Punk Portál - 2024. március 28.





 

2004. II. 9-10. A38, Süss fel nap!


Írta: Dan
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2004. feb. 13. péntek - 14:42

2004. II. 9. A38 - Appleseed Cast

Hétfőn az A38 hajóra mentem, hogy egy nyugisabb koncerten vegyek részt. Talán kicsit túlságosan is nyugis lett. Mivel a kezdésről senkinek nem volt infója, 9 előtt valamivel érkeztem, a bejáratnál sárga A38-as karszalagot kaptam. Eléggé bukónak tűnt a buli eleinte, de mire kinyitották a termet, elég sokan lettünk, és még jöttek elegen.

Bent nem a szokásos felállás várt, a terem hátsó részébe asztalokat raktak székekkel, így a nyugodtabb zenéket ülve is lehetett figyelni. Az Annabarbi kezdte az estét, a hangzás mondhatni tökéletes volt, hangos volt, de nem túlságosan, és minden nagyon jól szólt. Már elég régen láttam őket, talán a Garrison előtt, akkoriban arról volt szó, hogy a stílusok nem emo. Arra már nem emlékszem, mi a hivatalos meghatározás, de szerintem eléggé közel áll ehhez a stílushoz. Nekem ők tetszettek a legjobban az est folyamán, koncertjükben legalább a lendület megvolt, teljes beleéléssel adták elő a számokat. A néhol elég nyivákoló ének mondjuk nem igazán tetszett.

A német Seidenmatt volt az est legunalmasabb, egyben legviccesebb zenekara. Három gyerek állt a színpadon, teljes beleéléssel, néha csukott szemmel játszottak valami iszonyat unalmas emocionális cuccot, ami általában csak pár hangból állt. Oldalt egy srác ült egy billentyűs hangszer, egy keverőpult, és egy Apple laptop társaságában. Ő is nagyon élvezte, amit csinál. Néha potikat tekergetett, néha prüntyögött valamit a szintin (max 2-3 hang!), néha a laptopon bizgerált valamit. Végig ezen ment a poénkodás (az első sorban álltunk), hogy vajon milyen játékot nyom a gyerek, vagy éppen a következő turnéállomást szervezi-e. Az este beszólása Rizs-től: "Két kávét, és egy Red Bull-t kérnék!" :)

Az Appleseed Cast volt az este főzenekara. Az emocionális vonalba teljes mértékben illettek, de eddigre nekem már eléggé elegem volt ebből a stílusból, nem is annyira figyeltem a koncertet. Nem tetszett különösebben, amit csináltak. Igazából azt vártam, hogy bár a lemezeik nem fogtak meg, talán élőben energikusabban nyomják. A rajongóknak viszont tetszett, igaz pogó nem volt, pedig egész este ezt vártam. :) A technikus gyerek vagy nem tudott angolul, vagy nem értett a dolgához, de végig neki dumált a gitáros srác, hogy mit hova állítson.

Én már a másnapot vártam:

2004. II. 10. Süss fel nap! - Hardcore-punk tánczest

Nem minden úgy alakult, ahogy eredetileg lett volna. Mindenesetre itt az új Süsi! A nagytermet végül a régi teremből alakították ki, lebontottak pár falat, megemelték, kiszélesítették a színpadot. A szélső falakat nehéz lett volna arrébtolni, így a szélesség nem változott, de hosszában sokkal nagyobb lett a terem. A hely, ahol a nagyterem lett volna, a ruhatár mögött található, az eredeti teremhez hasonló méretű pince, itt most székek, fotelek, csocsó asztal található. Nagyon hangulatos, csak olyan messze van a koncertteremtől, hogy tutira nem hallani, ha kezdődik a következő zenekar. Plusz az átvezető folyosó nagyon szűkös, jó nagy tumultus tud kialakulni. Kedden ki is alakult, mivel nagyon sokan jöttek le. A ruhatárhoz is órákat kellett sorbanállni.

A Blood Is Fire betartotta a pontos kezdést, 8-kor a húrok közé csaptak. Persze nem lehet minden jó. Ha már a helyet királyul átalakították, egy hozzáértő hangtechnikust is beszerezhettek volna. Az egész koncert iszonyatosan hangos volt, minden végig gerjedt, szinte semmit nem lehetett hallani. Nem attól lesz jó a hangzás, hogy minden potit feltekerünk az égbe! Nagy kár, mert a BIF-et egyre jobban szeretem, és nyomtak számokat az új EP-ről is, ami hamarosan remélhetőleg megjelenik... Eléggé élvezhetetlen volt így a koncert sajnos, utána meg csak csengett a fülem...

A Subscribe zenekar koncertjét a hangolás után messzire elkerültük, a másik terem kényelmes foteljait választottuk. Nem tudom, mennyien zúztak rájuk. A Blood Is Fire koncerten is csak néhányan ropták...

Az Idoru a hamarosan megjelenő nagylemezükből adott ízelítőt, nagyon király lett volna, ha nem gerjedt volna az egész kurvára, és nem lett volna ennyire hangos. A koncert végére már egy fokkal jobb volt a hangosítás. Nekem nagyon tetszik, amit az Idoru csinál, sajnos az ismertebb számokat (az EP dalait) hanyagolták.

Az este igazi meglepetése a szombathelyi Embers volt. Nem ismertem eddig őket, nem is vártam sokat a koncerttől. A hangolás után mint közérdekű információ valaki elküldte a kurva anyjába egy másik srácot, majd kisebb balhézás után távoztak. Azt hittem, megint valami netes vita, de mint kiderült, másról volt szó. Az incidens után a húrok közé csapott az Embers csapata, és olyan metalcore-t nyomattak, hogy csak úgy ámultam. :) Nem ismerek túl sok metalcore csapatot, de az Embers stílusa teljesen beleillett az általam kedvelt Undying - Darkest Hour vonalba. A közönség is beindult, igazi durva mosh-t láthattunk a színpad előtt, keményen zúztak jó páran, és persze a bodysurf sem maradhatott el. Nagyon szimpatikus volt, hogy az énekes minden számhoz fűzött egy rövidebb kommentárt, a hörgő énekből amúgy sem értettünk volna egy szót sem. A koncert után be is fektettem az előző lemezükbe egy kis pénzt, hamarosan jön ki a következő.

Az osztrák Nothing Gold Can Stay volt a főzenekar, a doboknál Fellegi Ádámmal. Amikor megláttam az énekes srácot a színpadon, egyből beugrott, hogy már láttam őket, 2002. szeptember elsején a Strike Anywhere előzenekara voltak ugyanitt, a Süsiben. Jól nyomták a dallamos hardcore-t, páran be is indultak rá, néhány fanatikus végig üvöltötte a szövegeket. Küldtek egy számot a Newborn-nak, Downcore-nak, erre óriási zúzás volt, sajnos fogalmam nincs, milyen feldolgozást játszottak. Itt is hallhattunk pár kommentárt, hogy miről szól az adott szám. Jó koncert volt, de nekem az Embers volt az est fénypontja.

Szerintem elég sikeres volt az új Süsi hc-punk megnyitója, remélhetőleg gyakran mehetünk le keddenként tombolni egy kicsit a jövőben is. :)