Punk Portál - 2019. május 26.





 

Bankrupt interjú


Írta: Mozart
Feltöltötte: xzoleex
Ekkor: 2007. jan. 24. szerda - 15:58

Punk Portál: A Bankrupt kb. másfél évvel ezelőtt bejelentette, hogy többet nem játszik Magyarországon. Akkor ezt értetlenkedés, utálkozás, vagy érdektelenség, a rajongók részéről pedig csalódottság követte. Mi az oka, hogy most újra koncerteztek Magyarországon? Változott valami a színtér mentalitásában (hiszen elsősorban ezt kifogásoltátok), vagy csak hiányoztak a régi jó magyar bulik?

William: Akkoriban nagyon elegünk lett a hazai viszonyokból és abból a tendenciából, ami a punk-rock színtér negatív irányú elmozdulásához vezetett. Elég hervasztónak éreztük és gondoljuk most is, ami például a nyári fesztiválok környékén Magyarországon történik. Egy utazó cirkusz keretében minden magyarországi fesztiválon ugyanazokat a zenekarokat találod. A szervezők tutira mennek, semmi kockázatvállalás, új zenekarokat nem mernek előtérbe helyezni, és nem látni semmiféle újítási szándékot sem.
Sokkal kisebb erőfeszítésünkbe telik pl. akár egy német vagy cseh fesztiválon játszani, mert oda már meghívnak és normálisan bánnak velünk. Rendes körülmények között, gyakran esti fő műsoridőben játszhatunk. Másfél éve azt határoztuk el, hogy attól kezdve minden energiánkat a külföldi dolgainkra fordítjuk. Idehaza, ha kapunk megfelelő meghívást, akkor azt elfogadjuk és nyomunk egy jó bulit, illetve ha valamelyik külföldi haver zenekarnak cserebulit ígértünk, akkor azt megcsináljuk.
Ez a helyzet azóta sem változott, az évi 20-30 külföldi fellépés mellett félévente egyszer fellépünk Pesten, és néha meghívnak vidékre is. Tehát adott feltételek között nagyon szívesen játszunk továbbra is idehaza!Nagyon pozitív élményeim vannak a tavaly nyári Hunderground fesztiválról, vagy a december 23-ai Molothow-os buliról a Graveyard at Maximummal. Ja, és nagyon jól sikerült a decemberi Bp-i Amigo-s bulink is a cseh Flaming Cocks társaságában. Úgy tűnik, hogy május közepe táján elcsíphettek bennünket a Süsiben is!

Punk Portál: Amint az a lemezkritikában is leírtam, magyar zenekartól szokatlanul jó a hangzás a lemezen. A borítóban meg láttam, hogy három különböző helyen vettétek fel a három hangszert. Mesélnél a jó hangzás titkáról? És mit takar a „William’s Guitar Sound Center”, valamint a „Rocco’s Sonic Empire” elnevezés?

William: Négy különböző helyen dolgoztunk az album készítése során. A dobokat Esztergomban a Genezáret Stúdióban vettük fel. Ez a stúdió ideális dobfelvételekre, öt komplett dobszerkó áll a dobosok rendelkezésére, ráadásul nem is drága. Kicsinek bejött! A „Rocco’s Sonic Empire” és a „William’s Guitar Sound Center” a saját házi stúdióinkat és tapasztalatainkat fedi. Ez Rocco esetében egy próbahelyiséget és számítógépet, nálam néhány cuccal többet jelent. A dobfelvételek után mindenki hazament dolgozni. Miután tavaly nyáron összeállt valamennyi szám demó szinten, az érdi Bakery 2 stúdióban felvettük az éneket, ezután itt készült a keverés és a mastering is. Bogyó, a hangmérnök csodákat művelt, a végleges hangzás mindenképpen az Ő szakértelmének, lelkesedésének és munkájának köszönhető. Sikerült megvalósítania az elképzeléseinket. Úgy tűnik, meglett az eredménye, hiszen a sok pozitív külföldi lemezkritika mellett a legtöbb hazai írás is elismerően szól a STDD albumról.

Punk Portál: Az album címe, a Shorter Than Danny DeVito a számok és az egész lemez rövidségére utal, vagy esetleg a zenekar egyes tagjainak magasságára? Vagy esetleg mindkettőre? Miért pont DeVito?

