Punk Portál - 2019. május 25.





 

2005. III. 14. Kultiplex - Konflikt születésnap


Írta: Dan
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2005. már. 15. kedd - 18:38

Eszembe nem jutott, hogy lemenjek erre a koncertre 14-én délig. Akkor aztán rájöttem, hogy szeretem a Prosecturát, meg 1500 Ft-ot simán megér röhögni a népen. Szóval gyorsan beszerveztem Kutyát, és Edit+Keksz-et is sikerült meggyőzni, mekkora hatalmas buli lesz.

Korán érkeztünk, így volt időnk tanulmányozni a közönséget. A legfiatalabbak úgy 11-12 évesek lehettek, de 40-esek is megjelentek páran. Kevés volt az oldschool arc, de láttam olyat is, akit utoljára a Patkánylyukban kb. 6-7 éve. Megállapítottuk, hogy öltözködésben elég jó volt a tegnapi felhozatal, sok igazi DIY pólót láthattunk, fasza volt a tök ferde betűkkel felhipózott Konflikt felirat, a házilag felvasalt Macskanadrág minta, a magyar trikolórral díszített anarchiajel, vagy egy komplett Konflikt kabát tarajos karikás A-val és gyenge angolsággal megfogalmazott feliratokkal. Hajakban is fejlődünk! A béna hagyományos tarajok mellett több igazán egyedi kreálmányt is láthattunk. Duplataraj, csillagtaraj, soktüskés, stb. Szép színek, semmi igénytelenség. És csinos lányok is voltak! Nincs is szebb egy durván pogózó tarajos csajszinál.

Az Anti Fitness Club kezdett, őket most láttam először (már ha nem azonosak a régi AFC-vel). Fiatal srácok nyomták a punkrockot. A hangszeres tudással semmi gond nem volt, ügyesen eljátszották a számaikat, de nagyon hiányozott a zenéből és a szövegből is az eredetiség. Játszottak egy Anti-Flag (Angry Young and Poor) és egy Ramones (Blitzkrieg Bop) feldolgozást, ezek úgy ahogy sikerültek... (Előbbit szinte senki nem ismerte.) A közönség itt még nem igazán mozdult meg, 1-2 ember ugrándozott csak, de már ekkor is elég szépen tele volt a terem.

Az előtérben rohadva Kutyának támadt az az ötlete, hogy csináljuk a Prosecturával interjút. A modern technikának köszönhetően külön diktafonra sem volt szükség, mert van a telefonjában. Szóval elkezdtünk kérdéseket kitalálni.

Komolyan nem értem ezt az Éhenkórászok zenekart. 10 év működés után feltűnnek a semmiből, és a "legnagyobb" zenekarokkal turnéznak állandóan, a nép szereti őket, közben annyira nulla amit csinálnak, hogy az már fáj. Sablonos (tiszta Aurora lopás), egyszerű, béna zene, buta szövegek, kicsit sem vicces színpadi produkció, ráadásul órákat játszanak. Végig a régebben hallott Dead Kennedys feldolgozásokat vártam tőlük, de még ez is elmaradt. Helyette volt kb. fél órás ünneplés: a Konflikt tagjait összeszedték a Kulti különböző pontjairól, Happy Birthday-t énekeltek nekik a közönséggel órákig, átnyújtottak egy tortát, majd eljátszották az egyik számukat. (Egyetlen érdekesség: a Konflikt basszerosa fogta le a húrokat, miközben az Éhenkórászos basszeros pengetett.) Már reménykedtem, hogy vége, erre elkezdték elölről, most a Prosecturával. Ők bort kaptak Éhenkórászok címkével. Ezután még eljátszották pár szerencsétlen számukat még egyszer, ezt már nem bírtam ki, távoztam. Meglepő módon a közönség nagyon csípte őket, singalong, emberek a színpadon (külön viccesek voltak a seggrészegen álldogáló idióták), hatalmas pogó.

És végre Prosectura! Sajnos nagyon rövid volt a koncert, és a számok jó 2/3-a az új albumról szólt. Nagyon sok alapslágert hiányoltunk, a koncertet mindig záró ünnepes blokk is lemaradt, nem volt Barbara, Barbie, és még egy csomó alapvető sláger. Azért az Ottóra vagy épp a Balatonos szerzeményre megőrültem, nagyon faszák voltak. Egy szám erejéig pogózni is bementem, de gyorsan ki is jöttem. Vagy én öregedtem meg, vagy már mások a szokások... Nem kell nekem, hogy széttapossanak és szarráverjenek. A koncert során egyébként többeket is fejreejtettek szörföztetés közben. Szomorú, hogy ennyire nem figyelnek egymásra az emberek. Igyekeztünk páran visszatapsolni a zenekart, de csak leszólt egy kiscsaj, hogy nemá, a Konflikt meg az Éhekórászok ma a lényeg, nem a Prosi.

A Konfliktot eddig talán csak egyszer láttam. Nem éppen az én stílusom, de látszik, hogy 15 éve nyomják, egy nagyon korrekt koncertet adtak. Jó kommunikáció a közönséggel, pörgős számok, lelkes előadásmód. Hatalmas pogó, singalong. Nagyon sokat játszottak. Én az oldalsó emelvényről figyeltem az eseményeket, jó volt nézni, hogy vannak még ilyen sok embert megmozgató punk bulik, ahol mindenki lelkesen ropja. Sokan ismerték a szövegeket is. Szóval jó volt.

A koncert után a kertben megcsináltuk a Prosectura két tagjával az interjút, jól sikerült, várhatóan a héten már olvasható lesz a Portálon. Távozásunkkor már dnb szólt a teremben...