Punk Portál - 2019. május 27.





 

2004. III. 6. Piliscsaba - Ex Costa, dAMN, Compact Pleasure koncert


Írta: [patkany]
Feltöltötte: patkany
Ekkor: 2004. már. 10. szerda - 20:17

Legszebb álmomból a telefonom sms jelzőhagja ébreszt. Megint elfelejtettem lehalkítani, basszus. Félálomban kotorászok az ágyam mellett, és két büdöszokni meg rothadt almacsutka között megtalálom a telefonom, ami természetesen lefagy. Nokia, disconnecting people. Nem is csodálkozom, ilyen az én formám. Rövid gondolkodás után, hogy aludjak-e vagy ne, az ébrenlét mellett döntök, és rezignáltan elkezdem keresgélni a távirányítót, hogy megnézhessem a kedvenc másnaposságűző rajzfilmem a Pokémont, de sajnos már vége, és csak azt nézhetem, ahogy Pókember ugrándozik háztetőről-háztetőre..További kotorászás után szerencsémre kezembe akad egy ásványvizes flakon, amiből jót húzok, és arcomon a teljes kielégüléssel hátradőlve végiggondolom, hogy is volt a tegnapi buli..

Szombat reggel egy korai órában elindultam, hogy megborítsam az egyensúlyt a Pilis-hegység harmóniájában. Viszonylag korán kimásztam a vasútállomásra, vettem a kisboltban leértékelt minőségi vörösbort 212 forintért, meg valami igénytelen kólát, hogy társaságomként szolgáljanak a 2 órás úton Budapestig. A peronon várva viszont kiderült, hogy lesz egyéb társaságom is egy rég látott haverom személyében. A vonatút szépségeit megintcsak nem részletezném, de sikerült meginnom a bor felét és megennem egy fél doboz széntablettát haverommal. Ő azért ette, mert 2 percenként szarnia kellett, én meg csak úgy. :) Megérkezés után azonban elváltak útjaink, én pedig elindultam egy megbeszélt találkozóra a Blahára. A várt hölgy nem hallatott magáról, (ezúton is üzenem neki hogy b+!) így magányos farkasként kullogtam egy kocsma felé. Viszont legendás szerencsém most sem hagyott cserben, mert megláttam a villamosmegálló végében egy embert, aki nagyon hasonlított Boncmesterre. Nem is kellett csalódnom, hiszen ő volt az és barátai, mentek szeszelni a Zsiráfba, én meg úgy gondoltam, hogy megyek velük. Kiderült, hogy valami metál karavánnak vagy minek van a teve találkozója. Vagy valami ilyesmi. :) Még ez sem riasztott vissza, pedig sejtettem, hogy színes együtteses konzumpólók tömegével kell szembesülnöm, és ezt enyhén illuminált állapotban nehezen tűröm szó nélkül. Nem is tévedtem nagyot, és kezdtem magam kényelmetlenül érezni a sok Betmen-bőrkabátját lobogtató ember között, és kannásborral vígasztaltam magam. :) Érzékeny búcsút vettem tőlük, és elindultam a Nyugatiba, ahol kal0z és egy dunaújvárosi csaj már vártak. Később befutott Sebi (titan), és elrohantak megvenni a jegyeiket, mi meg kal0zzal felpattantunk az 5 perc múlva induló vonatra. Elkezdtünk iszogatni valami csúnya pálinkás multivitamin levet, és a hangulat csak fokozódott, mikor megjelent Ócsi koma is. Már kezdett sötétedni, mikor megérkeztünk Piliscsabára, ahol nem tudtunk bemenni a kocsmába (pedig én nagyon akartam), mert valami irodalmi körnek volt megbeszélése vagy mi... Maradt tehát a kocsma előtt csövelés. A szervező srác ugyan igyekezett csillapítani minket, de aztán csak bejutottunk. Bent a várt kép fogadott, sok kockafejű netező ember + caffe fíling. :) Ekkor már elgondolkodtam, hogy ma este mégsem akarok beszélgetni Vukkal, ezért háborgó gyomrom csillapítása végett csak vizet vedeltem. :)

Elkezdődött a hangolás, és színpadra lépett az Ex Costa. Lányzenekarhoz képest kicsit furcsának hatott a dobok mögött Ócsi, de kicsire nem adunk. :) Mindenesetre beindulni látszott a közönség. Ekkor kellett arra is rádöbbennem, hogy a hangzással lesznek itt apróbb problémák... Ugyanis az összeeszkábált koncerthangzás hagyott némi kívánnivalót maga után. Én például sehol nem értettem a szöveget, de azért teli torokból üvöltöttem a refréneket, mint ahogy ez a jó közönségtől elvárható. Sajna kevesen követték a példámat, és nagyon hamar lepörgött a koncert, de szerintem minden komolyabb számot eljátszottak. Saci és kal0z nagyon kitettek ám magukért, igazi showman-ként viselkedtek. Én is elkezdtem gyakorolni legújabb szokásomat, a rokkendrollozást, és próbáltam belevonni a falnál álldogáló kis pöcsöket, akik csak nézték, ahogy a lányok egymással táncolnak. Párkialakító hadműveletem asszem sikerrel járt, így én is fogtam magamnak egy lányt, Verát akivel később el is jegyeztük egymást. :) Szerintem elég jól produkált a zenekar a viszonylag rövid játékidő alatt.

