Punk Portál - 2019. május 26.





 

2007. XII. 3. Budapest, Kultiplex - Cloak/Dagger (USA), Life Long Tragedy (USA), Something Against You, New Dead Project


Írta: abdul
Feltöltötte: kal0z
Ekkor: 2007. dec. 4. kedd - 00:22

„Az év bulija lesz” – sokszor hallani ezt, főleg év vége felé, és mivel épp ráértem, a Cloak/Dagger meg rohadtul érdekelt (bár elöljáróban annyit el kell mondjak, hogy nem vagyok tudora a munkásságuknak), meg a SAY-t is régen láttam, valamint Matyipottert sem akartam egy fizető néző nélkül hagyni, nekivágtam a Kultinak.

Mondjuk annyira fáradt voltam, hogy két utcával tovább sétáltam először, mire feltűnt, hogy hová is igyekszem, részben ennek köszönhetően a New Dead Projectből másfél számot sikerült mindössze megtekintenem a biléta megvásárlása után (közben tájékozódtam arról is, hogy jól alakul a nézőszám). Biztató, de szerintem nem az én zeném.

A Something Against You-t utálnom kéne, de sajnos nem visz rá a lélek, mert fasza volt. Jó régen láttam őket, Kobera és Viktor mikulássapkában kezdték a koncertet, amik aztán jó sok helyen felbukkantak a koncert alatt. Utóbbi a buli elején kiosztott pár fülest a közönségnek, majd egy székről vetette magát az emberek közé, megalapozva ezzel a hangulatot. Körülbelül 15 másodperc múlva borították rám a sörömet, ennyi eszem van, minek megyek oda, a lényeg, hogy ment a mosh végig szépen. Nem tudom, ki mondta, hogy jó a turné végén/után megnézni egy bandát, mert királyul egyben van (én mondtam :-) - kaloz), nos, ez itt is megvolt. Volt együtténeklős Minor Threat, meg a végén Borics Úr interpretálásában Circle Jerks feldolgozás. Mindazonáltal puhulnak a srácok, elvégre majdnem félórás volt a koncert, meg a feldolgozások is ismertek voltak. Ideje feloszlani.

A szünetben pótoltam a sörömet, amit a Cloak/Dagger koncert 15 másodpercében fognak rám borítani (közben tájékozódtam arról, hogy nagy valószínűséggel nem lesz bukó a buli). A már ismert hanganyag alapján sejtettem, hogy ez nekem való muzsika lesz, de azt nem vártam, hogy ennyire odabasznak. Annyit érdemes megemlíteni, hogy az énekes nem tudom, mit tett a bal lábával a turné közben (és meg sem érdeklődtem egy bennfentestől), de az be volt gipszelve és végig fél lábon ugrálva nyomta, miközben a két mankója a dob előtt keresztben hevert. Mindenféle hozsannázás nélkül, tényleg gecijó volt. Aki meg otthon maradt, az rendesen elkúrta, nem nagyon hiszem, hogy lehet ennél jobb punkbandát manapság látni.

A Life Long Tragedyre nem vettem sört, de mindent elmond a koncertjükről, hogy nagy valószínűség szerint nem fenyegette volna a rám borulás veszélye. Nekem elég ötlettelennek tűnt, meg lassúnak, de pont a lassabb részekben nem volt meg az az elfojtott energia, ami miatt érdemes ilyen részeket játszani, főleg ennyit. Aztán mikor látták, hogy nem működik a koncert, hirtelen elővettek egy nem túl jó négyakkordos punkoskodást – na, én ekkor indultam el kifelé.