Kínai jelentés az emberi jogok amerikai helyzetéről
Kína azzal vágott vissza az emberi jogok globális helyzetét értékelő amerikai jelentésben vele szemben megfogalmazott bírálatokra, hogy közzétette saját dokumentumát az emberi jogok amerikai helyzetéről. „Ahogyan a korábbi években is mindig, az amerikai jelentés tele van vádakkal az emberi jogok több mint 190 országban, köztük Kínában tapasztalható helyzetével kapcsolatban, de szemet huny az emberi jogok saját területén történő tömeges megsértése fölött, sőt eltitkolja azokat”, olvasható az Államügyek Tanácsának (a kínai kormány) Tájékoztatási Hivatala által publikált jelentésben.
A jelentés, amelyet azért készítettek, hogy „segítsenek az embereknek világszerte megérteni az emberi jogok valóságos helyzetét az Egyesült Államokban”, hat témában veszi górcső alá az emberi jogok tavalyi alakulását az USA-ban. Úgymint élet-, vagyon- és személyi biztonság, polgári és politikai jogok, kulturális, társadalmi és gazdasági jogok, faji megkülönböztetés, a nők és a gyermekek jogai, illetve az Egyesült Államok által más országok ellen megvalósított emberi jogsértések. A jelentés bírálja az USA-t, mert az emberi jogokat „politikai eszközként használta arra, hogy beavatkozzon más országok belügyeibe, és hogy más országokat rossz hírbe keverjen saját stratégiai érdekeiből”. Kína azt tanácsolja az amerikai kormánynak, hogy tanuljon a történelemből, viselkedjen korrekt módon, azon ügyködjön, hogy megjavítsa az emberi jogok helyzetét a saját országában és helyesbítse tetteit az emberi jogok területén. A kínai kormány immáron 11. alkalommal nyilvánít véleményt az emberi jogok amerikai érvényesüléséről, válaszul az amerikai külügyminisztérium éves jelentésére. „Egy olyan pillanatban, amikor az egész világ megszenvedi azt a súlyos katasztrófát, amelyet az emberi jogok terén az amerikai másodlagos hitelválság által kiváltott pénzügyi világválság okozott, az amerikai kormány még mindig nem akarja tudomásul venni saját súlyos problémáit az emberi jogok terén, és azzal szórakozik, hogy más országokat vádol, ami igazán sajnálatos”, olvasható a jelentésben.
Kémkedni az állampolgárok után
Noha a „szólásszabadságot”, a „sajtószabadságot” és az „internet szabadságát” prédikálja, az amerikai kormány bármiféle skrupulus nélkül felügyeli és korlátozza állampolgárainak szabadságát, amint a saját érdekeiről és szükségleteiről van szó, mondja a jelentés. Az állampolgárok információhoz való hozzájutását szigorúan ellenőrzik. A médiumok szerint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége 2001 óta lehallgató berendezéseket telepített az egész országban a telefonhívások, valamint a fax- és e-mail-forgalom ellenőrzése végett. Kezdetben a lehallgató-programok az arab származású amerikaiakat célozták, később azonban kiterjesztették őket valamennyi amerikaira. A szeptember 11-i támadások után az amerikai kormány „antiterrorizmus” ürügyén engedélyezte felderítő szolgálatainak, hogy kikémleljék az állampolgárok e-mail útján történő kommunikációját, és technikai eszközökkel ellenőrizzenek és megsemmisítsenek minden olyan internetes információt, amely fenyegetné az Egyesült Államok nemzeti érdekeit. A statisztikák kimutatják, hogy 2002 és 2006 között az FBI lehallgatta az amerikai állampolgárok ezreinek telefonbeszélgetéseit. 2009 szeptemberében az USA létrehozta az internet fölötti biztonsági felügyelet szervét, tovább növelve az amerikai állampolgárok nyugtalanságát azzal kapcsolatban, hogy kormányuk az internet biztonságát adott esetben ürügyként fogja használni a személyes rendszerek megfigyelésére, és az azokba való beavatkozásra. Az USA-ban gyakorlatilag teljesen a nemzeti érdekek alá rendelték az állítólagos „sajtószabadságot”, amelyet az amerikai kormány manipulál, hangsúlyozza a jelentés. 2009 végén az amerikai kongresszus törvényt fogadott el abból a célból, hogy szankciókkal sújthassanak több arab műholdas tévéadót az Egyesült Államokkal szemben ellenséges és erőszakra uszító műsorok sugárzása miatt.
Hegemónia az „internet szabadságának” ürügyén
Az Egyesült Államok az „internet szabadságának” ürügyén uralkodó szerepre tör, hangsúlyozza a jelentés. Jelenleg 13 gyökérszerver van az internet világában, és az USA-ban található az egyedüli fő gyökérszerver, és a 12 másik gyökérszerver közül kilenc. Az Egyesült Államok arra használja az internet-források fölött gyakorolt ellenőrzését, hogy különböző módokon beavatkozzon más országok belügyeibe. Különleges egységet hozott létre az egész világon verbuvált számítógépes kalózokból. Az iráni elnökválasztást követő zavargások során a választáson vereséget szenvedett reformista jelöltek és híveik az interneten (különösen a Twitteren) terjesztették üzeneteiket. Az amerikai külügyminisztérium arra kérte a Twitter operátorait, hogy halasszák el az esedékes karbantartást, így segítve az iráni ellenzéket országuk közvéleményének „megdolgozása” érdekében, emlékeztet a jelentés. 2009 májusában az amerikai kormány által bátorított egyik internetes cég felfüggesztette üzenetküldő szolgáltatását öt országban, köztük Kubában.
