Punk Portál - 2019. május 27.





 

2003. XI. 21-22. Kultiplex - Vörös Yuk


Írta: Dan
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2003. nov. 23. vasárnap - 17:47

2003. XI. 22. Kultiplex - Reggae in Town - 1. nap

A reggae-ska fesztivál első napját látogattam meg tegnap a Kultiplex nevű szórakozóhelyen. Fél 9 felé értem le, néhány ember lézengett még csak. Néztem egy kis csocsót, meg ténferegtem fel-alá. Nagyon bukónak tűnt az egész rendezvény még este 10 után is. Aztán megérkezett egy nagy rakás ember, akik már tudták, hogy 11 előtt semmi nem várható ezen a helyen. Elkezdtek jegyet szedni, a nélkül most be se engedték az embereket az előtérbe. Érdekes, eddig nem így volt, csak a terem előtt szedték a jegyet. Lett végre ruhatár, egy százasért, és a táskát itt sem engedték meg bevinni. Ez mekkora faszság már? Komolyan nem értem, miért jó ez. Ellopok egy hamutartót? Vagy becsempészek egy sört? Miért nem néznek bele akkor a táskába? A nemrégiben bevezetett In-Kal security teljesen elrontotta a helyet, vizslató szekusok mászkáltak fel-alá, az ajtóban geciztek, egy fél üveg ice tea-t se engedtek bevinni, néhány embert a bejárat előtt elvertek. Távozásunkkor is épp néhány külföldi fiatallal balhéztak. Gondolom az lenne a dolguk, hogy rendet tartsanak, és elérjék, hogy ne legyen hangoskodás a Kulti előtt. Ennek ellenére ők üvöltöztek a vendégekkel, merthogy az egyik odapisált a sarokra. És akkor mi van? Mi köze hozzá? A verekedés a megoldás?

A hangolásra most sem engedtek be (tudnám ennek mi értelme), szóval az emberek az előtérben nyomorogtak. Az ajtó nyitása után azonnal kezdett is a Tizenhét. Nagyon rég nem láttam őket, boldogan táncoltam, énekeltem a jól ismert számokat. A Kultiban megszokott közönség ropta, elől az ismerős koncertre járó arcok, hátul rengeteg csak betévedt ember. Jól szólt minden, elég sokat játszottak, az énekes srác már elég jól érezte magát, beszélni nem nagyon tudott, de az éneklés ment neki. Új tag (legalábbis eddig nem láttam) egy billentyűs, jól feldobja a zenét. Az egyik szám végén nyomtak egy kis improvizatív részt is, bemutatva, milyen profi zenészek. :) Szóval tetszett, ennyi.

A Tigris volt az est második fellépője. Ők már villódzó fényeket is kaptak, egész hangulatos volt így. A Tigris induló után (Jön a Tigris!) szokás szerint a Kettőt szívok következett, majd ez után kicsit megkeverve (hogy ne legyen unalmas) előadták az összes számukat. A terem megtelt, az emberek táncoltak, aki ismerte a számokat (szerintem nem voltunk túl sokan) énekelt. Jó voltak a Tigrisek, mint mindig.

A koncertek után a Rasztaműhely Sound System szolgáltatta a zenét, Áfonya nélkül. Ez a zenei stílusokban is látszott, elektronikusabb, meg hip-hop-os cuccok mentek, erre raggázott Kopi, és kongázott Benji. A kisterembe kevés ember talált el, pedig ott Szabola a megszokott jó számokat nyomatta.

A késői kezdésnek köszönhetően lassan el is indultunk hazafelé. Jó buli volt, csak a hely kezd egyre gázosabb lenni. Ja, megjelent a PASO CD-je, hamarosan várható egy lemezkritika, előzetesként annyit, hogy kurva jó, mindenkinek ajánlom!

2003. XI. 22. Vörös Yuk + Kultiplex - Szülinap + Ring-Ding

Felejthetetlen este volt, azt hiszem. Több szempontból is.

A Galagonya nevű kocsmában indítottuk az estét, ahogy egy söröskorsóba csapolt szódavizet fogyasztottam el. :) Kellemes volt a hangulat.

