2004. IV. 15. Budapest, Trafó - Experimental Dental School + Jailhouse

Írta: Dan&Madafaka Feltöltötte: Dan Ekkor: 2004. ápr. 16. péntek - 21:07

Dan:

Nem tudom, miért jó hétköznap ilyen kurva későn kezdeni egy koncertet... Este 10-re volt kiírva a buli, fél körül már megérkeztem a Trafóhoz. Épp egy tengernyi ember özönlött ki a helyről, mint megtudtam, valami kortárs tánc előadás volt. Nem épp az én társaságomból való arcok jöttek szembe. :)

Az ajtóban az igen szimpatikus (értsd bunkó paraszt) szekusoknál befizettük a 800 Ft-os beugrót, majd lementünk. Egyszer már voltam a helyen, igazi sznob művészlelkeknek való. A pincerészben volt a koncert, a többi részt nem ismerem. A pia kurva drága (fél liter szóda 150). A falakon a Burzsoá nyugdíjasok festményei.

10 óra után valamivel a Das Taktika kezdett egy diszkóslágerrel (már nem emlékszem, melyik volt), majd a húrok közé csaptak. Szerintem kurva szar a hely akusztikája, de lehet, hogy csak a hangosítással volt gond, a kis terem végében csak valami masszát lehetett hallani. Szerintem király, amit a Taktika csinál, de itt egyáltalán nem tudtam értékelni a dolgot... Néhány szám után húrszakadás történt. Az improvizációt olyan profin oldották meg, hogy csak pár perc után vettem észre, hogy ez nem a rendes program. Nagyon rövid volt a koncert, de mindegy is, majd olyan helyen kell meghallgatni, ahol szól is.

Három ember érkezett a színpadra, és pakolászni kezdtek. Ők az Exprerimental Dental School. A felállás: gitár, dob, szinti. A szintis egy japán csajszi volt (az idióta zenekarokban mindig vannak japánok:). Öltözékileg nem vitték túlzásba, alig volt raktuk őrült ruha. A mikrofon extra volt, valami cső-szerű cucc, amiből elég torz hang jött ki. A gitáros előtt egy emeletes pedálgyűjteményt láthattunk. További kelléke volt egy fém vibrátor, ami a gitárpántra volt akasztva egy sieléskor használatos kártyatartóra, így mindig kéznél volt, amikor kellett. (Ezzel gitározott néha.) Volt még valami bizbasza, amibe ordított, és a gitárhoz tartotta, így elég érdekes hangokat generált. Maga a zene beteg volt, de nem annyira. Punk, rakkendroll szintivel. A dobos volt a legprofibb, nagyon jól játszott mindenféle összevissza ritmusokat is. A szintis lány is énekelt néha ezt-azt. Néha kicsit untam a dolgot, de a koncert végén pár pörgősebb darabot is bevetettek, ezek eléggé tetszettek, néha a Horse the Band jutott eszembe a zenéről, amit igen kedvelek... A közönséggel való kapcsolattartás néhány tréfás beszólásból állt, jó hangulatban, mosolyogva nyomták le a bulit. Ez sem volt túl hosszú, a kisszámú közönség (30-40 ember) visszatapsolta őket, és nyomtak egy ráadást, aztán vége.

A merch standon lehetett venni CD-ket, LP-ket, de elég borsosak voltak az árak. Éjfél körül volt vége bulinak. A koncertek után Lütyő felügyelő nyomatta tovább a diszkóslágereket, de ezt már nem vártam meg.

Kíváncsiságból átnéztünk a kb. 10 méterre található Jailhouse-ba, ahol már zajlott a PASO ska-reggae klubja. Nem mentünk be, csak az ajtóban álltunk meg, alig lézengett pár ember, találkoztam Madafakával. :) Csevegtünk pár percet néhány arccal, majd indultunk haza.

Képek a buliról Mansiztól.


Madafaka:

