Punk Portál - 2019. május 27.





 

2005. IV. 16. Németország, Augsburg - tHE sNOBS, Semmi Komoly


Írta: Marci/SK
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2005. ápr. 25. hétfõ - 16:54

Április 16-án este 8 kor lementünk a Hangárba, próbáltunk egyet, majd 11 óra fele elindultunk Augsburgba. Három kocsi (SK, sNOBS, 5 barát) vágott neki összesen a 750 kilométeres útnak. Az éjszakai utazás igen csak fárasztónak bizonyult, el is tévedtünk, nem is aludtunk, zenét hallgattunk, néha megálltunk és bevártuk a többieket, olykor telecsapattuk a benzintankot és elvertük a gubát (a pénzt, mielőtt még valaki rosszra gondolna). Körülbelül fél tízre értünk az augsburgi főpályaudvarra, egyesek már a piától szédelegve szálltak ki a kocsiból, mások csak szimplán fáradtak voltak, tehát mindenkinek meg volt a maga baja. Egy óra elteltével felhívtuk Wälket, a srácot, aki meghívott minket, s felmentünk hozzá. Mondanom sem kell, a srác imádja a magyar cigányzenét, a magyar embereket, a magyar lányokat, a magyar italokat (kedvence az Uniqum), így mikor beléptünk, magyar cigányzene fogadott minket, kényelembe is helyeztük magunkat, majd lecsúszott az első üveg sör is (csak egyeseknek az első). A sofőrök elaludtak, mi ittunk, volt olyan is, aki hatalmasakat szívott a hatalmas vízipipából és csak úgy nyelte a füstöt.
A Snobsék olyan kettő óra környékén érkeztek meg, mert ők később indultak. Wälk mondta, hogy olyan 5 óra fele lesz kaja, így mi addig elmentünk egy kicsit várost nézni. Igazából a város nem olyan különös, de nem is ez volt a lényeg. A lényeg az volt, hogy nem otthon vagyunk. Idegen utcákon, tereken sétálni egy koncert előtt, ennél nem is kell több. Persze nézegettük a német csajokat is, hát voltak csodás teremtések, csak úgy, mint itthon. Olyan fél öt fele visszamentünk. Lassan kész lett a kaja is, isteni finom volt a szójás lassagne. Komolyan mondom ilyen finomat, még nem ettem. Evés után Uniqum és sör, majd fél 7 fele indulás a klubba.
7 fele meg is találtuk a klubot, becuccoltunk, beállítottuk az erősítőket, majd fogyasztottunk hevesen a számunkra fenntartott 3 rekesz sörből. Most játszottunk itt harmadszorra, de ilyen sokan még sosem voltak. Kisorsoltuk, hogy ki játszik először, a sors úgy döntött, hogy mi kezdjünk ezen az estén.
Tíz óra körül kezdtünk mi (Semmi komoly), az emberek kezdtek beszállingózni az első számnál, a mi nagy örömünkre. Kezdés napról napra, átvezetve empty diaries, elveszett rég, denial, anything, jóllakott demokraták, majd we are free, last bus és hősi halál. A végére már pogózott és énekelt a közönség. Ha jól emlékszem, négy ráadás számot nyomtunk, mondanom sem kell, nagyon jól éreztük magunkat, mindent beleadtunk – jó koncert volt véleményem szerint.
11 óra után valamivel kezdett a Snobs. Amikorra elkezdték a koncertet, még jobban tele lett a terem. Lendületes, ütős koncertet nyomtak a táncoló, pogózó, bulizó közönség előtt. A jó öreg régi klasszikusok, naná, hogy felcsendültek (pl.: Hétköznapi fasizmus). A publikumnak nagyon bejött a kis hazánkból származó, egyedi stílusú sznobok zenéje. Szerintem is keményen játszottak, nekem is tetszett, meggyőző volt. Közel két-másfél órás koncertet adtak.
A koncert után bulizás, gondok megbeszélése, vágyaink elárulása, boldogság érzése, hogy ott lehettünk ahol, hogy ilyen barátaink vannak, akik elkísértek, s akik fogadtak. Kettő- három óra körül visszamentünk Wälk-hez. Nála aludt a társaság háromnegyede, sokak rögtön nyugovóra tértek, voltak, akik hajnali partizásba kezdtek a hatalmas vízipipa társaságában.
Reggel kilenckor kelés, majd indulás a főpályaudvarra, ott reggeli, majd indulás Magyarországra. Gyönyörű tájak mellett jöttünk el. Havas csúcsok a távolban, rétek az út mellett, a réteken lovak, bárányok, de a hegyek nyertek, ők nyűgöztek le mindenkit.
Nagyon emlékezetes marad számomra ez az egy / másfél nap, de tényleg, mert minden jó volt, aminek jónak kellett lennie, az idő, a hely. S jó ott lenni e két dolog találkozásakor.