2004. VII. 13. Kultiplex - NagySKAland 1. nap

Írta: Dan&maccs Feltöltötte: Dan Ekkor: 2004. júl. 18. vasárnap - 07:31

Dan:

A tavalyi visegrádi fesztivál után idén egy két részre szakadt Skalandon vehetünk részt. Az első felét látogattam meg tegnap a Kultiplexben. Hittem a fél 8-as kezdésben, 8-ra meg is érkeztem. Ekkor még szinte senki nem volt lenn. Üldögéltünk, vártunk. Nemsokára megérkezett Dá a Boogie Mammából, kellemesen illuminált állapotban. Mint elmondta, este 6-ra hívták őket hangolni, de mivel ekkor még semmi teendő nem volt, elmentek sörözni. Fél 9 felé ennek már meg is volt a hatása.

Kis idő elteltével beengedték az embereket a terembe, végignézhettük a Boogie Mamma hangolását, ami leginkább Dá magánprodukciójából állt. Amíg szólt a mikrofon, abba, utána a nélkül produkálta magát. Mesélt Gryllus Vilmosról, énekelt, hasonlók. Ekkor még nagyon kevesen voltak a teremben. Kár, ez volt a legviccesebb az egész buliban. :) Kezdeni kellett, Dávid elment behajtani a közönséget a terembe, majd elkezdődött a kalóz-ska koncert. A színpad kalózhajóvá alakult, a számok eme téma köré csoportosultak. Láthattunk kalóz-skankelést fél lábon, kampókézzel, megismerkedtünk az elrabolt királylánnyal és a beszélő papagájjal. Dá egész koncert alatt fel-alá rohangált, ugrándozott, fetrengett. Többször lejött a közönség közé, néha búvárkodott, néha úszott egy kört, feküdt a földön. A zenekar jelenleg 8 tagú volt, a felállás: dob, gitár, basszus, 2 fúvós, szinti, vokál (a lány, aki néha csellózni szokott), ének. Dávid sajtóinformációkkal látott el, ezt ki kell használnom. Tehát: a trombitás új, a Sex Light Kór zenekarból csábították el, mert állítólag én azt írtam, hogy jól játszik. (Szerintem még soha nem láttam az említett zenekart.) Vissza a koncerthez! Játszottak új számokat, volt közte pár elég jó, de igazából nem is a zenére koncentráltam, hanem az egész produkcióra, a sok hülyeségre, ami a színpadról áradt.

Egyre gyűlt a tömeg, a PASO-ra szokás szerint megtelt a terem. Király bulit nyomtak, de viszonylag keveset játszottak. Ideiglenes szintissel, és még mindig egy gitárossal léptek fel, a megszokott repertoárt kaptuk. Mindenki táncolt, énekelt. Ráadás elvileg nem lett volna, de pár lelkes rajongó addig követelte a Kuki-muki-t, amíg el nem játszották. A szám közepénél megérkezett a főzenekar szintise is, és KRSA-val együtt énekelte a nem túl bonyolult refrént, majd táncra is perdült. A szám végére többen követték a példáját, és az amúgy is zsúfolt színpad teljesen megtelt. Nagyon király volt a hangulat.

És ezt még lehetett fokozni, behangolt, majd kezdett a New York Ska-Jazz Ensemble. Egy legendás ska-jazz zenekar, amiben megfordult már Skatalites tag is, jelenleg Toasters tagot tud sorai között. Gitár, basszus, ének, fúvósok, dob. A dobos egy jamaikai bácsi, a többiek fehérek, fiatal és idősebb tagok vegyesen. Pillanatok alatt felpörgött a közönség, és végigbulizta a másfél órás (!) koncertet. Néhány éve nem gondoltam volna, hogy egy ilyen zenekar koncertjére ennyi ember érkezik, és ilyen kultúráltan táncol. Alig páran lökdösődtek, bodysurfölni is csak 1-2 idióta próbálkozott. A helyhiány mondjuk kicsit zavaró volt. A hangtechnikus sajnos nem volt jelen, vagy nem értett angolul, többszöri felszólításra sem tudta teljesíteni a zenekar kérését. Természetesen profi zenészek játszottak, viszonylag nagy beleéléssel adták elő a számokat. Látszott, hogy tetszett nekik a közönség reakciója. Volt pár számomra is ismerős darab, játszottak Skatalites betéttel ellátott számot, Beatles feldolgozást, és minden zenész szólózott is. A ráadást rengetegen követelték, kaptunk még 3-4 számot, majd levonultak. Kicsit sem volt unalmas az igen hosszú produkció, én legalábbis nagyon élveztem.