A Vörös Yukban folytatódott a party, jó sokan eljöttek megünnepelni a két születésnapos zenekart, többek között 3 náci kölyök. Róluk még lesz szó. :)

A Csók és Könny produkciója kicsit késett, mivel Abbé az utolsó utáni pillanatban futott be. Ennek köszönhetően az alkoholszintje sem volt még teljesen rendben. Azért a szokásos stílust teljes mértékben hozta, egy kellemes koncertet láthattunk, ismert számokkal. Néhány fiatal pogózott is teljes erőbedobással. Kicsit rövid volt, mert nem volt kedvük többet játszani, vagy csak a csúszás miatt, nem tudom.

Innentől egy érdekesebb epizód kezdődött. Sas nyomja kinn a zenét, megyek ki, de jó, látom, a DJ pult előtti asztalnál a 2 náci gyerek 88/14, pólóban feszít. Asszem Titkolt ellenállás, vagy valami ilyesmi zenekaré. És egyszerűen senkit nem zavart!!! Gondoltam, még nem gyűjtöttek erőt az emberek, nem gáz, nem lesznek ezek már itt sokáig. Aztán kezdődött a Derkov Bois koncertje. Náci barátaink a koncertterem szélén buliztak, mindenki szeme láttára. Boldogan karlengettek a Vér és becsület című elvileg antifasiszta számra. Az egyik gyerek pogózni is beállt, persze teljes erővel ütött mindenkit, csak úgy repültek a gyerekek. A nagy "antifasiszta" közönség kisebb rosszallással, de nyugodtan nézte az egészet. Én meg egyre idegesebb lettem, már tényleg az idegbaj kerülgetett, fontolgattam, hogy hazamegyek a picsába. Ennyire nulla emberekkel vagyok körülvéve? Ennyire csak a pofázás megy? Nazi punks fuck off, áthúzott horogkeresztek, antináci dalok a színpadon, AFA, lófasz az egész. Ha három punk menne le Romantikus erőszak koncertre, nyugodtan néznék az emberek? Már kezdtem teljesen elkeseredni, amikor hallottam, hogy végre kisebb balhé kezdődött az előtérben. Az egyetlen ember, aki szólni mert, egy most meg nem nevezendő "újságíró" kollégám volt. Csak miért kellett erre ennyit várni? A szekusok persze egyből csitítgatták a helyzetet. Egy megintcsak meg nem nevezendő személyzeti tag a következőt jelentette ki: "Miért kell balhézni, el lehet fogadni, hogy ők mások, nem?" Úristen, ez komoly??? Én legyek toleráns egy nácival, egy "toleranciabajnokkal"? Egyre többen állták körbe a balhét, azért most már megjött az emberek esze. Legalábbis azt hittem. Vagy 40 ember sétált ki a klub elé. Nem igazán értettem minek, de azért én is mentem. És ekkor kiderült, mennyire óvodás az egész társaság. Azért kellett kimenni, hogy a már említett fiatalember egy az egy ellen megküzdjön az egyik nácival az utcán. Egyszerűen siralmas. Amíg mi kinn fagyoskodtunk a klub előtt, kedves barátaink lent gondolkoztak, hogy akkor most mi legyen. Senki nem bántotta őket, barátságosan elbeszélgettek, hogy hogy legyen, mint legyen. Egy idő után meguntam a dolgot, és lementem Nesze koncertre. Egyszerűen nevetséges, és szánalmas a magyar "antifasiszták" hozzáállása. Barátságosan elbeszélgetünk velük? Hagyjuk, hogy velünk bulizzanak? Egyszerűen nem értem, miért nem triviális mindenki számára az egyetlen megoldás. Most leírom, minek kellett volna történnie:
1. Lenn bulizik a Vörös Yukban 100 punk, hc, ska kedvelő antirasszista fiatal.
2. Lejön a buliba 3 nyíltan rasszista fiatal.
3. Az antirasszista fiatalok a rasszista fiatalokkal közlik rosszallásukat, és azt, hogy ha nem távoznak 5 percen belül, szarrá lesznek verve.
4. Mivel a rasszista fiatalok nem hülyék talán ennyire (gondolom), balhé nélkül távoznak.
5. Mindenki boldog. Nincs bunyó, nincs balhé, nincs idegeskedés.
Ehelyett mi megy? Hajnal 1 órás távozásomkor is még a klub előtt csevegtek a két fiatalabb náci gyerekkel, a harmadik meg végigbulizta az összes koncertet a színpad mellett állva. Gratulálok!!