Ezután kisebb szünet következett, és színpadra léptek a dunaújvárosi fenegyerekek, a Compact Pleasure. Szemmel láthatóan nőtt a résztvevők aránya, és minden fogadkozásom ellenére én is aktív résztvevője lettem a koncertnek. Persze az Alvin számnál szólt nekem walrus, hogy menjek ki, ekkor elhagytam a terepet, elmentem vérző orromat ápolgatni. :) Nekem nagyon imponál a CP-nél, hogy lemennek a közönség közé, de sajna a zenéjükkel még mindig nem sikerült megbarátkoznom - egy számot sem tudnék idézni.. de majd talán egyszer valamit fogok tudni tőlük, amit játszottak. Elég jó kis pogózás kerekedett, lejöttek a tulaj srácok is zúzni.

Ezután igazán rövid szünet következett, sajna teljesen elvesztettem az időérzékem, és nem tom, mikor lépett színpadra a favorit zenekarom, a dAMN. Ez a koncert számomra felejthetetlennek ígérkezett, hiszen kaptam egy halvány ígéretet Sebitől, hogy énekelhetem a Nem kell c. slágert. :) Az új számukkal kezdtek, ami (mint ahogy Ócsi ezt előre megjósolta) nekem nem tetszett. Aztán következtek a Lépj tovább album muzsikái sorban, bár szerintem kihagytak belőle egy párat. Ment a pogózás ezerrel, mindenki benne volt. Ekkor volt alkalmam felmérni a közönségből kilógó pár embert. Ahogy észrevettem, megjelent a falu bikája is ilyen eredeti folklór pörgekalapban, és nagyon keménynek érezte magát a kis barátaival... Sőt! Amikor az egyik észrevette, hogy a pogózás egy olyan dolog, amiben lehet erőszakoskodni, habozás nélkül beszállt, és ütötte vágta a közönséget... A legérdekesebb dolog az volt, mikor féllábon hátraestem, és derék barátunk izomból ellökött, én meg neki a falnak... Gondoltam ezt már nem tűröm szó nélkül, és eléálltam, és elkezdtem neki magyarázni -szerintem nem túl fenyegetően, neki nem úgy tünt, mert megjelent a falu bikája, hogy rendezzem le vele a dolgot. Nem tudom, végül hogy oldódott meg a téma, de nem vertek meg. Nem szomorkodtam viszont sokáig, mert jött az én dalom, a Nem kell. :) Odaálltam, és jó szarul elénekeltem az egészet, sőt még a következő számot, az Esmeraldat is. :) De nem kockáztattam tovább az életem, hanem mentem a pulthoz sörért.

A falu bikája természetesen ott feszített, és sörözött. Mikor rendeltem a sört, beszól nekem: „sört csak a buzik isznak” erre én: „ja, és te mit iszol?” erre aztán jött egy nagy ő, meg a buta nézés. És kijelentette, hogy szerinte buzi vagyok.. Már túlléptem az ilyen dolgokon, és beletörődök hogy lépten- nyomom melegnek néznek.. :) Visszamentem hát a színpadhoz, mert megint zene szólt.

Nagy meglepetésemre megint egy zenekar játszott, amely kal0zból, Sebiből, Ócsiból meg Ropcsiból állt. Mint ahogy bemondták, a nevük Kernel Panic. :) Hallgattam őket egy ideig, de aztán nagyon fáradt lettem, és lefeküdtem aludni, és a sarokból követtem figyelemmel a közönséget. Játszottál az „egyes számú” saját számot, meg a „kettes számú” saját számot, ezen kívül rengeteg feldolgozást is. Engem leginkább a 99 Luftballon fogott meg, aminek a német változatánál én is beszálltam az énekbe, még az sem tántorított vissza, hogy kal0z angolul énekelte velem egyidőben. :)

A Compact Pleasure-nek, akik a cuccott hozták, már nagyon mehetnékjük volt, és ezért elég hamar vége lett a bulinak. :( Gyorsan összepakolták a holmit, és eltűntek. Egy páran ottmaradtunk, abban a hitben, hogy majd 4ig itt üldögélünk, de közölték hogy záróra van.. Nem nagyon emlékszem már, de valahogy rábeszéltük őket, és nyitva maradtak nekünk. Csocsóztunk Sebivel a helyi vérprofi arcok ellen, akik kegyetlenül bealáztak minket. :) Ekkor döntöttem úgy, hogy nagyon berúgok, és vettem egy fél hubit. Miután lehúztam, már nem nagyon emlékszem semmire. Rövid filmszakadás, és máris a a Nyugatiban vagyunk. :) Sebi tanácsára megkóstoltuk Bp. legjobb gyrosát, amiből csöpögött a savanyúkáposzta-lé. :) Volt alkalmunk szemügyre venni a Bank-ból kijövő igényesnek mondott arcokat... Most nem azért, hogy becsméreljem a diszkós társadalmat, de voltak olyan csajok (!) akik csúnyábban hánytak mint én valaha...
Ezután átmásztam a Keletibe, és végigaludtam a hazautat...
Szerintem nagyon korrekt buli volt, természetesen megyek legközelebb is :)

Nah csősztök

[patkany] bácsi