szembetűnik, hogy minden oldal háttere ugyanaz. Kicsit unalmas. Ez előrevetíti, milyen lesz maga a lemez. :) Valamiért a számcimek mind kisbetűvel vannak írva, és szóköz helyett pontokat használnak. Ezt biztos valami warez-site-ról lesték el. :) Maga a korong is nagyon szép, teljesen fekete, ezüst színnel olvasható a zenekar neve és az album címe. Kultúrált.

A lemez egy nagyon filmes hangulatú intróval indul. Lehet, hogy egy filmzene CD-ről másolták ki? Sejtelmes hangok, kórus... Nagyon hatásos. Aztán amikor a szörny előlép a szekrény mögül, beindul a durvulás, és véget sem ér 50 percig. Ezt az időt 8+1 számra tagolták, de akár egy is lehetne, nem sok különbség van a számok között. A körülményeknek köszönhetően (a németek általában nem a pincében összerakott szakadt próbateremben veszik fel a lemezeket, gondolom) igen korrektül szól a lemez. Minden nagyon fasza, csak az énekes ne szólalna meg. Vagy hörögne annyira durván, hogy ne tűnjön fel az elég idegesítően németes angol kiejtése. Akkor már inkább nyomhatná németül, olyat még úgysem hallottam. Azért nem tragikus a helyzet, vannak magyar zenekarok, akik ezt a kiejtést is irigyelnék. Mint említettem, az énekes többnyire ordít, hörög, de megtalálhatók a lemezen a metálalbumoknál megszokott pársoros "beszélős" betétek is. Sőt, az egyik szám intrójában egy valós filmidézet is előkerül. Valaki annakidején talán a Velvet Stab miatt reklamált, hogy miért kell minden albumra ilyet rakni. Talán azért, mert ez a menő? Azért hatásos is tud lenni. Az első néhány számig élvezem a lemezt, de aztán elkezdem unni. Ellaposodik eléggé a dolog. A számok nagyja sajnos elég lassú és túl hosszú, nem ehhez vagyok szokva. Azt meg soha nem értettem, miért nem bírnak a metálzenekarok elég szöveget írni, miért kell sorokat akár 3-4x is elismételni, ráadásul szótagolva. Elsőre is megértem. Ha már a mondanivalónál tartunk: szerencsére túl bonyolult szófordulatok nincsenek a számokban, így ahol nem fogalmaztak túl homályosan, érteni vélem a szövegeket. Szó esik szerelmi csalódásról, gyűlöletről, a beteg társadalmunkról. A megfogalmazás többnyire igazi metálos. Bónuszként kapjuk a Minor Threat - Filler átdolgozását, ami leginkább csak a szövegben egyezik meg az eredetivel. Szerintem elég nagy gyalázás egy másfél perces pörgős hc-punk számból egy 4 perces ordítozást csinálni.

Ha nem is lett túl pozitív a kritika, nem rossz a lemez, csak szeritnem nincs benne semmi extra. Ha minden héten itt játszanának Pesten, és a tagjai a haverjaim lennének, biztos szeretném. Így viszont a kiadó helyében tuti inkább a Blood is Fire-t adtam volna ki. Sőt, állítom, hogy a BIF százszor izgalmasabb zenét játszik, mint a Raksas.

http://www.raksasas.com/

Raksas - bleed.for.what.it.is.worth