Punk Portál - 2019. augusztus 22.





 

2004. VII. 14. Szelidi-tó - Eszement fesztivál SKA nap


Írta: zsuzsi&Keksz
Feltöltötte: Keksz
Ekkor: 2004. júl. 22. csütörtök - 23:42

zsuzsi:

Még sose jártam a Szelidi-tónál, pedig állítólag szép. Sajnos továbbra is csak mások véleményére támaszkodhatok, bár tegnap közelebb jutottam, mint eddig valaha. A vonaton odafele találkoztam a 17 egyik pengetősével, úgyhogy kezdtem megnyugodni, hogy jó irányba tartok. Összeismerkedtem egy lánnyal, aki szintén a tóhoz igyekezett, hiphop táborba. Gondoltam, ez egy másik fesztivál lehet, később kiderült hogy tévedtem. Több mint két és fél óra zötykölődés után meg is érkeztünk Dunapatajra. (Most úgy tűnik, mintha nem élveztem volna az utazást, pedig ez nem igaz, az idő éppen vonatozásra való volt. Olvasgattam, mikor éppen nem kellett beszélgetni a mellettem ülővel.) Kisétáltunk újdonsült ismeretségemmel a falu (város?) széléig, és nekiálltunk stoppolni. Hamarosan meg is állt egy hatalmas Merci, de szerencsére nem jó irányba mentek. Végül egy külföldi házaspár fuvarozott ki minket Szelídre. A jegy mellé sikerült kikuncsorognom egy kis programfüzetkét, amiből aztán sok leleplező információhoz jutottam. Kiderült, hogy a hiphop tábor is a fesztivál része, igaz már hétfőn kezdődött, ellenben jó néhány színpad, sátor programja csak csütörtökön illetve pénteken indul. Megtudtam, hogy New Yorktól 8077 km-re vagyok éppen, és hogy tízből kilenc pszichológus ezt a fesztivált ajánlja. A füzetkében hasznos információk voltak még a tájról, a tóról („A tó közepén a víz kb. 3-6méter mély. Ha részeg vagy, esetleg nem tudsz úszni, ne menj arrafelé, mert megfulladsz! Köszi!”), karszalagról, házirendről stb.
Megkerestem a nagyszínpadot, ahol már pakolt a 17. Rövid beállás után összeszedték a zenekar elkószált tagjait, és pontban (!) 7 órakor indult a show. Szasza, az énekes a szokásos produkciót adta elő, a számok jól szóltak, az sem okozott problémát a profiknak, mikor a szél elfújta a kottákat. Sok új számot játszottak, nem tudom, ezeket lehet-e már take-away formátumban is kapni. Végig a Rude boy-t vártam, de hiába. Szerintem jól szólt minden, sőt minden, ami színpadon történt, tökéletes volt. A probléma ott volt, ahol én álltam. Illetve ott nem volt. Nem volt ugyanis közönség. A csúcspont a 15 fő volt, amiből hatan voltak igazi fizetővendégek, a többiek a soron következő zenekar tagjai, rokonai, üzletfelei voltak. A biztonsági szolgálat is képviseltette magát néhány fővel, akik olyan kordon rendszert építettek a színpad köré, mintha legalábbis attól féltek volna, hogy a hat fős tömeg óriási vérengző nyulakká változik, és megrohamozza a színpadot, ezzel rossz hírnevet szerezve a fesztiválnak. De térjünk vissza még egy kicsit az előadásra. Hallhattunk feldolgozásokat is, amiknek nem jegyeztem meg a nevét, mert reméltem, hogy a végén elkérhetem majd a számlistát, mivel elég rossz a memóriám ilyen téren. Valóban lett volna erre lehetőségem a koncert végén, de sajnos addigra a lista már csak egy sörös cafatgombóc volt, azt nem hoztam el. Pontban 40-kor le kellett vonulnia a zenekarnak, és máris beállt a Honneyball. Ők is pontosan kezdtek, erre nagyon figyelt a rendezőség. Most láttam először az új felállásban őket, és nagyon tetszett. Szerintem a hangzással itt is rendben volt minden. Az időjárás viszont egyre hidegebb lett.. Elhatároztuk hát, hogy berúgunk. Mivel a hallgatóság száma nem nőtt, és fedett iddogáló hely sem volt, a hazastoppolás mellett döntöttünk. Honeyballék sok szépet és jót játszottak, voltak feldolgozások is, és tényleg nagyon élvezetes volt az előadás. Szerintem volt olyan szám, amit többször is játszottak, de lehet, hogy tévedek. TigrisÉs akkor jött az est fénypontja, a Tigris! Hihetetlenül jól indult a koncert. Közben besötétedett, a nézősereg Boogie Mammáékkal és Ladánybenéékkel bővült, és a színpadról táncraperdítő muzsika szólt. Muszáj volt megemelgetni a lábacskáinkat. A második szám a Joanna volt, és már kezdtem elfelejtkezni a szúnyogokról is. Aztán sajnos indulnom kellett, mert a szünetben szerzett fuvarosaink már indultak. A Tested nevű zenekar tagjaival hagytuk el a helyszínt, akiknek ezúton is köszönet a fuvarért!
Tigrist meg már alig várom, hogy hallhassam, erre nagyszerű lesz a LB27 Reggae Camp, és remélem a Varázsszőnyeget sem felejtik otthon!

