Hatóságilag Tilos - Filmek

Írta: Dan Feltöltötte: Dan Ekkor: 2004. jún. 16. szerda - 18:40

Megjelent a HT negyedik albuma. Már megszokhattuk, folyamatosan változik a zenéjük. Az elsőt rengeteget hallgattam, a második kicsit sem tetszett, a Valahol újra nagyon jól sikerült, és most itt a Filmek. Az előzetesen letölthető számok alapján arra tippeltem, hogy új kedvencem lesz a lemez. Az egészet meghallgatva már nem ez a véleményem.

Egy új szerveződés, az X-art támogatásával jelent meg az új CD, igényes kivitelben. Nyomott CD, nyomdai borító. 12 szám, 43 perc zene. A külsőről: szerintem ötletes maga a cím és borító is. (Hogy miért Filmek? Hallgasd meg a címadó dalt!) A lemezen és mögötte található ábra számomra értelmezhetetlen, művészileg sem tudom értékelni. A szövegeket magyar mellett angol fordításban is olvashatjuk (amennyire láttam, nyelvileg teljesen korrekt), minden szám kapott egy saját oldalt magyarázó jellegű háttérképekkel. Ettől kicsit összevissza szerintem a kinézet, az ide-oda forgatott versszakok kicsit rontják az olvashatóságot... A lényegesebb részeket kiemelték pirossal. Ezeket kell kórusban énekelni a koncerten. :)

Nagy pozitívumnak tartom, hogy McCheap-ék nem ragadnak le egy stílus mellett, hanem folyamatosan fejlődnek, próbálkoznak új dolgokkal. Az új lemezre leginkább a kísérletezés a jellemző. Nagyon változatos lett az egész, ezért is nem tetszik minden szám... Átlaghosszuk bőven meghaladja egy punk zenekartól elvárhatót. Van, ahol ez simán belefér, néhol túlzás, nagyon elnyújtott lett egy-kettő. Ami elég zavaró, hogy az énekdallamokban és vokálokban is próbáltak túltenni az eddigieken. Egyes részek bőven túl vannak "dallamizálva" szerintem. Újdonság a beszéd+ének kombináció, hallhatunk torzított éneket, HC-s ordítást is. Számokon belül is sok váltás található. Bár a ska kis szerepet kap csak a lemezen, itt-ott pár másodperces betétek tűnnek fel (plusz a Menekültek dala, amiről később lesz szó). Két extra hangszerrel is találkozhatunk a lemezen, a cselló 3 számban is szerepel, szerintem tökéletesen illik a zenéhez, nagyon sokban emeli az egészet. Hallhatunk még kaval-t is, ami nem tudom, hogy néz ki, de elég érdekes hangja van. Sok újdonság van a lemezen, nem akarok mindent felsorolni, a lényeg, hogy nagyon változatos lett.

A szövegekre is jellemző a változatosság, de nem annyira, mint a zenére. A már lerágott Bush-Irak témát sikerült egyedien megfogalmazni, hallhatunk környezetvédelemről (vagyis a rombolásról), a különböző vallásokról, keménykezű szülőkről és általánosabb jellegű gondolatokról. Érthetőek a számok, de azért bőven van min elgondolkodni. Kötelező darab volt az Ősz. Könnyedebb dal, az egész lemez negatív hangulatához jól illik. Ebbe is kevertek egy kis politikát, felesleges volt. Maga a szám zeneileg annyira nem tetszik, de a refrén nagyon jól sikerült. Megvolt mind a négy évszak, mi lesz a következő lemezen? A bushos szám következik, A civilizáció nevében. Letölthető volt előre, egyből megragadott a dühös, pörgős punkzene, a jó szöveg és a cselló. A szóló eleje igazán fültépőre sikerült, gondolom nem véletlenül. A legjobb az egészben "pirosbetűs" versszak előtti "Nna..." beszólás. Nagyon vicces. Igazából nem tudom, milyen céllal maradt benne a számban. A lemez mélypontja a Kisfiú. Mi a francnak kell az atombombáról énekelni? Miért érdekel ez a téma ennyi zenekart? Persze itt nem Barackca vagy Detox szintű szöveget kapunk, de akkor is... A lemez végén egy angol nyelvű számmal is találkozik a hallgató. A Lolly a pénzről szól. Szerintem jobban jár a zenekar, ha a magyarnál marad. A kiejtés nem tökéletes, a szöveg sem teljesen érthető. Most pedig a kedvencemről néhány szó, ez a Menekültek dala. Több mint 5 perc, de kicsit sem unalmas (nekem). Lassú, ska jellegű szám. Hogy miről szól, az kitalálható a címből. Az egész szám lüktetése olyan, hogy érzem, ahogy zötyögök a menekültekkel a teherautón... Vagy méginkább valami szekéren. Cselló, a szám elején a már említett kaval, és csak megyünk és megyünk... 5 percen át. Szuper. Ami néhol zavaró a lemezen, hogy szerintem a szöveg fontosságát a zene fölé helyezték, és nem igazán stimmel a ritmika, a sorhosszak. Mondjuk nem értek hozzá, lehet, hogy zeneileg ez így OK.

A búcsúszám semmi extra, aztán peregnek a filmkockák... Aki eddig szerette a HT-t (elég sokan vannak), az hallgassa meg, aztán meglátjuk, tetszeni fog-e neki, aki eddig nem volt rajongó, tegyen egy próbát, lehet, hogy pont az új dolgok miatt fogja megszeretni őket.

A borító hátán szereplő www.ht.punkportal.hu cím nem él, helyette klikk ide, tölthető 4 szám:
http://ht.punkportal.hu