22.45-kor nyakamba vettem a várost. Na ez enyhe túlzás, minekután a Jailhouse tőlem alig egy köpésnyire van, persze ehhez kurva nagyot kéne köpnöm. Úgy érzem, ha edzek rá, meglesz. Még 11-et sem ütött az óra, mikor megérkeztem a helyszínre. Gyanús kietlenség fogadott, de minekután megláttam Podravkát és az ő begipszelt kezét, úgy döntöttem, hát csak bemegyek. Kifizettem a 300 forintot (a közelgő euro eljövetelét már nagyon várom, hogy úgy írhassak, mint nyugati boozer testvéreim), majd egyből le is telepedtem az egyetlen bárszéken, hogy egy magasságba keveredjek az előbb említettel. Beszélgettünk mindenféléről, úgymint milyen volt a punkmaraton (sérülés) és egyebek (kitűzők, helyek, satöbbi, satöbbi). Podravka megkért, hogy legyen egy kis pornográfia a végén, szóval azt ismét neki címzem. Juteszembe! Beszélgetésünk során szóbajött a múlt pénteki A38, amin mindketten ott voltunk, ám én nem emlékeztem a találkozásunkra. A lófaszt nem találkoztunk! Máskülönben miért címeztem volna a múltkori nyalifalit neki?! Natehát beszélgettünk. Gondolkodtam rajta, hogy írok egy olyasféle beszámolót, mint Dan (azért mondom ezt, mert megelőzött), de valszeg megvádolna a színtér plágiummal, azt meg nem akarom. Tehát maradok a valóság talaján, pedig igazán ráférne a helyre egy jóféle ingyenreklám, mivel meglehetősen kevesen voltak. Mikor Krsával találkoztam, meg is kérdeztem, hogy hol a rengeteg bula, mire ő mutatott hármat. Két dolgot jegyeznék meg. Az egyik, hogy nem szeretem az agyaggalamblövészetet, inkább a becserkészést preferálom, amit a kis "tömeg" miatt nem lehetett. A másikat elfelejtettem. A zene jó lagymatag volt. Mondjuk számítottam rá, hisz regi. Egyszerkétszer elszundítottam, de mikor már úgy éreztem, elég bódult vagyok, imbolyogtam egy kicsit. Na, eszembe jutott a másik dolog. A háromból kettő azon a hangmagasságon csacsogott, ami számomra elviselhetetlen, és véleményem szerint más férfitársaim sem hallják jó füllel. A harmadik meg leginkább az egyátalán nem singli barátnőjével volt elfoglalva. Krsa ugyan azt mondta, bemutat neki, de ez kimerülta bban, hogy mikor elhaladtunk mellette, rámutatott, hogy "Ő az.", hát ezt meglehet, nem így kellett volna. Sörözgettem, majd úgy döntöttem, hogy jövök haza. A csaposlány igen kedves volt. Tekintetének nem tudván ellentmondani mindig kértem, ha mélyen a szemembe nézett. A hely egyébént meglehetősen kultúrált. Az előtéri bárrész után a folyosón megtalálható a női, illetve férfiWC, majd jön a tánctér. A hely további előnye, hogy nem raknak ki, ha alszol (persze lehet, hogy ez csak most volt így,mivel jóformán nem volt kit kirakni), ennek ékes példája volt az a fiatalember, akibe rögtön a parkettre belépve botlottam. Ő aztán tényleg el volt terülve. Volt bent egy két szék is, meg kanapé, de nem sok. Azt kell mondjam, ülőhelyileg nem túl felkészült a hely. Ha még eggyel többen lettünk volna, nyugodtan játszhattuk volna azt a játékot, hogy ha eláll a zene, mindenki üljön le, és akinek ez nem sikerül, az kiesik. A pecséten egy karikában lévő "N!" szerepel. Ez nem tudom mit jelképez. Biztos valami újabb szubkultúra már megint. Rövid időre Dan is benézett. Valami HC buli volt a Trafóban, és azon volt. Azt mondta, hogy ott nagyobb felhozatal lett vón, csakhát én utálom a HC-t.

Szóval elmentem. Haza is gyalogolhattam volna, de úgy döntöttem, hogy inkább elmegyek a Ferenc körúti buszmegállóba, és amelyik busz előbb jön arra szálok. Így jutottam el a Kálvin térre. Ha lesznek úgy 15-en akkor bemegyek, hogy csökkentsem a tátongó űrt, gondoltam, de nem volt erre semmi szükség. Iszonyatos tömeg fogadott, tuti, hogy volt aznap valami. Megintcsak Podravkának privátba: ugyan nem tudom, ki az új tulaj, de a köcsög szőke szakállas szemüveges, vékony gyerek még most is ott volt. Mitagadás jó szar zenét nyomott, így ott is hagytam őket.

Kint rendkívül megrökönyödtem. Tudni kell a helyről, hogy nincs belépő, valamint a szesz sem olyan drága, az alkohol nélküli italokról nem is beszélve. Mégis mindenki inkább a közeli éjjel-nappaliba ment. Ezt én egyáltalán nem díjaztam. Inkább hazajöttem. A buszmegállóban még volt egy izgalmas beszélgetés, ezt megosztom veled. "Hova valósi vagy?" "Eger" "A Kovács Ritát nem ismered?" "Nem."

Itthon egy lány éppen arról beszélt, hogy milyen érzés, hogyha egy nagy fasz kerül a pinájába. Olykor a mondandóját egy egy snittel illusztrálták. Azt hiszem, magyar volt, bár angolul beszélt.