Nesze - ... és az élet megy tovább - 2004

Írta: Dan Feltöltötte: Dan Ekkor: 2004. máj. 18. kedd - 20:37

Sokadszorra hallgatom a Nesze új albumát. Ha egy lemezt 20-30-adszor hallgatsz, már tök mindegy, milyen, nagyon fog tetszeni. Csak ha valami szar, akkor nem fogom ennyiszer elővenni. A Nesze CD-jét érdemes.

A Hátsó szándék feloszlása óta a Nesze a kedvenc magyar zenekarom, így eléggé elfogult vagyok velük kapcsolatban. Az alábbiakban megpróbálok főleg azokra a dolgokra kitérni, ami nem tetszik, az érdekesebb lesz, mivel szerintem az év egyik legjobb magyar lemeze szól most is a fülembe.

Ha esetleg valaki nem ismerné a zenekart, egy kis history. Először Gödöllőn, a Trafóban láttam őket jó pár évvel ezelőtt. Kb. fél órát kerestem, megtaláltam, itt a beszámoló: 2000. szept. 23. :) Régen volt. 2002-ben megjelent az első demó, nem túl jó minőségben, de annál jobb számokkal. Azóta sokat változott a zenekar, teljesen felhagytak a ska-val, és sokkal inkább a hardcore felé vették az irányt.

És már itt is vagyunk az új lemeznél, ami 2004-ben, szerzői kiadásban jelent meg. Sokat dolgoztak a borítón, de megérte, nagyon szép lett. Igaz már láttam ilyen ötletet, jól megcsinálták. Az írott CD-t bakelit kinézetűre szitázták (nem szerepel, hány rpm-en kell játszani:), a borító is a lemezt ábrázolja egy lemezjátszón. (Király lenne, ha tényleg kijönne LP-n a lemez.) A nyomdai minőségű belső rész tartalmazza a szövegeket és 1-1 fotót a zenekar tagjairól, a CD mögött egy elég béna csoportképet láthatunk. Nagyon komolyan néznek a srácok, aki ismeri őket, az tudja, hogy egy beállított, soha meg nem történő eseményt ábrázol a kép. Láttam a fotó idióta verzióját is, amikor mindenki a megszokott őrült énjét képviseli, ezt kellett volna szerintem berakni.

A lemez felvétele előtt néhány hónappal készült a számok többségéről egy demófelvétel a Vörös Yukban, ez alapján tehát már megismerhettem az új szerzeményeket, és persze koncerteken is jóideje nyomják már őket. A hangzás természetesen jelentősen javult, elég jól szól az új felvétel. Peti énekhangja szerintem kicsit túl tiszta lett, ezen kívül másba nem igazán tudok belekötni. Zsopa, a gitáros elég sok helyen vokálozik, nagyon jól illik a zenéhez. Az előző lemez óta csatlakozott a zenekarhoz Csövi, mint második gitáros, eléggé egyedi ízt adnak a zenének a duplagitáros szólók. Az egyik számban még egy csörgőt is bevetnek, ez is elég sajátos ötlet. (Tudtommal ott találták a stúdióban, aztán felhasználták, ha már volt.)

Ilyet nem szoktam, de asszem végigfutok számonként az egész lemezen. A design-nak megfelelően lemezsercegéssel és egy elég gyakran alkalmazott effekttel eltorzított (dobozhangzás) rövid akusztikus intrót hallhatunk, majd az előző lemezről átmentett Holnap következik. Kisebb változtatásokon kívül (pl. plusz vokálok) megegyezik a régi slágerrel. Egybekeverték az első új számmal, ami az Örökség címet viseli. Egy örök témát, a családon belüli erőszakot dolgozzák fel benne. A szövegeket Zsopa írta, szerintem nagyon jól sikerült alkotások. Magyarul van, tehát mindenki megérti. Nincs elmisztifikálva, érthető, miről van szó, mégis költőinek nevezhető, ellenben nem sablonos. Nem túl sokan énekeltek eddig erről a témáról szerintem, ellenben maga a szöveg nekem nagyon ismerős. Biztos vagyok benne, hogy olvastam már egy valószínűleg külföldi zenekartól, de nem tudok rájönni, kitől. (Aki tudja, írja meg nekem!) Az Együtt többek lehetnénk az egyik legújabb darab, nem volt belőle demóverzió. Több részből áll, az eleje tiszta Red Line Offside, majd teljesen más témák következnek, itt hallható a már említett csörgő is. Nem tartozik a kedvenceim közé, lehet, hogy csak azért, mert kevesebbszer hallottam. Szövege a címből következtethető, összetartásról szól, és a reményről, hogy van valami értelme ennek az egésznek, amit mi punk-rock néven űzünk. A kedvencem A legrosszabbtól tartva. Mindig a befordult, szomorú darabok tetszenek. Itt a bánat mellett a düh a legjellemzőbb (szerintem), Zsopa versszaka a demós ordításról kétszólamú dumává szelídült sajnos. Ezt elég nagy bajnak tartom, nagyon tetszett az eredeti. Koncerten persze nincs hiány továbbra sem hangerőből. Ha még nem írtam volna, nagyon nagy pozitívum, hogy nem nyújtják el a számokat, 2 perc az átlag. A két "nemzetellenes" szerzeményt párba állították. Az Otthonom van, nem hazám kiváló koncertszám, egyszerre üvöltheti mindenki a refrént. Csak részben tudok egyetérteni a zenekar azon már régebben is hangoztatott álláspontjával, miszerint a nemzet teljesen felesleges dolog. A Nincs tiszta vér dühös szám. Énekdallamot nem tudtak kitalálni hozzá, így végül a rekedtes ordítás volt a koncepció. Sajnos a lemezre ezt is kicsit visszafogták, fura az énekhang. A szöveggel 100%-osan egyet tudok érteni. Megmutatják, hogy 2004-ben is lehet még rasszistaellenes számot írni sablonok nélkül. Talán a 'Feszület Ököl című szerzeményével tudnám párosítani, bár teljesen más a megfogalmazás, mindkettő teljesen eredeti. Az Elveszett szavak valójában a befejező szám intrója. Megtudhatjuk belőle, hogy Zsopa mostanában túl sok emo zenét hallgat. Háromnegyed perces, kizárólag gitárokkal előadott igen megható szösszenet, ami szerintem teljesen felesleges. Egy néhány másodperces intrónak tényleg jó lenne, de így egyáltalán nem illik a lemezre. Szerencsére az albumot nem ez, hanem a címadó Az élet megy tovább zárja. Ez volt talán az első új szám az előző lemez óta. Az elidegenedett világról, a TV hatásairól szól nagyjából. Nem írtam egyesével, de zeneileg minden szám megfelel a "kor követelményeinek", nekem legalábbis mind nagyon tetszik. A lemezt egy rövid outro zárja, majd újra a lemez sercegését halljuk. Kár, hogy nem serceg végig a CD, az lenne az igazi. :)

Azt hiszem, ennyi áradozás elég is lesz, akit kicsit is érdekel a jelenlegi hazai HC-punk, és nem csak a sablonos szarságra kíváncsi, az vegye meg a lemezt, járjon el koncertekre, és üvöltse velünk együtt a szöveget! A többiek meg vegyék meg az új Picsa/Auróra/Alvin CD-t.