Punk Portál

A dunaújvárosi Compact Pleasure zenekart élőben még soha nem láttam, szóval csak az Internetről ismerhettem meg két letölthető számukat a nemrégiben megjelent albumról. Aztán egyik este a Vörös Yukban sikerült beszereznem a CD-t is.

A borító nekem nagyon tetszik. Igazából hogy mit ábrázol, azt nem tudom, de jó ez az összevissza színes dizályn. Nyomdai kivitelnek tűnik a dolog, sajnos a füzeten belül már elég sok hiba van. A szövegekben itt-ott találtam elírásokat, a képek elég pixelesek, és az utolsó oldal szélén valami csíkos izé van, ami nem tudom, mi akar lenni. A hátsó borító egy kicsit túl színesre sikerült, nem nagyon lehet elolvasni a számok címét sem. De persze ezek nem annyira lényeges hibák. A copyright szöveg szimpatikus, arra kér, hogy legalább egy ideig nem másolgassuk át a CD-t a haveroknak.

A hanganyag 7+1 számot tartalmaz. A szövegek elég változatosak. Kettőben szinte semmi újat nem találtam, az egyik a kigyúrt hülyegyerekekről szól, a másik pedig a gazdag, divatot majmoló emberekről. Szerintem ezeket a témákat nem kellett volna erőltetni, megénekelték már párszázan. A többi szám filozofikusabb gondolatokat vet fel, néhol egyáltalán nem egyértelmű, hogy miről van szó (vagy csak én nem fogtam fel). Ahogy azt mondani szokás, napjainkban felmerülő problémákról van szó, háborúk, pénzhajhászó, egymástól elidegenedő emberek, TV-ből folyó szenny, stb. (Remélem, olyat nem magyaráztam bele, amiről nincs is szó. :) A megfogalmazás itt-ott lehetne ügyesebb, vannak kifogásolható rímek, de szerintem az átlagnál sokkal értelmesebb szövegeket hoztak össze.

A zenei stílust nem biztos, hogy meg fogom tudni határozni. Dallamos punkzene, az IQ ugrott be, mint hasonló banda, de ez lehet, hogy hülyeség. A hangzás rendben van, egy demóhoz tökéletes. Nagyon tetszettek az itt-ott bedobott effektek, elektronikus részek. A két gitárt sok helyen nagyon jól kihasználják, a hangszeres tudással sincs baj. Az ének talán kicsit egysíkú, de illik a zenéhez. A Tériszony című számba egy rövid ska betétet is illesztettek, összességében is elmondható, hogy elég változatosak a számok, nem 3 akkordot pengetnek végig. A +1 szám egy akusztikus bónusz, ének nélkül. Kellemes, dallamos. Nem igazán tűnt fel, de a felvételen dobgépet használtak. Személyes kedvencem a Ki szab majd határt című szám, melyet filozofikus szöveggel láttak el. Érdemes meghallgatni.

Összefoglalásként annyit, hogy "nekem tetszik"! Ajánlom mindenkinek, akit nem csak az ultragagyi heppi-punk érdekel, és aki nem retten meg egy kezdőbb zenekar produkciójától.

http://compactpleasure.punkportal.hu/

Compact Pleasure - Ne figyelj ránk...