Punk Portál - 2019. augusztus 18.





 

2003.04.26. - Pesti Est Café - Annabarbi, Fondue


Írta: Pornstar
Feltöltötte: pornstar
Ekkor: 2003. ápr. 30. szerda - 08:10

Fél 8 körül érkeztem meg a Liszt Ferenc Téren található Pesti Est Caféba. A környéken mindenhol kerthelyiséges kávézók, éttermek, -szóval magyar nyelven kiejtett mondatokat nem igazán lehetett hallani. A Pesti Est Café a tér hátsó részén található, jobb oldalon, nagy fényreklámos hirdetéssel ellátva.
Megérkezésemkor kicsit elcsodálkozva nézték az emberek a szegecselt kitűzős táskámat, biztos azt hitték, hogy el vagyok tévedve. Jól tudtam előre, hogy nem punk buliba megyek, de azért túlságosan nem fogok másképp öltözködni, csak úgy, hogy beengedjenek. :) Számtalan pincér, öltönyös férfiak és cicababák sétálgattak fel,-s alá. Mivel még volt kb. fél óra kezdésig, úgy gondoltam, iszom egy kávét, kicsit fáradt voltam. Az itallap kézhezvétele után letettem eme szándékomról, mert a legolcsóbb fekete 330-Ftba kerül. Felálltam az asztaltól, és a koncertterem irányába vettem utamat. A föld alatt lévő alsó részben (pincében) helyezkedik el a terem, amely méretét tekintve kb. Simon's nagyságú, azonban minőségre inkább a VY-re hasonlít, kivéve persze az üveg bejárati ajtót. A színpad a padlóhoz képest 10 cmrel van megemelve, éreztem, hogy a mai stage diving elmarad. :) A kezdés 21 órára volt meghirdetve, reméltem, hogy pontosan be is tartják. Hát nem. Bob Marley válogatás cd szólt, majd U2 és még néhány ismert sláger kb. 22 óráig. Ekkorra már a közönség nagyon várta a kezdést. Volt merchandise stand is, pár cd a hétvégén fellépő zenekaroktól, pár Stig Roar Husby cucc + 1 db XXL-es óriási sötétkék Annabarbi póló - amit a zenekar kérésére sem volt hajlandó senki megvásárolni. Gondoltam, iszok 1 sört, de meggondoltam magam, mert féltem, hogy szívrohamot kapok az áraktól, így teljesen tisztán néztem végig a koncertet.

Tíz óra után pár perccel elkezdett hangolni a tatabányai Fondue zenekar. Sosem hallottam még róluk, érdeklődve vártam a kezdést, ami néhány percen belül meg is történt és a húrok közé csaptak a srácok. A zenekarban 2 gitáros, basszer, dobos és énekes van. A szemüveges gitáros/vokálos srác eléggé meglepő volt számomra. Amikor énekelt, akkor nem játszott a hangszerén. Nem tudja egyszerre a kettőt csinálni? Hirtelen Oxy jutott eszembe, amikor áll a színpadon és lóg a nyakába a gitár abszolút feleslegesen. Az énekes pedig számomra furcsa módon mozgott a színpadon, mintha rángatózott volna. A zenéjük eléggé unalmas és monoton volt. Többnyire pörgős témák angol szövegekkel. Van azonban néhány magyar számuk is, ha jól emlékszem három dalt játszottak az anyanyelvünkön. Állítólag a Trail of Dead vagy a The (International) Noise Conspiracy vonaláról származó zenét játszanak. Be is tartották a háromnegyed órás időtartamot és 22:45-kor befejezték.

Néhány perces átszerelés és hangolás után következett az est és a fesztivál legnagyobb sztárja az annabarbi (direkt kisbetűvel, igen, nemecsek is így kezdte, aztán hős lett). Aki nem ismerné őket, energikus, dinamikus inde-rock zenét játszanak a srácok, egyáltalán nem mondhatnám, hogy popmjúzik, emo stíluselemekkel from Budapest. Egyik kedvenc számommal kezdtek a Valami idebenn című dallal. Nem láttam még őket élőben, de egyből nagyon megteccett az egész buli hangulata. Ekkor hátranéztem a teremben és láttam, hogy teljesen televan, alig férnek be. Ezen a zenekar is meglepődött, nem számítottak ekkora közönségre. A számok között volt jó pár beszédszünet, és az egyik számot csupán háromszor rontották el. :) Elmesélték, hogy a héten a 3/4 banda valami vírusos betegséget kapott el, és folyton csak rókáztak - mókás volt. Játszottak két angol nyelvű számot, (úgy látszik külföld felé szeretnének nyitni) az egyik a rock n' rollról szólt. A Csak a mosoly száll-t és a Kicsi bogarat nagyon hiányoltam tőlük. A háromnegyed óra mintha pár perc alatt elszállt volna, nagyon tetszett a koncert. Az énekes/gitáros Péter megjegyezte a végén, hogy októberre tervezik a következő inde-pop fesztivált ha lehetséges több fellépővel. Kíváncsian várjuk!

A két djre már nem voltam ráhangolódva, így elindultam hazafelé. Az Oktogontól sétáltam a Blaha felé, már majdnem odaértem, amikor elhúzott mellettem a villamos. Az éjszakai 78ason a Marduk koncertről érkezők vetődtek mellém, akik metálosnak néztek és szóba elegyedtek velem (azt hittem verekedni akarnak). Rövid idő után felvilágosítottam őket és egész jól eldumáltam velük a magyar színtérről.