Keksz:

Úgy döntöttem, hogy megnézem, milyen ez az Eszement fesztivál. Volt egy jónak ígérkező nap, csupa jó banda, biztos voltam benne, hogy a hangulat az égbe száll, persze az én kedvemmel nem is volt semmi baj, de hiányoltam a többi ember kedvét, az emberrel együtt ...
A beszámoló a Skaland hírportálon is olvasható, mivel elsőre oda szántam!

2004.07.14/Szerda
12:35
Felhívtam Vityát (Boogie Mamma), hogy mikor indulunk le Szelidre. Mondta, hogy csak 18 óra körül tudunk találkozni, és utána megyünk. Gondoltam, mégis jobb lesz kocsival menni, mint valamilyen tömegközlekedési eszközzel, így maradt ez a megoldás.
16:32
Bezárták a munkahelyem, Zuglóig már nem akartam buszozni, ezért inkább elmenten enni egy nagy adag gulyáslevest. Majd a Baross utcáig elvergődve vártam kb. másfél órát, mivel Vitya késett. Közben egy kedves ismerősömmel beszélgettem, aki majdnem megfagyott, olyan hideg volt.
18:40
Megjött az autó, el felszedni a lányokat, akik még velünk jöttek, de ez nem is volt annyira gyors művelet, így kb. akkor indultunk, mikor a Tizenhét már befejezte a fellépését a deszkákon. Bántam, hogy nem vonatoztam, de az autó mégis kényelmesebb volt. Laza sörözés, pisiszünetek után megérkeztünk.
20:46
Találkoztunk Szaszával/Tizenhét, aki beült hatodikként az autóba, hogy azt a 15 lépést velünk tegye meg a bejáratig. Mondtuk neki, hogy nem jó ötlet, mert annyit nem ér meg, hogy a rendőr szivasson utána, ha elkap. De ő kitartott a mellett, hogy nem lehet baj. Nem is lett, bár a rendőrautó mellett elhaladva mindenki sunyított. Megérkezésünkkor feltűnt, hogy mindenkit ismerek, egy ember nem volt, akit még ne láttam volna valahol. Megkaptuk a passokat (persze nekem vmi utcába kellett volna elmennem érte, de nem volt kedvem, így kaptam egy VIP passt a press helyett), megmutatták, hogy hol lehet majd kajázni, és hogy jutunk a színpad elé. Gyors pacsizás a Honeyball tagokkal, akik kb. 5 perce fejezték be a show-t, így őket is lekéstem.
21:05
A Tigris dübörög a színpadon, előrerohanok, fotozók, majd mikor megfordulok, a következőt látom:
Nagy hely a színpad előtt, kb. mint Sport Szigeten a nagyszínpad előtt, de itt kb. 20-an álltak, az egész terület totál halott volt!!! Pedig minden megvolt, hogy ez a fesztivál jó legyen: kaja, pia, sátorhely, nagy terek, zsír színpad, király fények, jó hangtechnika, szuper fellépők!!! És mégis 20-30 ember volt jelen, persze az együtteseket nem, de a vendégeiket hozzászámítva. Sajnálom, hogy nem jött össze ez a SKA nap rendesen. Remélem, azért a hétvégére megrohamozzák a fesztiválarcok a helyet. Kár lenne érte. Hogy mi mennyibe került, arról csak annyit tudok, hogy a fincsi Soproni Ászok csapolt sör 200ft!!! volt. Szóval játszott a Tigris, akik most adják ki a tavaly májusban felvett anyagukat. Jó munkához idő kell, ezen viccelődünk a koncert után, mert pl. még a héten is kevertek rajta... Eljátszották nekünk még a Varázsszönyeget is, nem úgy mint Wantedon. :) A végén próbáltam őket visszatapsolni, de nem jöttek, ezért haragszom is rájuk, persze ezt ők is tudják...
Innentől nem írok időpontokat, mert a backstageben sikerült magam kiütni, felfokozni a hangulatomat, és elveszteni az időérzékem.
Ment mindenkivel a sztorizgatás, sokan közben le is léptek haza, és a vége az lett, hogy maradtam egyedül, aki csak másnap délután tudott lelépni. De ez nem volt baj! Ettem, ittam, jól éreztem magam.
