Moldávia a SKA új hazája!

Írta: gandalf Feltöltötte: gandalf Ekkor: 2004. aug. 3. kedd - 16:45

Annak idején, amikor először hallottam SKA-P számot, úgy éreztem, ez az a zene, amire már régóta vágytam, ez az én zeném. Meg is lepődtem, amikor múlt hét szombaton, Pulán, a Muvészetek Völgyében járva hasonló gyors, de dallamos skazene ütötte meg a fülemet. Mint a műsorfüzetből kiderült, egy rendkívüli tehetséggel és energiával megáldott banda, a nemes egyszerűséggel csak "juhászpunkokként" említett moldáviai Zdob Shi Zdub koncertjére tévedtem be. Azóta is hálás vagyok érte a sorsnak, hiszen ennél kellemesebb meglepetés nem is nagyon érhetett volna. Sietve írom hát ezt a cikket, azért, hogy senki se maradjon le a zenekar augusztus 6.-án, a Sziget Nagyszínpadján megrendezésre kerülő koncertjéről.

Amerika Moldáviába költözhetett, a srácok úgy néztek ki, mintha egy mai, nyugati parti bandát látnék, erre utalt öltözékük, színpadi viselkedésük, a hangtechnika minősége, és az a rengeteg energia, amit a közönség felé sugároztak. A koncert - a ráadással együtt - közel két órásra sikeredett, ennyi időt végigjátszani, -énekelni, és -ugrálni nem kis mutatvány. Minket, a közönséget is magával ragadott.

A zenekar felállása az alaphármason (ének, dob, elektromos gitár) kívül, egy másik gitárossal, és két - többféle hangszeren játszó - fúvóssal egészült ki. A fúvósok tényleg nem pihenhetnek sokat, hiszen a kaliforniai punk és hardcore alapokra épülő, s a zenéhez egy kis kelet-európai ízt adó népzenei motívumok állandó jelenlétét a dalokban az ő feladatuk biztosítani. Derekasan helytállva teljesítik a srácok ezen kötelességüket, a rövid, fülbemászó, néhol ismerős, néhol ismeretlen dallamok önmagukban is remekül megállnának, ám szerencsére az egész alapját adó gyors ütemek miatt mégsem válnak unalmassá.

Elgondolkoztam magamban, hogy vajon milyen lenne, ha mi magyarok is kevernénk a rákendrollt a népzenei motívumainkkal, ám az eddigi próbálkozások erre mind kudarcot vallottak, elég csak a "lakodalmas rock" rágógumizenéjére, vagy "hazafias" együttesek népdal-gajdolására gondolni, hogy a Barackca népdalzenei törekvéseiről ne is beszéljünk (szerencsére ők legalább nem gondolják komolyan). Előbbi boldogíthatja ugyan a részeg aranyifjakat, utóbbi pedig méltó aláfestője lehet egy jó kis trianonozással-zsidózással egybekötött lerészegedésre, amit a társaság vérmérsékletétől függően esetleg cigányverés zárhat, de hol van ez a fajta öröm az igényes könnyűzene-kedvelő fiatal ízléséhez képest! Szerencsére a Zdob Shi Zdub egyik irányba sem hajlik el: nem megalázott, kereskedelmi stílusban árult, előre megrágott, és kiköpött (mai kifejezéssel élve: modernizált, a mai kor igényeit kielégítő) "népzenét" kapunk, és hála az égnek, a moldáviai népmondák helyes átadása helyett a keverésre, az igényes megszólalásra helyezték a hangsúlyt. Ez a zene egyszerűen JÓ.

Nem olyan bonyolult pedig a recept: dallamos, színes, skapunk zene, rengeteg energia, lendület, a közönség és a zenélés szeretete. Nomeg persze az sem árt, ha az együttes újat mutat két régi stílus ötvözésével, esetleg jól ismeri a hangszert, amin játszik.

A zenekar nemrég megjelent lemezéből, a 450 Sheepből már így is elkelt több, mint ötvenezer példány "kettővel keletre," Moldáviában, de ha az augusztus 6-i, délután fél ötkor kezdődő, sziget-nagyszínpadi koncert csak fele olyan jól sikerül, mint a völgybeli, hazánkban is jelentős és megérdemelt bevételre számíthat az együttes, és az album magyarországi forgalmazója.