Punk Portál - 2019. augusztus 22.





 

2004. VIII. 25-28. Budapest


Írta: Dan
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2004. aug. 30. hétfõ - 00:14

2004. VIII. 25. PestiEst Café

Unalmas nyáreste, már 4 napja semmi buli nem volt. Aztán megtalálom a leveleim között az annabarbi szóróanyagát, gyorsan ki is dobom a Portálra a hírt, hogy este buli, és verbuválok pár kolleginát a koncert meglátogatásához. Enyhén szar az idő, meeting után indulunk a Jókai tér felé. A kerthelyiségekben százszámra rohadnak a gazdag, trendi fiatalok, isszák a saját kézzel csapolható sört meg a koktélokat. (Ez sör tök jó, hosszú üvegcsőben van a pia, magadnak tolhatod a pohárba, kipróbálnám...) A PestiEstnél sűrűsödik a nem odaillők előfordulási aránya. HC emberek, punkok. Sok-sok ismerős arc. Úgy látszik, más is unja a hétköznapokat. :) Az első zenekart lekéstük, az osztrák Kpunkt-ra lemegyünk. Iszonyat meleg, viszonylag sok ember a kis földalatti koncertteremben. A fellépők kb. ugyanabban a stílusban alkotnak. Rockzene, néha lightosabb, néha kicsit keményebb, de amúgy semmi extra. A nagy meleg miatt nem sokat láttunk a dologból, a cseh The Bridge alakításából is kb. 2 szerzeményt tekintettünk meg. Akusztikus gitárt is használtak, de a nyivákoló énekhang idegesített. Inkább kint üldögéltünk, ittuk az éjjelnappaliban vett sört (ki az a hülye, aki 400-ért issza a csapoltat?) majd a végén az annabarbi koncertjét azért megnéztük. Jól megtelt a terem, a trendi csajszik, a külföldi szervezők, a punkok együtt élvezték a zenét. Szerintem egyértelműen a magyar fellépő volt a legjobb. A hőség miatt a terem szélén, székeken ülve hallgattuk a számokat. Ha majd megunom a keményebb zenéket, tuti annabarbi fan leszek. Koncertek után lassan indultunk is haza, így a másnapi keléssel sem volt probléma.


2004. VIII. 26. Zöld Pardon - Prosectura

Mostanában újra Prosi fan lettem. Így ezt a bulit sem hagyhattam ki. 8-ra le is értem, a bejáratnál pár kedves ismerős fogadott, még a borukból is megkínáltak. Már gyűltek a fiatal punkok, ment a személyi ellenőrzés, tőlem sajnos nem kérdezték meg, elmúltam-e már 18... Azért a szekus jól átvizsgálta a táskámat. De utálom ezt... Egyébként nem sokat ér az egész életkorcsekkolás, 12-13 éves gyerekek is benn voltak a koncerten. Biztos jó korán mentek, amikor még nem ellenőrizték az személyiket. Szóval besétáltunk, és már kezdődött is a koncert. Imre Norbi bőrnadrágban érkezett a színpadra, szemüvegben, hosszú hajjal. Most megvizsgáltam, hogy a dobos meg a basszeros ismeretlen gyerekek, nem az eredeti tagok, gondolom. A kb. másfél órás koncert jó hangulatban telt el. Rengetegen pogóztak, mi a tömeg szélén állva végigénekeltük az összes szöveget, amit ismertünk. A hosszú bulira való tekintettel elhangzottak olyan meglepi számok is, amiket sok éve nem hallottam koncerten, pl. a Hó-man vagy a Mazochista iroda. Előbbibe besegített a Nesztelen csiga zenekar énekese is. Nem tudom, emlékszik-e még valaki erre a zenekarra, nagyon király zenét nyomtak! A buli legnagyobb poénja egyébként a Csajom egy majom című szerzemény közben hangzott el. Norbi énekli a szöveget: "Csajom egy majom, barna a bőre...", majd a következő sor előtt elüvölti magát: "cigáááány!!!". Na, ezen majdnem beszartunk. Elhangzott a Télapó ittas új verziója, ami sokkal inkább hű az eredeti szöveghez, és Linka Péter új válogatás CD-jén fog megjelenni, ami karácsonyi témájú lesz. Micsoda ötlet! Az az érdekes a Prosecturában, hogy a számaikat kb. 8 év hallgatás után még mindig viccesnek találom. Az lehet a titok nyitja, hogy pár évre eltűntek, így nem untam meg kurvára az összeset. A végén nyomtak ráadást, többek között az egyik kedvencemet, az Egocenter-t. A koncert után érkezett a rockdiszkó. Offspring, Sum41, Good Charlotte, Green Day, Blink 182. Gratulálok, a DJ tudja, mi az a punk! A pár punker, aki maradt, totál kiábrándultan mászkált fel-alá, majd csalódottan távozott. Én is ezt tettem, éjszakai buszra sem volt még szükségem. A megállóban összefutottam pár ismerőssel, akik két amerikai punkot vittek elszállásolni, akik most Budapesten csöveztek. Újabb vicces jelenet: megmutatták a Budapest térképüket, ami egy kis reklámpapír volt, rajta a Duna, a Parlament, és még pár nevezetesség rajza. Ennyi. (Az Anti-parádén is feltűntek az amerikaiak, ott már beállított frizurával. Nekik volt a legszebb hajuk az egész társaságban!)