Innentől kezdve végig nagyon jól éreztem magam. Kezdett a Nesze, az est fénypontja. Volt szerencsém meghallgatni az új számokat előre, szóval tudtam, mire számítsak. Születésnapjukra való tekintettel sok meglepetésben volt részünk. A CD intrójával kezdtek, amit már nagyon rég nem játszottak, most felturbózva játszották, kicsit furcsa volt, de jó. Aztán jöttek sorra a régi slágerek, néhány ska darab is előkerült, a régi szép idők emlékére. Az első feldolgozás az Anti-Flag - 911 For Peace volt. Igazi kellemes meglepetés, nem figyeltem a közönséget, mert üvöltöttem végig, de úgy tűnt, nem sokan ismerték. Kár. Aztán jöttek az új számok egy rakáson, ezeket se hallották még sokan. Pedig lehetett volna tombolni, mert kurva jók. Fanatikus vagyok, azt hiszem. Zeneileg, és szövegileg is teljesen meg vagyok elégedve velük. A Nincs tiszta vér-t kihagyták, ez az egy az, ami kevésbé szimpi az ének miatt. A koncert végén visszatértek az ismert számokhoz, a Kegyhalálon már mindenki üvöltött. Záró számként nekem küldték az If the Kids are United-ot, merthogy szerintük minden zenekarnak el kellene legalább egyszer játszania ezt a számot. :) Na jó, tényleg nem volt rossz, emberek a színpadon, a levegőben, egymás hegyén-hátán, szuper volt! Nesze, boldog szülinapot, nekem hatalmas élmény volt ez a koncert, az összes felgyülemlett haragot kiüvöltöttem magamból.

A koncert után McCheap berakta a Bridge To Solace CD-t, szóval teljes katarzisban pihengettem a hangfal melletti csövön.

Aztán a Semmi Komoly feltette a pontot az i-re. (Hmmm, ez tök jó, most találtam ki.:) Nem épp olyan volt, mint Tiszafüreden, persze az se volt rossz! Szólt minden, mint állat, és az emberek tomboltak! Itt már tényleg szinte végig ugrált mindenki, üvöltött, tombolt a közönség. Ahogy Petiokos mondta, ilyen egy punk buli! Ezzel teljes mértékben egyetértek. Az egyik pillanatban egy óriási kicsi a rakás alján találtam magam, nem volt gyenge. Circle pit, és totális káosz... Ex-zenekartagok, barátok a színpadon, aztán meg már mindenki. Komolyan, nézzétek meg a fényképeket, mást nem tudok mondani annak, aki nem volt ott. Ja, és a legjobbat kihagytam! A Nesze zenekar ajándéka a Holnap című szám ska-feldolgozása volt. Csak álltam tátott szájjal, aztán meg vigyorogtam, nagyon jó volt! :) Kb. mint a NOFX-Rancid-Radio. :)

A Buttholes-t nagy-nagy sajnálatomra már nem tudtam megvárni, mert mentem át a Kultiplexbe a Reggae in Town fesztivál második napjának főattrakcióját megnézni. Érkezésemkor már nyomta Dr. Ring-Ding. A terem szinte tele táncoló emberekkel, a színpadon a fényképen már látott bácsi, oldalt lemezjátszó, a mozivásznon kivetített vizualizáció (valaki mondja már meg, hogy hívják ezt magyarul!). Nagyjából végig ezt néztem, voltak benne elég ötletes részek. Jól nyomta a Doktor, látszott, hogy profi, és nem tegnap kezdte. Én azt hittem, valamennyire improvizatív lesz a dolog, ahogy eddig ilyen Sound Systemes rendezvényeken láttam. Itt úgy tűnt, meg van beszélve, hogy sorra milyen számokat (lemezeket) raknak fel, és a Doktor csak ezekre énekelt rá. Mindegy, így is jó volt, de amennyit láttam belőle, kb. 1/2-3/4 órát, az elég is volt.

Állítólag a Pannonia Allstars is nagyot alakított, kár, hogy nem láttam.

A koncertek után hazafelé indultunk, ma pedig Strike Anywhere!