Punk Portál - 2024. március 29.





 

2004. III. 11. Vörös Yuk – Anodyne


Írta: Dan
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2004. már. 12. péntek - 18:00

Ez a beszámoló elég rövid lesz, azt hiszem. Kilenckor volt kezdés elvileg, addigra le is mentem. Pár ember lézengett csak a Yukban, később sem lettünk sokkal többen... A teremben a Nesze tagjaival találkoztam, akik visszatértek a stúdióból. Azonnal letámadtam Tibit, hogy mutassa az új cuccot. Tehát discman a kézbe, füles a fejre, és be a keverő mellé a sarokba! Sajnos a kinti zene, meg később a benti hangolás miatt nem hallottam túl jól az új anyagot, de így is nagyon tetszett. De ez nem meglepő, Nesze-fan vagyok. :) A színpad elé a Kék Yukból már ismert új alkalmatosság került, egy fényeket tartó állvány. Kiváncsi vagyok, hány hétig fogja bírni...

Épp kezdett az első zenekar(Choose Your Path), amikor az előtérben végre felfedték a kb. 5 ládányi lemezt, ami eddig le volt takarva, és elindulhatott a vadászat. Így sajnos nem is hallottam a zenekarból semmit, mert a lemezeket lapozgattam. Kurva jó cuccok voltak. 5(?) inches Locust lemez, picture disc-ek, USA alakú lemez, és persze nagyon sok olyan előadó hanganyaga, amit itthon igen nehéz beszerezni. Végül egy Newborn-Catharsis splitCD-vel, és az új Undying lemezzel a kezemben távoztam. Az Anodyne pultján néhány lemezt, pólót, és egy ingyenes CD-t találtam. Ha már ingyen volt, vittem egyet haza. Még nem volt lehetőségem meghallgatni...

A második zenekar az Isten háta mögött volt, az ő koncertjükbe már belenéztem, de valahogy nem fogott meg a dolog, most nem is nagyon volt kedvem odafigyelni a zenéjükre.

Harmadikként pedig az amerikai Anodyne következett. A buli előtt meghallgattam az egyik lemezüket, nem találtam túlságosan érdekesnek. A színpadon hárman voltak, egy nagydarab gitáros-énekes, egy basszeros és a dobos. A stílus talán hardcore-punk, néhol már a grind-ba fordulva, kisebb kaotikus elemekkel. Vagy valami ilyesmi. Az énekes rekedtes hangon üvöltött valamiket, a számok között egy szót sem szólt. A dobos elég jól játszott, rá figyeltem többnyire. Elnyomták a számokat, majd a végén bemondta az énekes, hogy mi voltunk az Anodyne, köszi, majd levonultak. Hát, nem tudom. Számomra nem volt igazán meggyőző a produkció. Azért voltak benne kellemes részek, de nem igazán tudtam elmerülni a zenében, végig máson járt az eszem.

Az est záróeseménye az Idoru volt, jó hosszú átszerelés után, mivel az amerikaiaknak mindenből saját cucca volt. Múlt héten láttam őket utoljára, most sem csalódtam bennük, érdemes volt megvárni a koncertet (már bőven éjfél után voltunk). A hangzás eleinte nem volt valami jó, az ének torz volt nagyon, de aztán McCheap állított pár dolgon, így már egész jól szólt. Most már a legtöbb szám ismerős volt, és egy blokkban elnyomták az EP-t is. A végére jutott megint pár új, aztán vége. Remélhetőleg most már tényleg kijön az album is, szerintem nagyon profi, amit csinálnak. Most főleg a szólógitárost néztem, nem semmi, ahogy jár a keze. :)

Mivel már kesőre járt az idő, a koncert után indultunk is haza.