Jóska beszámolója a fórumon: Koncertélmények topic # 2798


2004. VIII. 27. Marco Polo

A buli 19 órai kezdettel volt meghirdetve, ezért úgy kalkuláltam, hogy kb. 18:30 körülre leérjek a Marco Polo-ba, hogy NeszePetiékkel ill. a többiekkel váltsak néhány szót. Sajna kicsit elszámoltam magam, csak 7 körül értem a Nyár utcába. Lementem, pecsét helyett filctollas X-et nyomtak a kezemre. Pedig nem is vagyok ilyen szemét strétédzses. Ők most gondolom virultak, hogy mindenkire rákényszerítik az okosságot. Ilyenek ezek a DieHard-os szervezők. Már lent volt csomó ismerős arc, pacsiztam Némóval (egész jó arc, csak ne lenne X-es), aztán a Nesze tagjainak asztalához ültem le. Peti, Zoli, Csövi, Zsopa kedves és csinos barátnője, Tes, Keksz is ott volt. Találkoztam xBencex-szel, róla ugyanazt tudom elmondani, mint Némóról. Azért a táskám lepakoltam nála, ennyire megbízom benne. Baráti csevegésbe kezdtem a neszésekkel, ez nagy sztorizásba, röhögésbe csapott át. :)) Összefutottam még Matyipotterrel és csinos barátnőjével is. Matyival is beszélgettem, tök jó arc, ő szervezte a Déli Party-t ami legalább igazi punk buli volt.

A kezdésig még beszélgettem pár ismerőssel a múltról, jelenről, jövőről, majd a Show Your Life zenekar kezdett. Nem igazán értem, minek kell egy punk bulira ilyeneket leszervezni. Nagyon divatba jött ez az X-es hardcore faszság. Mert ugye a punkot már '76 környékén kitalálták a nagyok, megvan a mondanivalója, megvan a zene, fejlődik szépen, új stílusok alakulnak ki, erre jönnek ezek az arcok, akik ellopják a zenénket, új filozófiát kerítenek mellé, elnevezik hardcore-nak, és azt hiszik, hogy attól lesznek kemények, hogy még a punkoknál is gyorsabb zenét játszanak, karatéznak, meg hülyeségeket beszélnek. Na, ez a Show Your Life ilyen fiatal gyerekekből áll. Ennyi idős koromban én a hányásomban fetrengtem, ezek meg itt pozitív gondolatokról énekelnek, ráadásul angolul! Minek ez? Külföldi zenekarok majmolása? Egy szám után ki is mentem, és toltam egy sört, magamban egy 'Ploited számot dúdoltam.

Ja, a közönségről még nem esett szó. Persze igazi punk alig volt lenn, és elég sok volt az olyan arc, akit régebbről ismertem, amikor még punknak vallotta magát, most meg kezd hardcore-osodni. Hol vannak már a biztostűk meg a tarajok? Sehol, már senki nem vállalja fel a múltját! Hányinger!

