Punk Portál - 2019. augusztus 22.





 

2004. III. 18. Vörös Yuk - The Prowlers


Írta: Dan&abdul
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2004. már. 19. péntek - 14:07

Dan:

Kezdésről nem volt infó, fél9 körül érkeztem, csak pár ember lézengett a Yukban. Az este végére se lettünk többen kb. 50-nél sajnos. Nem tudom, miért, elég jól meg lett hirdetve a buli.

A pultnál kaptam a múltkori kissé satnya szendvics helyett újat, a srác, aki végül megette, azt mondta, finom volt! :) Leérkezésemkor már játszott a Katéter, először azt hittem, csak hangolás, kb. 10 ember lehetett a teremben. Én a koncertjük helyett inkább egy újabb distrót lapoztam át. A mostani kínálat természetesen többnyire Oi-punkból és ska-ból állt, néhány oldpunk lemez (Ramones, Pistols, ilyesmi) mellett. Voltak jó cuccok, pl. Strength Thru Oi! válogatás. Egy Bad Manners picture disc-kel gazdagodtam végül. Megkaptam Podravkától a Sound of the Street fanzine első számát. Nem volt még időm tanulmányozni, mindenesetre a külcsín nagyon jó! Igényes, nyomdai kivitelben készült, főleg streetpunk irományok vannak benne. Lehet kapni a Nemartban, meg gondolom koncerteken is. A Böiler is kirakott egy pultot, végre kész a lemez! Sőt, elég jól kinéző pólót is hoztak.

Másodikként játszott a BelfegOi, új basszusgitárossal. A rikácsoló énekhez nem túl fantáziadús streetpunk zenei kíséret társult. A témák a szokásosak. Sör, kocsmázás, oioioi, ilyesmi. Már amit értettem. Az a baj, hogy lassan tényleg kezd elmenni a kedvem az oi-punktól.

A Böiler még mindig a legjobb hazai képviselője ennek a stílusnak. Azt hiszem, most láttam őket először az új basszusgitárossal, Donáttal a Fekete Hetesből. A vokális részekből is jelentősen kivette a részét. Néhány rajongó tombolt az első sorban, énekelték a szövegeket. Jani idegeskedett valamit a hangzáson (szerintem semmi baj nem volt vele), aztán voltak problémák a basszuserősítővel, de azért elnyomták a bulit. Nem volt rossz.

A kanadai Prowlers tagjai az igen kisszámú közönség ellenére nagy lelkesedéssel nyomták a streetpunkot. Egy-két ember tudta a szövegeket is, tehát lehetett a mikrofonba énekelni. Számomra semmi izgalmas nem volt a koncertben, néhány dallamosabb rész tetszett benne, amúgy olyan volt, mint bármelyik másik ilyen stílusú zenekar. A mondanivalóról nem sok szó esett, de nem hiszem, hogy annyira izgalmasak lennének a zenekar szövegei.

Egy gyors kiruccanás a Keletibe pár vidéki ismerőssel, akik akár hétköznap is elvonatoznak Budapestre egy külföldi zenekarért, míg a pestiek basznak letolni a seggüket, majd irány haza.

abdul:

"Jó szerencsét", kezdett a Katéter Tatabányáról. A hangzás valahogy nekem nem jött be. Az általam látott Katéter koncertek közül ez messze nem vitte el a pálmát. Játszották a "slágereiket" (gondolom, mindenki tudja, melyek ezek), meg kb. négy új számot, melyek közül az egyik, az Isten nevében különösen nem tetszett (ezt meg is osztottam Bogyóval), a másik háromban voltak jó részek, a Szabadságba zárva volt talán a legjobb új szám, bár a szövegekkel nem vagyok kibékülve. Aztán máris színpadra penderült a BelfegOI! Adalék a koncertjükhöz, hogy Patkány (aki Traki helyét vette át) két napot ismerkedett mindössze a számok remek basszusszólamaival. Mit mondjak? Nem volt egy csúcs közeli élmény, de keményebb nem akarok lenni, elvégre a gitárosunk dobol náluk. :) Jó sokszor elhangzott a sör és az oi! szóösszetétel. Játszottak Cock Sparrer-t, mert azt minden Oi! banda szokott. Legalábbis így tapasztaltam.
Harmadikként a Böiler csapott a húrokra. Ebben volt energia, meg minden. Koncert előtt lehetett hallani Dan monológját, hogy "nem adtak promó cd-t, bazmeg!". Rájuk "megtelt a terem", vagyis kintről bejött az a kb. 35-40 ember, aki lenn volt tegnap. A harmadik szám után aztán megfagyott a levegő, mikor Jani fennhangon kezdte ócsárolnia hangosítás mind kifelé, mind befelé történő menetét ("akkor nem is játszunk, bazmeg. bazmeg. bazmeg."). Végül előkerült McCheap, és rendbe rakta a dolgokat. Ezután már szinte zavartalan volt a buli, egy kis technikai szünetet kivéve, amiről nem tudok nyilatkozni, mert épp akkor ért keresztül rajtam a szóda.
Végül aztán előkerült a Prowlers is. Elég érdekes figurák, egyik másik tényleg hokis alkat (...is lehetett volna, ha sportol annak idején). Nekem a legfurcsább az ázsiai származású basszgityós srác volt. Biztos furcsa lehet neki francia kanadainak lenni. Nos: Szerintem igencsak jók voltak. Az énekes, aki a beállás alatt egészen fancsali pofát vágott, egész belelendült, meg a népek is odagyűltek a színpad elé. Ha jól emlékszem, játszottak ők is Cock Sparrert, de 4 Skinst azt biztos. Meg saját számokat. Zoli megvette a 2001-es "albumukat", így a szövegekbe belenéztem, de nem ragadott meg egyáltalán. Nem tehetek róla, nem sok közöm van a munkásosztályhoz. Meg nem vagyok egy skinhead típus. Az este folyamán eszembe jutott hogy headbangelek kicsit valamikor, de letettem róla. Mint ahogy a kék alapon "Neverlast" feliratú pólómat sem fogom megcsinálni. Még kapnék az arcomra, vagy letépnék a faszomat.