Lucky 7
A Lucky 7, a gyors, de nem éppen szokványos dobtémáinak köszönhetően szorosan a dél-kalifornai pop-punk bandák közé sorolandó, ugyanakkor kitér az 'egy kaptafa' középszerű zenekarok családjából. Az énekben és a gitárban is összecsengő dallamokkal ezek a fiúk hirtelen nagyon népszerűvé váltak (Amerikában).
- Mark M. a Listen.com-tól
 
San Diegóból valók vagyunk, ahol elég nehéz motivációt találni és lázadni a társadalom szabályai ellen. Különösen akkor, amikor épp zenét próbálunk írni. Mégis azt hiszem, épp ezeknek az összefüggéseknek köszönhetően mi megjártunk mindenféle  hullámvölgyet ebben a kategóriában. A Lucky 7 hivatalosan 1997-ben alakult. Mondjuk Darin (gitáros) és én Allen (gitáros/énekes) már játszottunk együtt korábban is. Főleg saját témákat találtunk ki, de nagy hatással volt zenénkre a Quicksand a Green Day és a Social Distortion. Drain olyan bandákon nőtt fel, mint a Stones és a Beatles; míg az én éneklési tudásom csupán a templomi kórusban való éneklésig terjedt. De hallgattam sok heavy metalt otthon... Metallica! Emlékszem, amikor Darin Mission Beach-i lakásában írtuk a számokat. Volt, hogy a kis nappaliba emberek gyűltek össze meghallgatni minket. Allen csak ült volna a tévé előtt, amíg Darin igyekezett megmutatni nekik a témákat. Rendkívül érdekes emberekkel találkoztunk eddigi utunk során. Robbal (dobos) a San Diego Readersben megjelent hirdetésnek köszönhetően találkoztunk. Rob CT-ből jött és egy nagyszerű keleti-parti hardocore bandában játszott, a Big Mistake-ben. Nem is tudtuk mit gondoljunk róla először. Kicsit el voltunk keseredve a sok sikertelen próbától, de mindenáron meg akartuk valósítani a bandát. Nagy szopás volt. Szerencsénkre, hamarosan kiderült, hogy Rob egy igazi húzóember. Ha látnád őt játszani, szerintem te is egyetértenél.
 Gyorsan írtunk is pár számot, és fölvettük első demónkat a Double-time stúdióban. A demó megtette, amit vártunk tőle, sikerült meghívást kapnunk néhány koncertre. Ennek köszönhető a San Diegoi bemutatkozásunk az 'alternatív' csarnokban, melyet Somanak hívnak. Egész nagy tömeget vonzottunk az első koncertünkre. Őrülten szórólapoztunk és mindenkit meghívtunk akit csak ismertünk.
A bemutatkozásunk király volt, így hamarosan újra felléphettünk a Soma nagyszínpadán is a Swinging Utters-szel és a US Bombs-szal. Megragadva a lehetőségeket, kaptunk is pár meghívást. Olyan bandák hívtak meg előzenekarnak, mint az Unwritten Law, Blink 182, különböző Fat Wreck bandák, és az én kedvencem a Face to Face.Balszerencsénkre a Soma-t eladták, majd nem sokkal később bezárták. Úgy határoztunk, hogy ismét studióba vonulunk. A régebbi demónkon 7 szám szerepelt, melyeket mindössze pár hét alatt dolgoztunk ki. Azóta egy csomó új számunk készült, így nekiláttunk az újabb felvételnek. Második próbálkozásunknak eredményeképp egy albumnyi (13 db) számot vettünk fel. A hanganyag a Miss Fortune címet kapta.
 Csak annyit érdemes még tudni, hogy Jeff Forrest a Double-time stúdiótól egy nagyon jó barát. Amint túl voltunk ezen az őrületen a sors megáldott minket Aaronnal, a harmadik basszusgitárosunkkal. Elképszető! Aaron mindvégig minden próbánkra eljött és csak hallgatott minket. Minden nap 45 percet vezetett a próbatermünkig, csak hogy nézzen minket. Kiderült, hogy Aaron tud gitározni, így amikor a (második) basszusgitárosunk kilépett Aaron lépett a helyére. Igazi adomány! Két hét alatt az összes számunkat megtanulta, így föl is vettük a basszust a Miss Fortune albumra. Az új számokkal ismét készen álltunk, hogy színpadra lépjünk. Nem hittük volna, hogy ennyire jó lesz. Na szóval az új CD-vel felkészültünk arra, hogy nekilássunk a koncertezésnek, épp úgy, mint mielőtt a Soma bezárt. Elnyertük a Sun Diego -egy San Diego-i bolt- támogatását is, ami népszerű szörfös, deszkás és snowboardos ruhákat árult. Nem sokkal később megjelentünk az Mp3.com-on, ahol oriási sikerünk lett. A My Father's Son című számunk -ami már korábbi hanghordozónkon is szerpelt- fél évig az elsők között volt az Mp3.com toplistáján, majd később is sokáig az első 20 legnépszerűbb szám között tartotta magát. Az Mp3-com hallgatói a My Father's Son című számunkat választották a legjobb számnak a teljes adatbázisból. Ennek köszönhetően a Miss Fortune az Mp3.com egyik legtöbb pédányban eladott CD-je lett. A nagy népszerűségünk hatására a San Diego Magazine a legjobb rock bandának választott minket 1998-ban. A sok nagyszerű esemény után Aaron kilépett a bandából, mert főiskolára kellett mennie. A lesulytó hír után nemsokkal ráakadtunk Steve-re, aki hamar Aaron nyomdokaiba lépett. Külön bónusz, hogy még énekelni is tud, így néha még pihenhetek is :)
  Ismét együtt volt a banda, kaptunk is egy meghívást a Goo Goo Dolls-tól és a Tonic-tól, hogy lépjünk fel előttük. El is mentünk, és jó nagyot zúztunk! Nem hiszem, hogy a Goo Goo Doll rajongók egy punk bandát vártak, ettől függetlenül, kurva jó buli volt. Remek koncertjeink voltak néhány új klubban, a The Epicentre-ben és a Canes-ben. Nemrégiben felléptünk a Guttermouth-tal, a The Ataris-szel, a D.I-al., az Automatic 7-nel, az Oskerrel, a No Motivval, a Dogwooddal, Slick Shoes-zal, Longfellow-val, a Big Wig-gel és a The Alkaline Trio-val. 1999-ben az Mp3.com-on elnyertük a "Legjobb Alternatív Előadó" címet. 2001-ben a San Diego Magazine ismét megválasztott minket az "év legjobb rockbandának".
 Összegezve: semmi sem jobb a fellépéseknél és az új emberekkel való ismerkedésnél. Igazán remek szórakozás! Volt már pár turnénk, de hamarosan újabb fellépésekbe kezdünk. Köszönjük, hogy meghallgattok és támogattok minket, reméljük egyszer majd találkozunk egy fellépésünkön! Vigyázzatok magatokra ;)
Most szólj hozzá!
Hivatalos honlap
| 
