asszed most azzal hogy a személyi kultuszt kitágítottad több személyre (ami mellesleg ugyanúgy egyszemélyi vezetés ha jobban belegondolunk csupán a magánszemély jogi személlyé avanzsál, de legyen neked..) megoldottad a problémát? akkor álljon itt neked az újabb kérdés:
szabadságról pofázol, miközben egy munkástanács határozza meg, hogy kinek mit és mennyit kell termelnie. ez neked szabadság?
az emberi szükségletekben csak egyetlen törvény van. ha keveset kapsz abból élsz, ha sokad akkor meg abból. példa: ha kevés pénzed van nem veszel autót nem teszel félre. ha sok pénzed van veszel autót és tankolod. nem teszel félre.
a mezőgazdaságban (ami az élelmiszerelőállításhoz mondhatni elengedhetetlen hacsak nem zöld szójával akarod jóllakatni a népet) meg mint már alant leírtam nem beszélhetünk törvényszerűségekről.
beszélgettem egyébként több emberrel is erről a mindenki kapjon azonos fizetést és megértettem mit akarsz vele mondani. aki megértette velem az tőled és tőlem függetlenül hozta fel ennek a lehetőségét mint pozitív dolgot. ő úgy képzelte el, hogy az, hogy egy irodában ülsz azért a pénzért mint amennyiért a gyárban tekernéd az apára az anyát pusztán attól függ hogy mekkora az iskolai végzettséged (vagyis ennyiben kimerülne a presztizskérdés). ez jól is hangzik csak épp arra a következtetésre jutottam, hogy akkor én nem akarnék tanulni ha anélkül is megkereshetem a mindennapi betevőt és meglehet nem gondolkodnék csak én így és így előbb utóbb kihalna az értelmiségi réteg mert senki sem akarná az iskola padjait koptatni ha dolgozhat is. főleg. és ez most ebben a szent pillanatban jutott eszembe......
mi van a továbbképzési lehetőséggel? úgy értem, hogy aki egyszer melózik azt hogyha előrébb akar kerülni akkor jelzi a munkástanácsnál hogy tanulni szeretne. ezt felteszem elfogadják máskülönben nem lenne teljeskörű szabadság. elvégzi a sulit ezalatt nem melózik, de az ellátását ugyanúgy megkapja, hisz számolnak vele, mivel tudják ő a gyár alkalmazottja. ez csak úgy jöhet létre ha más dolgozik helyette, de ez részletkérdés. ám van egy másik személy is aki nem akar 18 éves korát betöltve dolgozni menni (addig feltételezem az iskolai oktatás szükséges) hanem inkább a továbbtanulást választja. ugyanakkor őt is etetni kell, ám vele a gyár nem számolhat hiszen nem is "tud" a létezéséről. Azon személyeknek akik úgy akarnak továbbtanulni, hogy nincsen konkrét helyük egy gyárban sem külön étkeztetési rendszert kell fölállítani. Ám ezen személyek számát csak egy módon lehet kordában tartani. ha meghatározzuk mennyi embert vehet fel soraiba az adott oktatási intézmény. ám ez az egyén szabadságát újfent korlátozza. |