A Something Against You egyetlen pozitívuma, hogy van benne egy punk zenész, Kobera Gábor. Személyesen is ismerem, a koncert után beszélgettünk is a múltról, a régi szép időkről, a 'Szándékról, a magyar punk hanyatlásáról. Már ő sem az igazi, a nevét adja ilyen hardcore baromkodásokhoz, mint ez a SAY téma. A koncert legnagyobb pozitívuma az volt, hogy kb. 20 perc alatt befejezték. Ja, és arról se feledkezzünk meg, hogy Kicsit is kibaszták a zenekarból. Szerintem azért, mert ő még hisz a punk-rock erejében! Hol vannak már a szép idők, amikor együtt csöveztünk a Szigeten... Remélem, csinál végre valami igazi punk zenekart, aminek a zenéjére pogózni is lehet. Ezek a hülye HC-sek meg sem mozdultak a rajongott zenekaruk számaira, még a feldolgozásokat sem ismerték.

Végre!! Végre Nesze! Bár már ők sem az igaziak, kezdenek hardcore-osodni, de a magyar szövegek, az odamondás, a pozitív hozzáállás megvan. Mondjuk ilyen gorilla keksz, vagy mi a szar feldolgozásokat nem tudom, minek játszanak. A punk hozzáállás egész koncert alatt megvolt, Csövi két húrt tépett szét, ezért több számban nem tudott játszani, a dobos Tibor kétszer ejtette el a dobverőt, egyszer a közönségbe szállt a "hangszer". Alig volt mozgás a bulira, a sok pózer csak álldogált. Azért én Tunyi barátommal (aki igazi punk, nem úgy mint sokan a közönségből, még a haját is festi) nyomtuk a táncot ezerrel, szörföltem is! Ami durva, hogy az új lemez számait alig vágta valaki! Nekem kellett többször is kisegítenem Petit. :) Azért ez jó érzéssel töltött el! Igazán felháborítónak tartom, hogy a Hátsó szándék feldolgozásra nem szedtük szét a helyet. Én azért ordítottam teli torokból! Lehet, hogy egyesek nem is ismerték? El tudom képzelni. Azért itt megjegyezném, hogy a 'Szándék Magyarország legjelentősebb punk zenekara volt, és lesz is, finoman szólva illene ismerni! A Nesze is kúl, de ezt a HC dolgot el kéne felejteni.

Igazából itt kellett volna hazamennem, de azért megvártam a buli végét, hiszen a Red Line Offside is a punkból indult! Szóval jöttek a fő hülyék, a Hold X True. Még a nevükbe is belerakták az X-et. Na erre persze az összes hülye táncolt, egy kiscsávó kurvára beleélte magát a dologba, végig a színpadnak háttal karatézott. Hülye ez? Meg felvágott arra, hogy tudja az egysoros hardcore "himnuszok" szövegét, végig a mikrofonra volt tapadva. Aztán persze a többi HC-s pózer gyerek is ment utána, énekelték a nagy okosságot. "Ne igyál, mert az rossz!" Erről szól minden szám! Micsoda fantázia! Hányadék banda!

Aztán Red Line Offside. Szerintem a cikkből már kiderült a véleményem a dolgokról, ezt már nem kell magyarázni. A két régi szám, ami igazán punk volt, az nagyon tetszett, a közönség korrekt módon táncolt. Az újak nem annyira, hácésodik a banda!! A buli végén viszont minden hullott szét a helyen, elég punkkoncert feelingje volt a dolognak, ez mentette meg a szememben a RedLine-t.

Összefoglalva: Elhatároztam, soha többé nem teszem be a lábam olyan helyre, ahol hardcore jellegű bandák is játszanak. Eddig is tudtam, hogy szemét bagázs, de most végleg megbizonyosodtam róla, hogy csakis a punknak van jövője Magyarországon. Remélem, a szervezők legközelebb jobban meggondolják, van-e értelme ilyen vegyes bulikat szervezni, ahol a becsületes, tiszta gondolkodású punkokat magukat felsőbbrendűnek tartó, okoskodó hc-sekkel eresztik össze!