Találkoztam ChrisX-szel, akit Dunaújvárosból ismerek, és ő felajánlotta, hogy ha nincs hol aludnom, akkor ők itt dolgoznak a fesztiválon, és béreltek nekik házakat, rendes nyaralókat, és ott megszállhatok ezen a nagyon hideg éjszakán! El is fogadtam a meghívást, de ilyenkor ki fekszik le? Senki! :)
LB27Már játszott a 19 éve müködő Ladánybene 27, akik igazi "nagyöregek" a zenélésben, és már elég sokat el is értek. Egyre többet találkozom velük, mert sok projektet hajtanak. Csináltam pár képet, majd táncikáltam szinte egyedül. Néha Móni/Honeyball jött oda táncikálni, néha Szasza/Tizenhét, egyébként mindenki csak állt, az a 10 ember is...
Találkoztam még egy pesti ismerőssel, Szilárddal, aki elmesélte barátnőjének, hogy ismerkedtünk meg (én voltam az a hülyegyerek, aki leírta, hogy van egy raszta arc, aki úgy tudja, hogy a 6-os éjszakairól a Blahán mikor kell leszállni, hogy a megállóban van egy fényreklám Színesnyomtatás felirattal), sörözgettünk és vártuk, hogy kezdjön a Boogie Mamma, akik nem csináltak erre a napra külön show-t, mert előző este játszottak Budapesten, és gondolták, hogy ki az, aki 2 nap alatt 2x megnézi őket. Azért voltunk kb. 5-en, akik így tettek.
A pesti koncert nem tetszett annyira, mint a mostani. Dá teljesen megőrült. Ugrált, felmászott a hangfalakra, kiugrott a színpadról a közönségbe, de ezt úgy kell elképzelni, hogy a színpadtól mi kb. 2-3 méterre voltunk egy kordon mögött! De ő futott, ugrott, majd elesett, mert nem volt éppen sima a talaj. Boogie MammaMegkerülte a keverőt, elfutott a bekerített rész végéig, persze közben 3x-4x elesett, szóval iszonyat show volt. A zenekar persze alig tudta követni a kicsapongásait. Volt pl. szavazás, hogy most milyen rész jön a számban, mert Dá elfelejtette, miután visszaért "útjáról", hogy hol tartott. 1,5 órát játszottak, iszonyat jó volt, sok olyan szám volt, amit nem, vagy ritkán hallottam. Volt billentyűs kilép a zenekarból rész is, mert ő már nem bírja, de aztán megnyugtatta Dávidot, hogy csak azért állt fel, mert ezt a számot ő nem játssza, mert nem ismeri. :) A kalózos műsor egy idő után átváltott, majd a végén rocksztárokat játszottak. Elbúcsúztak, majd lementek a fények, és mindenki üvöltötte, hogy "vissza!". Persze ez előtte meg lett beszélve. Visszajöttek, és engedélyre játszottak még vagy 3-4 számot. Nagyon jól éreztem magam, iszonyat hangulatot csináltak, annyira, hogy a végén a szervezők visszahívták őket péntek estére is, bár nem tudom, hogy fellépnek végül, vagy maradnak otthon, ezzel megmentve Dá házzasságát. :)
Az volt az egészben a legjobb, hogy nem volt megtervezve, jött minden úgy, ahogy senki nem várta. Vitya mondta később, hogy ő azt hitte, a hangosítók feljönnek és megverik Dávidot, mert a hangfalakon úgy ugrált, mászott, hogy azok mozogtak össze-visssza. Egyszer még a színpadot is be akarta szakítani... Fergeteges volt, ezért megérte ennyit utazni és fázni éjjel a hidegben.
Koncertek után Áfonya rakta a lemezeket, mindenki elment haza, a zene szólt, de sehol nem volt senki. Én is hátul söröztem, majd elmentünk a házba, ahol rendes ágyban, tiszta ágyneműben, meleg takaró alatt aludtam délig.
Majd elindultunk haza, de egy "nagyon jó kis csárdában" még megálltunk, mert azt mondták, hogy ott "sokat adnak, nagyon finom és olcsó".
Nem tudom ezt ki mondta, de a fejére húztam volna a kaját, ami "szar volt, zsíros, drága és kevés".
Délután 18 óra körül már itthon is voltam...
Képek kint nálam.