Punk Portál - 2019. május 25.





 

2004. I. 1. Süss fel nap - Waszlavik


Írta: Toma
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2004. jan. 7. szerda - 09:24

Azt hiszem, hogy amikor legutóbb a Süss Fel Napban jártam, akkor is éppen Waszlavik Gazember tette a tiszteletét a fent említett szórakozóhelyen. Igazából nem vártam túl sok mindent a koncerttől, hiszen január elsején volt. 21 órára volt kiírva a kezdés, amire meg is érkeztünk pontosan (Belépő: 500 Ft). Igaz tudtuk, hogy úgysem fog elkezdődni a koncert 10-nél előbb. Sebaj, mert úgy is szerettünk volna egy kicsit dumálni a haverokkal. Erre meg is volt minden lehetőségünk, mert a hely nagyon üres volt. Nyugodtan el lehetett foglalni a jobb helyeket, és igazából fél 11-ig nem történt semmi. Az emberek (másnaposan) kezdtek szállingózni és időközben a "Sámán" is megérkezett a szokásos két vokalista lánnyal. Rövid beállás után egy kis italozás következett. Mármint Waszlavik részéről.
Aztán elkezdődött a "show". Bementünk a terembe és meglepődtem, hogy mennyi ember van bent. Észre sem vettem, hogy mikor jöttek be. Sajnos a ruhatár nem üzemelt, így mindenki cipelte magával a kabátját, vagy kint hagyta. Mi is így tettünk. Kint hagytuk. Nem lopták el.
A koncert az első számtól kezdve nagyon energikus volt. Már amennyire egy fél playback koncert az lehet. A számok többsége cd-ről ment amire Waszlavik rászintizett néha-néha. Azért volt olyan szám is, amit teljes egészében ő játszott. Fő tevékenysége azért mégis csak az éneklés volt és a sámánkodás, ami kimerült abban, hogy egy ostor végére erősített, neolux festékkel aranyra lefújt "fémdiót" csörgetett a mikrofonba és közben énekelt. A koncert végére ez a "fémdió" sajnos eltört. Sebaj, mert volt még ampermérő doboz csattogtatás, Trabant kormány stb... Aki volt már Waszlavik koncerten az tudja miről beszélek.
Ki kell, hogy emeljem a vokalista lányokat. Hihetetlen, hogy az első számtól kezdve mennyire beleélték magukat az előadásba. És emellett még jól is énekeltek. Néha egy kicsit hangosan is talán. Nekem személy szerint azok a számok tetszettek a legjobban, amikor egy történetet adtak elő a szám eljátszása közben. Nem kell itt nagy színészi munkára gondolni, ezeken a számokon egyszerűen csak jól mozogtak a színpadon, és ez feldobta az egész produkciót. Sorra jöttek az ismertebb és nem annyira ismert számok különféle témakörökből. Főleg a bor és katonadalok hangzottak el ekkor. Nagyon tetszett az is hogy a közönség kérésére többször eltértek a programtól és azt játszották, amit a közönség abban a pillanatban szeretett volna hallani.
Apropó közönség! Sajnos zenészként ismerős a probléma, ami a mostani koncerten is megtörtént. Mivel a Süsiben kicsi a színpad, és nincs kordon, ezért könnyen "rivaldafénybe" lehet kerülni. Így is tett egy igencsak illuminált állapotban lévő rajongó, aki csurig töltött fél literes korsóval felment a színpadra és ott is maradt vagy 2-3 számig, miközben a korsót lóbálta a szinti fölött. Mindenki azt várta, hogy mikor fogja már ráönteni a bort a hangszerre, de szerencsére a technikus megelégelte (valószínű Waszlavik nem akart neki szólni, hogy menjen le, vagy tényleg nem zavarta) és levitte a színpadról az időközben 2 fősre duzzadt vendégeket. Később a nagyon részeg embert csak 3-an tudták nagy nehezen kitámogatni... Hiába, Szilveszter másnapja volt.
Hogy a koncertről is szóljak még pár szót, a végére maradt a legnagyobb sláger a "Hier ist mein Auto", aztán visszatapsolás, és még két számot újra eljátszottak a repertoárból. Aztán mindenki ment haza.
Azt hiszem, jó kis szórakozás volt ez a koncert így az év első napján. Szerettem volna még enni egy jó kis gyrost a sarki török étteremben, de sajnos zárva volt.