----------------

Ha valakinek nem esett volna le, a fenti cikk tribute volt xBalux alias Karatehuszár kollégám cikkére. Semmi bajom Baluval, mindössze azt próbáltam megvilágítani, mennyire semmi értelme annak, amiket írkált. Most pedig pár szóban a valós véleményemről:

A Show Your Life meglepően jó volt, kellemes sXe HC-t játszottak. A múltkori koncert óta vagy sokat fejlődtek, vagy csak én voltam túl jó hangulatban. SAY: most már kevésbé hiányzott Kicsi, végülis így sem rossz a dolog, de azért bevehetnének valakit helyette. A hangzás egyébként nem volt a legjobb, ellenben kurva hangosan szólt a cucc, két zenekar után már megfájdult a fejem. Feldolgozásokat mindkét banda nyomott a saját stílusában. A SYL arcok voltak annyira rendesek, hogy elárulták, miket játszanak. A SAY-nél persze alap, hogy aki nem ismeri, az gyenge. :) Nesze: nagyon király volt szokás szerint, bár a dobverő eldobálása és a két húrszakadás kicsit rontott a dolgon. Nagyon tetszett, hogy a kialakult holtidőkben is nagyon jó hangulatú konferálások, beszólások hangzottak el. Az este poénja: a Nincs tiszta vér-t az olimpiai doppingbotrányok kapcsán játszották el. :) Szokás szerint nagyon élveztem a koncertet. Hold X True: igazi koncertbanda! Itt volt a legnagyobb tombolás, mindenki a levegőben, tánc és singalong ezerrel. Kurva nagy energia van az egészben! Ilyet tényleg ritkán lát az ember egy punk bulin. :) xBalux ritkán adta más kezébe az egyszer megszerzett mikrofont, az egyik feldolgozást Némó le is állította, majd újrakezdték úgy, hogy Karetehuszár barátunk a színpadon énekelte a számot. Mindenki csodálta Balu lelkesedését!! A hangulat fokozódott, érkezett a Red Line Offside. A balatoni buli kicsit jobban tetszett, valószínűleg azért, mert ott részegebb voltam. Azért itt is király volt minden, és a fenti beszámolóban már említett beindulásokban részt venni kellemes élmény volt. A koncert végén dőltek a mikrofonállványok, így csak a közönség énekelte a szövegeket. A program nagyjából megegyezett a 20-ival.

A koncertek után elindultunk NeszePeti legénybúcsújára, ahol sok érdekes és tréfás dolog történt, akit érdekel, keressen meg, elmesélem. :) Egyet azért elárulok, kicsit betaszajtottunk...


2004. VIII. 28. Vörös Yuk, Kék Yuk - Antiparádé

Az előző napi betaszajtásnak, a Busters elmaradásának, és az útitársak hiányának okán nem mentem el Zalaegerszegre. Inkább hazamentem, és pihentem egy kicsit. Terveztem, hogy kinézek a Parádéra, nem szívesen hagy ki az ember egy Tigris vagy egy PASO koncertet, de szerencsére elszállt az idő, így nem kellett többszázezer sípoló, kifestett idióta között ténferegnem.

Inkább egyenesen mentem Óbudára. Az este nagy részét a Kék Yukban töltöttem, de azért néha a Vörösbe is átnéztem. Az ingyenes bulinak köszönhetően rengetegen voltak mindkét helyen, és a szauna enyhe kifejezés arra, ami lent volt. A szellőzésen még lehetne javítani... Persze sok baráti arc is érkezett, így soha nem unatkoztam, mindig volt kit szórakoztatni, vagy volt, aki szórakoztasson. Legrosszabb esetben Kekszhez csapódtam, és figyeltem, ahogy tökrészegen csinosabbnál csinosabb csajoknak magyaráz.

A Step On It-et pont lekéstem, az utolsó hangokra értem le. Nagy kár, sokan dicsérték őket. A Dark Clouds-t már láttam párszor, ezen az estén rossz tudósítóként csak azokat néztem meg, amik érdekeltek is, így inkább kinn üldögéltem. Így történhetett meg, hogy a New Fight-ból alig valamit láttam, megállapítottam, hogy dugig van a tánctér (mozgást nem nagyon észleltem), majd továbbálltam.

