2007. V. 12., Veszprém, Padlás - Hatóságilag Tilos, Kultúrművek

Írta: Todd Anderson Feltöltötte: kal0z Ekkor: 2007. máj. 15. kedd - 16:50

Jó sok koncert összejött a május 12-i napra, de számomra nem volt kétséges, melyiket kell választanom. Mindenekelőtt lementünk a Kultiba délután 4-5 körül, hogy lássuk Némót és 10 perces műsorunkkal felvezessük a 4. One and the Same fesztivált. Ezek után indultunk el Veszprémbe, ahova egész gyorsan odaértünk volna, ám Csudaörsön még vártunk röpke fél órát, míg Mixike kisminkelte magát. Mindenesetre időben odaértünk a helyszínre, hála Dani mindentudó GPS-ének. A koncert a Padláson volt, ahol még egyikünk sem volt, mióta átépítették, vagyis inkább leválasztották a felét. Az első zenekar nevét sajnos nem tudom, de nagyon lelkesek voltak, a koncertjük végét csíptük el.

A második zenekar nevét is csak a koncert után tudtuk meg, ők voltak a Kultúrművek (és nem Kultúrkör, ahogy azt előzőleg tévesen írtuk - kaloz). Egész nagy rajongótáboruk volt, különösen egy pank srác, aki annyira tehetségesnek érezte magát, hogy bizonyos számoknál a zenekar tagjait nem is engedte a mikrofon közelébe, vagy egy számon keresztül próbálgatta énekhangját „Ó-óó”-zással vagy kiabálta, hogy „antifa huligán”. Végül a csapatnak sikerült visszaszerezni a mondanivaló átadását szolgáló mikrofont, és alaposan ki is használták e lehetőséget, többek között hallhattuk a legnagyobb ETA slágert is, szóval nem unatkoztunk...

Na de mi persze már nagyon izgultunk, mert a Hatóságilag Tilos, egyik legnagyobb kedvencünk a magyar mezőnyben, és az sem volt utolsó, hogy a zenekar két éves szünet után most állt először ismét színpadra. Én személy szerint örültem, hogy ez egy vidéki városban történt meg, nemcsak azért, mert általában jobban szeretem a vidéki bulikat, hanem mert a HT-t is vidéken ismertem meg. Ismerősöket nem nagyon láttunk, csodálkoztunk is, hogy Pestről mindössze hármunkat érdekelt a „nagy visszatérés”. Ez persze nem zavart minket, úgyhogy tolakodtunk rendesen a fiatal lányok-fiúk között, hogy mint a régi szép időkben, most is jó helyet csípjünk el.:) Kezdésnek a Filmek lemez elejét kaptuk, aztán kipróbálhattuk a „rexet, a csocsót, a flippert és a dartsot”, jött a Tél. A sorrendre már nem nagyon emlékszem, jobbára az utolsó két lemezről hallhattunk számokat, én különösen örültem a Más út vár rád-nak, ami egyik nagy kedvencem. Végig nagyon nagy mozgás volt a koncerten, volt egy hosszú hajú rokker gyerek, aki mindig a közelemben állt és az volt a mániája, hogy elém jöjjön, ezért a kezét mindig ügyesen próbálta bedugni elém a nagy tömegnyomorban, miközben végig engem nézett és halandzsázott valami szöveget. Szerintem számára ez valami versenyt jelenthetett. Nyert. Közben átvergődtem a színpad másik oldalára, és a koncert végét már onnan néztem meg, fantasztikus volt újra hallani a számokat. Becsúszott néhány hiba, de mindig tudták korrigálni és szerintem senkit nem ez zavart. Mikor legutóbb láttam őket Szombathelyen, ami a szünet előtti egyik utolsó koncertjük volt, sokkal zavaróbbak voltak a hibák, de ez nagy részben annak volt betudható, hogy nem Benji ült a dobok mögött. Játszottak egy vadonatúj számot is, aminek a címe ’A mesének vége’, nekem nagyon tetszett, magával ragadó, igazi HT sláger korrekt tempóval. A koncert nem volt túl hosszú, így a közönség nem is hagyta annyiban a dolgot, kb. 4-5 perces visszataps után elérték, amit akartak. Megérte ennyit tapsolni, mert kaptunk még két számot, elsőként jött a Civilizáció nevében, ami szerintem az utolsó lemez legremekebb száma, végül pedig Dan is megkapta kedvenc slágerét, a hármas lemez címadó dalát. A szám végére még kaptunk egy kis pluszt a közönség soraiból, egy elég nagy darab félmeztelen, focihuligán kinézetű srác teljes beleéléssel beordította McCheap előtt kb. fél méterrel állva az utolsó sor elejét („de körülötted már senki”), ami nagyot dobott a szám végén.:)

Hatalmas koncert volt. Gyorsan elhagytuk a helyszínt és siettünk vissza a Kultiba, hogy még egyszer láthassuk Némót, aki akkor már elég fáradtnak tűnt. A Tango Underground közepe tájékán érkeztünk, már 2 óra elmúlt. A koncert után hozzácsapódtam a Think Again crew-hoz, akikkel fél 3kor ismét útra keltem, vissza az M7-esre egészen Balatonszárszóig, onnan ha jól emlékszem, 4 vagy 5 átszállással közel 10 óra alatt jutottam haza. Hosszú volt az éjszaka... és hatóságilag tilos!