Orvosok mondták:
„Az első alkalommal úgy éreztem magam, mint egy gyilkos, mégis újra meg újra megtettem… és most, 20 év multán be kell látnom, mivé váltam mint orvos, mint ember. Természetesen megkeményedtem. Persze a pénz volt fontos, és miután az első lépést megtettem, olyan könnyen ment minden.”
„Sok érzelmi problémát jelent számomra a kései magzatelhajtás és a fájdalom, amely mindaddig fennáll, amíg a gyerek mozog. Szükségem volt rá, hogy tisztán lássak, és egy napon bementem abba a helyiségbe, ahol a foetusokat tartják elégetés előtt. Kis kartonvödrökben feküdtek a kukák közelében. Belenéztem az egyikbe, amely éppen előttem volt. Véres folyadékban kis, meztelen személy úszott. Tele volt kék foltokkal, eltorzult arcán fájdalmas feszültség látszott.”
„Ahogy befecskendeztük a folyadékot, azonnal érezni lehetett, hogy az uterusban erős mozgások indulnak meg. Ezek nem a folyadék áramlásai. Egészen nyilvánvalóan a magzat az, aki haláltusájában hevesen védekezik a lenyelt vegyszer ellen, amely megtámadja szervezetét.
Vagy szembenézünk ezzel a ténnyel, vagy ennek hátat fordítva azt mondjuk, hogy a méh összehúzódásairól van szó. Ez azonban tudatos öncsalás lenne, hiszen orvosok lévén pontosan tudjuk, hogy nem erről van szó.”
| |
|
|
