Punk Portál - 2019. május 26.





 

2005. III. 27. Bécs - Where The Bad Boys Rock Tour 2005.


Írta: Dan
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2005. már. 28. hétfõ - 22:06

Mivel Pestről induló járatnál már nem találtunk helyet, Punkerral a Keletiből vonattal indultunk Győrbe. Érkezéskor hatalmas esőzés vette kezdetét. Ma már a hírekben hallottam, hogy egész Győr szétázott. Vicces volt nézni, ahogy kamikaze akció jelleggel egyesek a kb. 40 centi mély tócsákban ugrándoztak. Bepattantunk Hefe kocsijába, összeszedtük negyedik útitársunkat, majd indulás Bécsbe! Egy kis ablaktörlő-szerelésen és egy komolyabb vámellenőrzésen túlesve (nem volt nálunk semmi...) egész gyorsan beérkeztünk az Arena melletti parkolóba.

7 előtt járhattunk még csak valamivel az idő, de már rengeteg magyarral találkoztunk. Becsléseim szerint legalább 50-en voltunk kinn. Ha jól láttam, eleinte még jegyet is lehetett kapni. A terembe is beengedtek, szóval nekiálltam a disztró felvásárlásának. Jelentős listát kaptam a vásárolni való termékekről, ki is röhögtek a merch-esek, ahogy papírról olvastam fel, hogy miket szeretnék. A Deadline disztrójánál hátul egy dobozban RARE - ask price felirattal egy kis ládikó állt. Megkérdeztem, milyen ritka Deadline lemez van benne. Mint kiderült, ebben elég ritka és értékes ska, psycho és punk 7"-eket tartottak. Folyt a nyálam rendesen, miközben végiglapoztam, pár lemezt nem is tudtam otthagyni. Beszereztem továbbá egy Mad Sin picture disc-et is a másik mellé, amit az előző bulijukon vettem.

Kicuccoltunk a kocsiba, visszaérkezésünkkor már játszott az első banda, aminek a neve sem derült ki. Egész jó lendületes zenét játszottak, csak sajnos az utolsó számot csíptem csak el. Valami hazai banda lehetett.

A második a District volt talán. Igazi pózer bagázs érdektelen zenével, 4 szám után el is húztak.

A Generators-nek már volt zászlója is, és elég fasza punkzenét nyomattak, bár én csak a Mad Sin-t vártam...

Az első koncertek alatt álldogált előttünk egy egész jó csaj, mint kiderült, ő a Deadline énekese. A közönség soraiban egyébként sok szép lányka jelent meg különböző stílusokból, tarajosok (igen szép kreálmányokat láthattunk), psychosok agyonvarrva, kitűzős punkok, stb. Az egész közönségre jellemző volt a sokszínűség. A Deadline-ra meglepő módon eleinte szinte meg sem mozdultak az emberek. Aztán pár szám után beindult valamiféle zúzás. Ha valaki nem tudná, a Deadline streetpunk jellegű zenét játszik, a csaj-ének emeli ki őket a többi tucatzenekar közül. Elég jó hangja van a lánykának, és jól is néz ki, csak a frizurája volt béna. A konferálásokból nem sokat lehetett érteni az igazi angol kiejtésük miatt. Kb. 2 slágert ismertem, ezek tetszettek, összességében is egész jó volt.

A US Bombs-t látni kell. Nem azért, mert jó zenét játszanak, hanem azért, mert Duane Peters egy állat. Egy igazi punk. A deszkások körében is elismert legalább 40 éves totál kivarrt faszi természetesen tök részegen érkezett a színpadra, ahol majd egy órán keresztül produkálta magát. Öntötte magára a sört, folyamatosan köpködött (folyt a szájából a nyál durván), rikácsolt, fetrengett. A hangzás tragikus volt. A mikrofon folyamatosan gerjedt, és az egész fosul szólt, de legalább jó hangosan. Szerintem ez a koncert rohadtul nem a zenéről szólt. Duane GG Allin-hez hasonlóan verte a fejébe a mikrofont (persze nem olyan durván), lefejelte a cintányért párszor, szaltózott (képzelhetitek), hasonlók. Vicces jelenet volt, amikor találtak egy pénztárcát dugig pénzzel. Előkerült a tulaj, egy tarajos punk. Ehhehe. Visszakapta.