A Velvet Stab viszont nagyon ütős koncertet adott. A Kék Yukban minden iszonyatosan jól szól most, majdnem megvolt az a bizonyos "letépi a fejedet" hangzás. Megállapítottam, hogy ez a zene nagyon összetett, és csomó olyan elem van benne, amit magában tuti nem szívesen hallgatnék, ilyen nu-metálos, meg hasonló dolgok. Így egyben viszont nagyon király. Egy csomó gyerek nyomta elöl a pogót, nem tudom, ismerték-e a zenét, vagy csak mozgáshiányuk volt. A végén egy Life of Agony feldolgozással zártak, amit szokás szerint nem ismertem fel, de segítettek.

Asszem utánuk következtek xZoleex-ék, a FallenIntoAshes. Még nem vagyok teljesen kibékülve a zenéjükkel, meg kíváncsi voltam a NeFogazz!-ra, szóval átmentem a Vörös Yukba. Nos, vicces volt a koncert, de kb. két számot bírtam, aztán továbbálltam. Idióta ruhákba öltözött idióta fickók idióta szövegekkel ellátott metálzenét nyomattak. "Mi a faszt nézel, ne nézzél!" :) Egyébként párszor még átnéztem a Vörösbe, jókat szórakoztam a lovagló-metál, meg vonyító-metál zenekarokon. Persze semmi bajom velük, ők meg a hörgős, ordító faszkalapokat röhögik ki, gondolom. (Azért azon lehetne vitatkozni, melyik zene szövegeiben csillan meg több értelem.) Az Angelus koncertjét sajnos lekéstem, nagy hiba.

De nem mozdulhattam a Kék Yuk első sorából, hiszen kezdett a Blood Is Fire! A múltkori KY-as bulit is sikerült szerintem felülmúlni, többen voltunk, nagyon keményen ment a tánc, nagyon-nagyon meleg volt, és nagyon durván szólt a metál. Egy teljesen új számmal kezdtek, aztán jöttek a már ismertebb darabok, és elkezdtek repkedni az emberek a levegőben, lendültek a karok, ment a mosh ezerrel. Számok közben poénkodás a színpad elől és a színpadról, mosoly az arcokon, izzadtságban úszó emberek. Ráadásként Dark Day, erre teljes megőrülés. Meg is jegyeztem, többet nem jövök BIF koncertre, ez már nem underground, túlságosan befutottak.

A vadi új lemezzel jelentkező Idoru-ra nem volt tombolás. De erre a zenére nem is lehet annyira, egy helyben állva is simán élvezhető a dolog. És én élveztem is nagyon a koncertet, a számok nagyja már ismerős volt korábbról, és most már lemezen is élvezhető. Aki meg a divatra megy, vehet magának a szivárvány összes színében és girlie kivitelben is kapható Idoru pólót.

A végén levezetésképpen a Din-Addict játszott. Még soha nem láttam őket, de kb. azt kaptam, amire számítottam. A dob-gitár-ének-ének felállású banda grind/crust jellegű zenét nyomott. A dobos játéka mindenképp elismerésre méltó, a többiek tehetsége már inkább megkérdőjelezhető. Hogy miért nem szeretem ezt a stílust? Mert nem találom se viccesnek, se felháborítónak, és nem találom benne a művészi értéket. Megjegyezték, hogy akinek nem tetszek, mehet a picsába. Pár szám után ezt is tettem, a közönség nagyja amúgy is műértőkből és megrökönyödött arcokból állt. :) Egyébként az egyik énekes gyereknek tényleg nagyon durva hangja volt. Az egy-két soros szövegekkel bíró számokból jó sokat eljátszottak, a mondanivalóról most inkább nem nyilatkoznék.

A koncertek után leginkább döglés ment, nehezen sikerült rávenni magam az indulásra. Egy kis utcai bunyó megtekintése után indultunk a buszhoz. Sétáltam még egy kurva hosszút a hajnalodó Duna-parton (kicsit elszámoltam magam az első járatok indulásával), majd fél 6-ra haza is értem 4 napnyi bulizás után. Szerencsére nincs sok idő pihenni, hiszen hétfőn érkezik a Slackers!