No elolvostam. Ilyen nyilvános gyónásról én még nem hallottam. Mi az, h. mindenki röhögött?
A gyónás a római katolikus vallás szerint két ,,lényre" tartozik, a gyónóra és Istenre. A pap csak mintegy közvetítő közeg van jelen, és azért, hogy imádkozzon a gyónó félért. A katolikus jogrend szerint az a pap, aki ezzel visszaél (elmondja a gyónási titkot pl.), az az egyházból kiátkozandó.
Az írországi helyzet ennél sokkal komplexebb, mintsem hogy annyival letudható lenne a dolog, hogy a ,,katolikusok írtják egymást a protestánsokkal." Itt évszázados történelmi ellentétekről van szó, amelyek vallási különbségekben is megmutatkoznak. Az egyik legősibb katolikus nemzetre, az írekre évszázadokon át rá volt kényszerítve az (egyébként gyakorlatában és alapelveiben teljesen ugyanolyan, ám a Pápa helyett a mindenkori angol királyt és az általa kinevezett érsekeket vezetőjének tekintő) anglikán vallás. És itt a rákényszerítést középkori értelemben értem.
Nem tartom szerencsésnek, hogy a huszonegyedik században, Európában ilyen ellentétekkel kell élnünk. De számomra ezért nem ítélendő el sem a róm. kat. sem az angol protestáns egyház. Itt másról van szó.
Mellesleg, az angol protestáns egyház csak egy a sok protestáns egyház közül, és a második vatikáni zsinat óta a róm. kat. egyház a protestáns egyházak ellen (semmilyen más hit ellen) nem lép fel erőszakkal, de még csak nem is állítja, hogy a nem katolikus keresztények eretnekek.
Ugyanis a róm. kat. egyház egyik tanítása, hogy más hit által is üdvözülhet a hívő. (ökumené)
A nácikkal nem tudom, mennyire érdemes előhozakodni, főleg ha figyelembe veszed azt, hogy hány római katolikus pap és szerzetes bújtatott zsidó származású embereket a nácik elől. (és hányat végeztek ki ezért koncentrációs táborokban.) |