William: A számok és az album rövidségére való utaláson túl semmiféle egyéb töltete nincs a lemez címének. 10 éves lett a zenekar, új album készült, kellett egy frappáns cím. Volt még olyan elképzelés, hogy „60.000 miles, 250+ gigs, hundreds of groupies, lots of cigarettes and beers” de mivel Rocco nem dohányzik, így az Ő ötlete jobbnak bizonyult ! :)

Punk Portál: Ahogy elnéztem a szövegeket, nem egyszer előfordul az előrehaladott korotokra való utalás. Milyen érzés 30 felett punk-rockot nyomatni? Mit szólnak hozzá a (nem punk-rock körökből való) barátaitok, ismerőseitek? Gyerekes dolognak tartják, vagy rajonganak?

William: Aki bírja ezt a punkandroll életformát, szeret zenélni, és mondjuk nem lövi fejbe magát 27 évesen, az előbb-utóbb elmúlik 30 is! A különös csak annyi a dologban, ahogy mi „idősödünk” – lélekben persze abszolút nem - a közönségünk mintha fiatalodna. Az új CD megjelenése után nagyon fiatal gyerkőcök rendeltek a korábbi albumainkból is. Egyébként meg jó érzés, mert a lelkesedés és az attitűd a régi, csak közben rutinosabbak lettünk a színpadon és a hangszereinken. Gyorsabban írunk, -szerintünk is- egyre jobb számokat. Szóval, semmi drámai nincs a dologban! Légyszi majd 60 után is tedd fel ezt a kérdést! :)

Punk Portál: A Farewell to the Cretins című számotokban több Ramones-szám címe is el van bújtatva, és a borítóban egy Gabba Gabba Hey felirat van alatta. Ha jól értem, a szöveg a Ramones tagok egyenkénti másvilágra költözéséről szól, ugye?

William: Igen. Ez eredetileg egy német Ramones tribute válogatáslemezhez való felkérésre íródott. Ez ugyan végül nem jelent meg, de helyette most rákerül majd egy amerikai punk válogatásra, amin szerepel majd pl. a Queers is. A Ramones a legalapabb punk zenekar, az egyetlen élő alapító tag, Tommy Ramone pedig november 17-e óta (R.I.P. Öcsi) a legnagyobb élő magyar. Rocco volt egyébként az első ebben az országban, aki megkereste, és interjút készített vele.

Punk Portál: Az egyik kedvencem az albumról a Record Store Renegade. Lemezboltba menni, értékes lemezek után kutatni felemelő érzés, és sajnos bármennyire is rá vagyunk kényszerítve az mp3-letöltésre (már amennyiben minden, minket érdeklő zenét be akarunk szerezni), annak semmi „fílingje” sincs. Neked mekkora a lemezgyűjteményed? Mik a legnagyobb ereklyéid vagy kedvenceid?

William: Én is bírom ezt a számot (is)! Nincs horror nagyságú lemez gyűjteményem, kb. 300 +/– originál CD-m van. Emellett olyan 80-100 db bakelitem. Nagyon bírom a lemezborítókat, nekem pl. úgy teljes egy album, hogy a zene mellé megkapom az egyéb infókat is. Különböző zenéket hallgatok, sok kedvencem van, talán ami legnagyobb hatással volt rám: The Stranglers koncertfelvétel a rádióban, The Clash – London Calling, Therapy? - Troublegum, jó néhány The Cure album (pl. 3 Imaginary Boys, Disintegration), Faith No More – Angel Dust. Ritkaságok: egy londoni lemezboltban talált The Stranglers Live CD. The Stunning – Once around the world, MC, ezt Dublinban fedeztem fel. Az első 3 Dire Straits album dedikált bakelit lemezeken. A Therapy? első demó kazija, dedikálva! Csodálkozott is Andy Cairns, hogy honnan van ez nekem, mikor megmutattam neki.

Punk Portál: A Bridges of Novi Sad című számotok nekem már régebben is nagyon bejött, már csak a témaválasztása miatt is. Aztán volt egy időszak, amikor nem játszottátok, mert félreértették a vajdasági hallgatók. Hogy jött az ötlet, hogy újra felkerüljön egy nagylemezre?

