Punk Portál

Délután, vonattal, tök gyorsan, 2 és fél óra alatt kiértem Bécsbe, rögtön mentem is megkeresni az EKH-t, hogy megtudjam, lesz-e show, mennyiért, meg mikor... (Az EKH amúgy egy lerobbant foglaltház; laknak benne, van valami könyvtára is,egy bárja, a pincében meg van egy pici koncertterem - ami kb akkora mint a süsis.)
Az emeleten találkoztam egy csajjal, meg egy sráccal, mondták, hogy a koncert kb 10 felé kezdődik, beugrót még nem tudják - as much as you think-, meg hogy ha gondolom, akkor simán aludhatok ott a házban. (Merthogy vonat csak reggel 6-kor ment visszafelé.)

Szóval volt vagy 5 óra szabadidőm estig, úgyhogy elindultam szétnézni a városban. (Ja, egyébként fura, hogy az utca,ahol ez a graffitis-plakátos (Food Not Bombs:) EKH van, párhuzamos a "Favoritenstrasse"-val ami tisztára Váci utca. Van kontraszt.) Megnéztem a Dunát (semmi extra), felültem egy tök modern villamosra (nagyon király; kb 10 centivel megy az út felett, és ha leül bent az ember, akkor egy magasságba kerül a gyalogosokkal), voltam a belvárosban, ahol találtam egy még puccosabb sétálóutcát, meg ráakadtam a bécsi dómra, ami minden térkép elején ott figyel. Ez király volt ,annak ellenére, hogy nem rajongok a templomokért. De így, hogy már sötétedett, és ki volt világítva a teteje, egész jól mutatott.(Viszont olyan kurva büdös lószarszag volt körülötte, hogy uhh.) Kb. 50 méterenként volt egy szendvicses, egy ilyennél kajáltam, és tök finom volt. (Vicces, hogy egy csomó helyen lehet kapni lángost -langos-, ami inkább úgy néz ki mint a sztócsni, vagy mi (az a reszelt- krumplis szar.)) A belváros egyébként eléggé hasonlít Bp.-re, leszámítva az embereket, mert azok tök mások, mint itthon.

Na, idő volt, ezért elindultam visszafelé, útközben két srác, meg egy lány leszólított, hogy segítsek már nekik megtalálni egy utcát, én meg reflexből rávágtam, hogy nem vagyok itteni, aztán láttam egy cetlit az egyik kezében az EKH címével... Szóval ettől kezdve már volt társaság. Kiderült, hogy floridaiak (akárcsak az Against Me!) és hogy bécsben csak vakációzni vannak.
Ajtó nyitva - bementünk (olyan 9 körül lehetett) - sehol senki...volt egy csocsó, úgyhogy azzal játszottunk.
10 felé kezdett el telni a hely, addigra megérkeztek az emberek -zömmel huszonévesek - és a zenekarok is, beállt a Quyd, aztán két gyerek - akusztikus gityókkal - rákezdett egy ilyen radioheades szarságra, ami fél óra elteltével már kezdett idegesítő lenni, ezért felmentünk a bár-szintre, hogy megnézzük a kirakott újságokat és összefutottunk az egyik gitárossal. Mesélt egy csomó sztorit a turnéról.

Már játszott a Quyd, visszamentünk megnézni. sztem elég jó, zúzós hácét nyomtak, ennek ellenére semmi mozgás nem volt rá.

Mindennek fél 1-re lett vége. Gyorsan beújítottam egy Crime (a legjobb) bakelitot kemény 3 öuróért, s köbö negyedóra hangolás után kezdett az Against Me! a What we worked for számmal. Már a legelején 2szer olyan gyorsan és iszonyat energiával nyomták ahogy a lemezen van, aztán ahogy beindult... hát ez kész... és kurva jól szólt (pedig jó leharcoltnak nézett ki a hangcucc) és a zene egyszerre volt tiszta, nyers (ultra stinky:) és pontos! Ja, meg hogy ilyen tempó mellet ki lehetett hallani minden egyes kibaszott hangot! Ez volt számomra döbbenetes. Biztos elfogult vagyok, biztos..:)) Amúgy rendesen lehetett benne érezni a folk-ot (mint stílust egyébként utálom), ami nagyon egyedivé teszi a hangzást. Tom-nak az énekes-gitárosnak eszméletlen a hangja. De az egész zenekar nagyon egyben volt, a számok között egy csomót poénkodtak mindenféle erölködés nélkül. Tök jól volt felépítve a playlist, volt 2 új (kurvajó!) a következő albumról, az utsó szám pedig az I still love you Julie volt. Utána mindenki akart egy one more song-ot, így az Eight hours full of sleep-pel lett vége. Majdnem elbőgtem magam.

Háromnegyed kettő volt. A maradék időt a bárban töltöttem, olvastam. 6-ra az állomáson voltam, 9-re hazaértem. Aztán egyből mentem be suliba.

www.againstme.net

2003. III. 19. - Bécs, EKH - Against Me!