A US Bombs zászlóval sem szarakodott, így már az ő koncertjük alatt is a Mad Sin méretes logója volt látható. Nagyon izgultam a koncert előtt, az előző Mad Sin buli a kisteremben hatalmas élmény volt. A mostani koncert az igazat megvallva igazi csalódásként ért. Annyira rosszul szólt, hogy sok számot csak a felénél ismertem fel, pedig nem egyszer hallgattam meg a Mad Sin lemezeit. Rengeteg volt a töltelék hülyeség, és sok volt az ismeretlen szám is, amik vagy újak, vagy egyszerűen nem is hasonlítottak az eredetiekre?? A konferálás végig németül folyt, amiből egy szót sem értettem. Töltelékként elhangzott legalább 3 feldolgozás, volt Clash - Should I Stay, I Shot The Sheriff, és még valami, ami most nem ugrik be. Hellvis, a zenekar állandó showembere a múltkori koncerthez hasonlóan tűzköpést mutatott be, és egy számot is elénekelt (ami valami régi RNR szerzemény lehetett). Igazi Mad Sin slágert jó ha 5-6-ot hallhattunk, ezek alatt is keményen pogózott a rohadék közönség. Táncról szó nem volt, így én oldalt itt-ott próbálkoztam több-kevesebb sikerrel. Új showelemként a bőgőből repültek a szikrák, ennyi. Akrobatikus mutatványként pedig mindössze egy fél lábbal az énekes hátára állást és úgy pengetést láthattunk. Tagadhatatlan, hogy a Mad Sin volt a legjobb zenekar, de közelébe sem ért ez a koncert a múltkorinak.

A vége után egy igen gyenge visszataps következett, a legtöbben indultak haza. Egy japán psycho zenekar érkezett a színpadra, akik kb. lemosták a színpadról a Mad Sin-t a nagyon durván pörgős psychobilly zenéjükkel, amit a Mad Sin hangszerein produkáltak. Kár, hogy nem rendes fellépőként járnak végig a turnén. Két számot játszottak, közben végig kamerázott a japán turistának öltözött színpadi segéd-emberük, nagyon viccesen nézett ki.

És vége. Kb. éjfél lehetett, amikor indulhattunk kifele a teremből.

Eddig nem esett szó az egész buli talán legérdekesebb fellépőjéről, aki The Ski King néven szerepel a szórólapokon. Az átszerelések alatt egy tetovált, soványnak épp nem nevezhető fickó érkezett a színpadra egy szál mikrofonnal érdekesebbnél érdekesebb ruhákban (zebramintás Elvis ruha, ugyanez fehérben, vállpántos farmer, stb.), és kareoke jelleggel adott elő különböző RNR szerzeményeket. Nagyon jó hangja volt, de eleinte nem igazán tudta rávenni a közönséget a lelkesedésre, a Mad Sin előtt viszont már jó sokan énekeltek vele. Természetesen ő is szépen berúgott, így a végén már a seggét mutogatta a színpadról. Éljen The Ski King!

Húsvét hétfőn hajnalban a totál kihalt Győrben remek élmény volt kószálni, a legviccesebb jelenet az volt, amikor Punker a belvárosban kb. az utca közepén odaszart egy lépcső alá. A további kalandokat elmesélem annak, akit érdekel.

8 körül értem haza...

Még szerencse, hogy ha szar volt egy buli, mindig lehet arra gondolni, hogy mindjárt jön a következő, ami biztos király lesz!