William: „Happy people have no Stories!”.
Ez a dal a Listen albumon jelent meg először. Azért nem játsszuk olyan gyakran, mert nem mindig illeszkedik a műsorba. Az ominózus szitu pedig nem a Vajdaságban, hanem Horvátországban történt néhány éve egy nyári szabadtéri fesztiválon. Elkezdtük a számot, és már az első verze végén le kellett állni, mert egy háborús veterán félreértette a szöveget, és azt hitte, hogy mi Milosevics-pártiak vagyunk, az újvidéki hidak említése miatt. (Holott ugye a dal a polgári célpontokat sem kímélő NATO-bombázás ellen íródott.) Meleg helyzet volt. Este 9 vagy 10 óra körül játszottunk, iszonyú sokan voltak a bulin. Gondold el, mikor hirtelen tök csend lesz és több száz ember néz veled farkasszemet. Megállt bennünk az ütő. Aztán néhány perces szövegértelmezés után mindenki megnyugodott, és ment tovább a koncert. Hiába, a volt jugoszláv tagállamokban már idejekorán megtanultak angolul, így már koncerten is levágják, miről szól egy angol nyelvű szöveg. :)
Egyébként azért került újra elő ez a szám, mert épp egy újvidéki (zentai) barátunk amerikai haverja nézte ki egy készülő filmjéhez. Az eredeti verzióval nem voltunk elégedettek, ezért döntöttünk úgy, hogy inkább újra felvesszük.

Punk Portál: Érdekes módon mindkettőtök angol kiejtése nekem sokkal inkább brit, mint amerikai. Belétek sulykolták általánosban az oxfordi angolt, vagy a nagy kedvencek hatottak rátok így? Vagy csak én hallok rosszul?

William: A legtöbb kedvencünk (Clash, Stranglers, Buzzcocks, Jam, stb) a 77-es brit punk színtérhez köthető, de elég sok amerikai zenekar is hatott ránk (Ramones, Descendents, Dwarves, NOFX, Good Riddance, Pennywise, Rise Against stb.), és az énekstílusban keverednek ezek a hatások. Engem nem kergettek otthon az asztal körül Oxford Dictionary-val, de az egyetem után Dublinban tanultam közel félévig. Az írek sajátos angol kiejtése pedig inkább hasonlít az általuk egyébként nem annyira kedvelt britekéhez, ezért nálam ez nyilván érezteti hatását.

Punk Portál: Mesélj egy kicsit a kiadói tevékenységedről! Milyen érzés lemezkiadó-tulajnak lenni (még ha igen szerény keretek között mozog is)? Mik a jövendőbeli tervek, kiadványok? Mennyi időráfordítást igényel a saját kiadó üzemeltetése, a kiadványok promóciója, stb?

William: Örömteli és fárasztó egyszerre! A napi meló, a zenekar és a család mellett nem jut annyi idő, amennyi kellene a kiadói dolgokra. De mindig jó érzés egy-egy új lemezünkről már a review-kat olvasni! A PiaRRecords nekem hobbi, és így, mint minden ilyen, fontos dolog, hogy ha kevéssel is, de hozzá tudok járulni a hazai színtér fejlődéséhez. A hagyományos CD-megjelenésnek néhány év múlva vége, keressük helyünket az on-line világban, ezért is jelentünk meg az elsők között a hazai netes zeneáruházakban. Idén leszünk 5 évesek! Sok ötlet és terv van még a tarsolyban, ezekről majd folyamatosan beszámolunk itt a Punkportálon. Egyre többen keresnek meg zenekarok, külföldi kiadók és disztrók. Ezen a téren még sok a tennivalónk, azonban ehhez létszámban is bővülnünk kellene. Valószínű, hogy pl. már idén lesz új Reflected album is! Szeretnénk, de nem tudunk pontosan előre tervezni úgy, mint mondjuk a FatWreck, hiszen nem csak rajtunk múlik, hogy adott időszakban születik-e valami jó dolog, illetve az megtalál-e bennünket. Továbbra is nyitottak vagyunk!

Punk Portál: Végezetül egy indiszkrét kérdés: mit takar a belső borítóban „Az Artisjus Zenei Alapítvány Támogatásával” felirat? Ez anyagi támogatás (is)? Mit kellett cserébe tenni?

William: Nem indiszkrét a kérdés, hiszen nem azt kérdezted, hogy mennyit kaptunk a lemezre. :)
Pályázatot írtunk, ahol nyertünk. Nem kellett tennünk semmi extrát érte, az albumon, szórólapokon és plakátokon feltüntetni a támogatás tényét, illetve - lehetőség szerint - megemlíteni interjúkban. Egyébként ez az első Bankrupt album, ami nem kizárólag saját pénzből jött össze.

Punk Portál: Köszönet az interjúért, és minden jót a zenekarnak is!

Most szólj hozzá!


http://www.piarr.hu
http://www.bankrupt.hu