Punk Portál - 2019. május 23.





 

2004. X. 22. Kultiplex - 2. Sunfest


Írta: Dan
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2004. okt. 24. vasárnap - 13:44

Mivel a disznósajtot nem szeretem, inkább napfesztiválra indultam a Kultiba. A bejáratnál örömmel tapasztaltam, hogy a beugró árát levitték egy százassal, így 900 Ft-ért be lehetett jutni. Így még pont maradt lóvé egy szódára vagy ruhatárra. :)

A kezdés 9-re volt kiírva, de az Index-HC fórumon olvastam egy 9:45-ös infót, szóval nem siettem. 10 után valóban elkezdte a Velvet Stab a koncertet. Nem mondanám, hogy túlságosan meg volt hirdetve a buli, így elég kevés ember érkezett. Azért trendi csajok voltak bőven, ami jó. :) (Vagy nem?) A Kultiban szokás szerint minden nagyon faszán szólt, most már a fényeken is fejlesztettek, szépen villogott minden. Azért az problémát okozott a zenekartagoknak, amikor az egész színpad sötétbe borult, ezt még biztos nem gyakorolták. Folyt vér is, a dobos orrából. :) Amúgy vegyesen játszottak új és régi számokat, nagyon tetszett az egész. Elvileg novemberben jön ki az újrakevert CD, addig csak pólót lehet kapni. (De azok nagyon jól néznek ki, majdnem vettem egyet.) Két srác nyomta a nu-metál pogót, néha egy harmadik is csatlakozott hozzájuk, amúgy csak bólogattak az emberek. Rájöttem, azért jó a Velvet Stab, mert tökre változatos a zenéjük.

A jó hangzásért biztos meg kell dolgozni, meg a sörfogyasztást sem árt fellendíteni, így vagy egy fél órás szünet következett, amíg nem történt semmi. Üldögéltünk, megtárgyaltuk az élet kérdéseit. Egyébként nagyon kevés ismerős arc érkezett, nem tudom, merre voltak a többiek. Aztán nagy nehezen elkezdte a szervező csapat, a Sun Workshop. A zászlójukat hátra aggatták fel, elől pedig kivetítőn ment valami, ami nem volt túl érdekes, de voltak benne látványos elemek. A zenéről nem igazán tudok nyilatkozni, nem az én stílusom. Az egyik gitáros néha szaxofonon is nyomta, kb. ennyi érdekes volt benne. Basszuscentrikus rockzene. Inkább nem kategorizálok, mert fingom nincs, mi volt ez. Pozitívum, hogy jók voltak a számok közti átkötő szövegek. Kb. 10 percig bírtam, aztán inkább távoztam a teremből.

Újabb _nagyon_ hosszú várakozás következett, volt már vagy hajnal 1, mire végre érkezett a Cameran, Ausztriából. Most láttam őket először, valamiért eddig mindig kimaradtak a koncertjeik. Ha a zene annyira nem is, az előadásmód nagyon megfogott. Viszonylag fiatal srácokból álló, négytagú zenekar állt a színpadra, és teljesen megőrültek, amint a húrok közé csaptak!!! Ritkán látni ilyet, a dobos is iszonyatos energiával, mozgással verte a bőröket. Eléggé látszott, hogy élvezik, amit csinálnak. Állítólag a stílus valami emo-s dolog, azért elég sok vadabb elem volt benne, nekem néha az Against Me! is beugrott. Az énekes gyerek mozgott a legtöbbet. Fetrengett, nyáladzott, ugrándozott fel-le a színpadról, verte a mikrofont a földbe, néha a cintányérba. A dobot egyébként sem kímélte, többször felállt rá, néha nagyokat rúgott az egyik cinbe. Nagyon sokat beszélt a számok között, de számomra a legtöbbször nem volt érthető, miről is van szó... Kb. olyan volt, mintha transzba esett volna. Nem volt hosszú koncert, nem is nagyon mozgott senki, de elég nagy hatással voltak a közönségre is, nagy tapsot kaptak, a koncert végén meg vagy 5 percig hívtuk vissza őket, de nem jöttek.

Ui: Szeretnék elnézést kérni a Velvet Stab tagjaitól, akiknek tegnap hajnalra ígértem a beszámolót! :)