A merch standon kapható volt a vadiúj PASO póló, volt NYSJE ing, CD-k, én egy LP-t vettem. A koncert után Áfonya játszott néhány embernek a teremben, a legtöbben a kertben üldögéltek, mi is ezt tettük.

Köszi a PASO-nak, hogy egy újabb nemzetközi sztárt nézhettünk meg hazánkban!

maccs:

Direkt megfogadtam, úgy érek oda, hogy ne kelljen olyan sokat várni a kezdésre... Mire odaértem, inkább már úgy láttam, hogy soha sem fogok semmit megfogadni, mivel a csúszások teljesen kiszámíthatatlanok - lassan muszáj vagyok ezt belátni. Tehát megérkeztem egyik ismerősömmel, aki állítása szerint ismerte a PASO beugró szintisét... Mászkáltunk egy negyed órát fel-alá, mire megtaláltuk az emberünket, aki gyorsan tájékoztatott is, miszerint a "nyújorkiarcok" vhol még a határnál vannak. Magamban már előre láttam, ahogy bejelentik, h aznap bizony nem lépnek fel. De azért bizakodó voltam, mint később hál ég kiderült, jogosan. :)
Kis idő múlva beténferegtünk a terembe, azt hiszem ekkor futottam össze Dannal, akin vagy 3szor keresztülnéztem, mire észrevettem - bocs, de köztudottan bamba vagyok, nem direkt volt.:)

Szép lassan elkezdett játszani a Boogie Mamma, az énekes is már - már elérte a kellő állapotot, buzdított, rohangált a közönség között (ekkor még megtehette, a későbbiekben ez a tömeg mellett teljesen lehetetlen lett volna). A későbbiekben összetört még egy sörös pohár is, kár volt a benne rejlő nedű miatt. De ezen kívül semmi különös nem történt, mindenki vidámkodott, olyasfajta bemelegítés volt ez a továbbiakra.

Hogy pontosan mikor, arra már nem emléxem,de lassan befutott a PASO is, sajnos az első pár számról lekéstem, mert iszonyat nagy sor állt a mosdónál, no meg meg is szomjaztunk, ott is nagy sort állt, a terembe beérve meg megtapasztaltam hogy ott meg nagy a tömeg, főleg az előbbi szellős kivitelhez képest. Nem baj, gondoltam, megpróbálok beljebb jutni. Aztán úgy döntöttem, hogy kicsiny termetemre nézve ez nem biztos hogy a legjobb 5let. Énekelgettünk, aztán az utolsó pár számnál már nem bírtam magammal, muszáj volt bemennem egyet táncolni. :) Nagyon gyorsan telt az idő, Veráék bejelentették, hogy bizony most nem lesz ráadás, mert következik a New York Ska-Jazz Ensemble... Aztán a figyelmetlen hangtechnikusok bekapcsolva hagyták a mikrofont, amit egy szemfüles leányzó meg is kaparintott, és egyik bnőjével kuki-mukit akartak. Aztán egyre többen akartak kuki-mukit, mire pasoék visszajöttek - ígéretüket megszegve - és nyomtak egy kuki-mukit. Így végre teljes lett a kör, mindenki nagyon boldog volt.

A rövidke szünet alatt végre volt időm megnézni a kinti kínálatot, jól átböngésztem a kitűzőket, majd megajándékoztam magam egy paso-s pólóval, és ettől kimondhatatlanul boldog lettem.
Majd vissza, és már színpadon is volt a New York Ska-Jazz Ensemble. Szerintem írtó jó zenét nyomtak, a tömeg megmaradt, oxigén nuku. De ez így van rendjén. Sajnos nem maradtam végig, kb. a felénél el kellett jönnöm - és ezt nagyon sajnáltam.

Összefoglalva szerintem egy irtó jó bulinak sikerült az első napja a Skaland-nak, kíváncsi vagyok a "második napra" is, szerintem minimum ilyen jó hangulat garantált.


Cikk az Index-en:
http://index.hu/kultur/showbiz/nysje4170/