2004. VIII. 14. Szentes - RLO, SAY
|
Írta: | Mozart
| Feltöltötte: | Dan
| Ekkor: | 2004. aug. 17. kedd - 18:31 | |
Szombatra királyos programot találtam ki magamnak: elhatároztam, hogy elnézek Szentesre a Red Line Offside bulira, ha már annál közelebb nem jönnek (Szegedhez). Az útitársak begyűjtése eleinte kicsit döcögősen haladt, ehhez képest egy nappal a koncert előtt már nyolc jelentkező volt (köztük például a holland Laurensz, akit a Punk Portál ősforumozói már ismerhetnek, és szintén holland haverja). A szegedi válogatott, amely ily módon két idegenlégióssal is meg volt spékelve, egy 15 éves VW furgonon indult útnak. Hadd ne részletezzem, hogy mekkora élmény volt megtanulni vezetni (már amennyire sikerült – erre még visszatérünk).
Bár a plakát hét órát írt kezdésnek, nem kaptunk szívgörcsöt, és fél hétre beszéltük meg a találkozót, ezután még be kellett ugranunk Tápéra és tankolni is, úgyhogy negyed 10-re érkeztünk Szentesre. Közben szóltak is nekünk, hogy tíznél előbb nem kezdődik, így simán maradt időnk beugrani a helyi pékségbe, és pénzt felvenni az automatából.
A koncert végül 11-kor kezdődött, és 0 óra 4 perckor ért véget. Mármint a második zenekar. Ebből is látható, hogy nem vitte túlzásba egyik zenekar sem... szóval a Something Against You kezdett 11-kor, és minimális szünetekkel, szinte egyben lenyomták zúzós repertoárjukat. Nekem koncertről-koncertre egyre jobban tetszik, és most a hangzás is viszonylag rendben volt, de a visítás még mindig túl monoton és magas benne. Ennek ellenére kifejezetten jól megalapozták a buli hangulatát, és húsz perc elteltével be is fejezték a koncertet. Nagy közönség egyébként nem volt, kb. 30-an néztük végig, ebből 8-an Szegedről jöttünk, a többiek között meg voltak helyi kocsmatörzsvendégek és véletlenül vagy szándékosan idetévedt rokkerfiúk és -lányok.
A Red Line Offside-ra nem kellett sokáig várni, és hát, mit mondjak? Az új albumot reklámozó szórólapon találtam egy kifejezést, 10 új számnyi düh és elégedetlenség, ez jellemezte a koncertet is: negyven percnyi düh és elégedetlenség, agresszív előadásmód, iszonyatos tempó, semmi pihenő. A koncert az új album intrójával kezdődött, csak szöveg nélkül (ami egyébként a kedvenc számom az új lemezen, remélem, ez nem sértés a zenekarra nézve). Voltak régi számok (Kisvárosi düh, Nyitott szemmel, Félrevert harang), de inkább újak (Littleton, Ejtsünk pár szót..., Önigazolási kényszer stb. – nem mindegyikre emlékszem, helyesebben még nem nagyon tudom párosítani a címeket a zenékkel), meg két feldolgozás, az egyik az új album bónusz trekkje. A számokra adott reakciót leginkább visszafogott lábbal dobogás és mosolygó haverokból álló havergyűrű jellemezte, de azért egy-két számra beindult a mozgás is. Volt vendégszereplés is, Victim a SAY-ból beugrott az egyik új számnál hardkórvokálozni. Az utolsó szám a szokásos Félrevert harang volt, aztán semmi ráadás, és kész, passz.
Nagyon hamar véget ért az egész, alig tértünk magunkhoz, és már mehettünk is haza. Pedig sok szám volt, szóval a punk stílus ismét bemutatta előnyös oldalát: fiam, ha 11-kor elkezdik, kicsivel éjfél után már itthon is lehetsz... :) Persze kivéve, ha szegedi vagy. Azért a visszaút eléggé feldobott hangulatban telt, részben azért, mert ismét egy jó koncertélménnyel lettünk gazdagabbak, másrészt meg azért, mert induláskor a megfordulásnál beletolattam a furgonnal az árokba, és csak mind a 8 utas segítségével tudtuk onnan kilendíteni. Ráadásul a sötétben a kapcsolókat se nagyon sikerült megtalálni és beüzemelni, így Szentestől Vásárhelyig tompított fénnyel haladtunk, amihez tartanom kellett a reflektort, mert ha elengedtem, lekapcsolt... :) Aztán minden rendbejött, és 2-re már mindenki otthon is volt. Aki még nem volt idén nyáron RLO-n, menjen el, és nézze meg őket Pesten! /Vagy a Balatonon - Dan/
|