A faji megkülönböztetés krónikus problémája
A jelentés szerint a faji megkülönböztetés idült probléma az Egyesült Államokban, ahol a fekete lakosság és más kisebbségek számítanak a legszegényebbeknek. Az amerikai népességnyilvántartó hivatal felméréséből kitűnik, hogy az amerikai háztartások átlagos jövedelme 2008-ban 50303 dollár volt, a hispanó és néger háztartásoké azonban csupán a fehér átlag 68 és 61,9 százalékát érte el. Ugyanazon iskolázottsági és szakképzettségi feltételek teljesítése esetén is a kisebbségi csoportokhoz tartozók átlagjövedelme a fehérek átlagjövedelmének 60-80 százalékát tette ki. Súlyos megkülönböztetés éri az etnikai kisebbségek tagjait a foglalkoztatás területén éppúgy, mint a munkahelyeken. Leginkább a kisebbségi csoportokat sújtja a munkanélküliség. A USA Today napilap szerint 2009 októberében a munkanélküliségi ráta 10,2 százalékos volt az USA-ban, ezen belül 15,7 százalékos a feketék, 13,1 százalékos a spanyol ajkúak és 9, 5 százalékos a fehérek körében. A kisebbségi csoportokat hátrányos megkülönböztetés éri az oktatásban is. Az amerikai népességnyilvántartó hivatal által közzétett egyik jelentés szerint a fehérek 33 százaléka rendelkezik egyetemi diplomával, miközben a feketék és a hispanók között ugyanez az arány csak 20, illetve 13 százalékos. Különösen markáns a faji megkülönböztetés a törvényalkalmazás és jogszolgáltatás területén. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint 2008 végén a fekete lakosság körében százezer lakosra 3161 férfi és 149 női börtönlakó jutott. A New York-i rendőrség egyik jelentéséből kiderül, hogy a rendőrökkel tűzharcba keveredettek 75 százaléka néger, 22 százaléka spanyol ajkú, 3 százaléka fehér volt. Gyakoriak a fajgyűlöletből elkövetett bűncselekmények. Az FBI által közzétett statisztikák szerint az Egyesült Államokban 2008-ban 7783 bűncselekményt motivált fajgyűlölet, ezek 51,3 százalékát faji megkülönböztetésből, 19,5 százalékát vallási okokból követték el, 11,5 százalékuk pedig különböző nemzetiségűek közötti összecsapások eredménye.
Az USA-ban elterjedt az erőszak
Az Egyesült Államokban elterjedt erőszak fenyegetést jelent az amerikaiak életére, tulajdonára és személyes biztonságára, állítja a jelentés. 2008-ban az Egyesült Államokban 4,9 millió erőszakos bűncselekmény, 16,3 millió vagyonellenes bűncselekmény és 137 ezer utcai rablás történt, és a 12 év fölöttiek között ezer személyre 19,3 erőszakos bűncselekmény esik. Évente mintegy 30 ezren veszítik életüket tűzfegyverrel elkövetett „balesetek” következtében. Az FBI jelentése szerint 2008-ban 14180-an estek gyilkosság áldozatává, és az egyetemek is egyre gyakrabban válnak erőszakos bűncselekmények és lövöldözések színterévé. A US Heritage Foundation felmérése alapján az amerikai főváros középiskolásainak 11,3 százaléka beismerte, hogy a 2007-2008-as iskolai évben fegyverrel „megfenyegették vagy megsebesítették”.
Hatalommal való visszaélés
Az amerikai rendőrség gyakran erőszakosan lép fel a lakossággal szemben, és a hatalommal való visszaélés mindennaposnak számít a törvény végrehajtói körében, állítja a jelentés. Az utóbbi két évben az ellenük benyújtott panaszok miatt felfüggesztett New York-i rendőrök száma 50 százalékkal nőtt. Az amerikai nagyvárosokban a rendőrség évente több mint egymillió személyt állít meg, igazoltat és motoz meg, és ez a szám jelentős növekedést mutat a néhány évvel korábbi helyzethez képest. Az amerikai börtönök tele vannak elítéltekkel. A jelentés szerint mintegy 2,3 millió személyt tartanak börtönben, vagyis minden 198. amerikait. 2000-től 2008-ig az amerikai börtönnépesség évente átlag 1,8 százalékkal növekedett. Az USA-ban nemigen tartják tiszteletben a rabok alapvető jogait. Gyakran számolnak be a börtönszemélyzet által a fogva tartottak sérelmére elkövetett nemi erőszakcselekményekről, amelyek száma az amerikai igazságügyi minisztérium szerint az utóbbi nyolc évben az ország 93 szövetségi börtönében megduplázódott. Egy szövetségi felmérés szerint több mint 63 ezer szövetségi elítélt 4,5 százaléka vallotta be, hogy az előző évben legalább egyszer szexuális zaklatásnak volt kitéve.
A szegénység elől egyre többen menekülnek öngyilkosságba
A jelentés szerint 11 év óta most a legnagyobb a szegény népesség aránya. A Washington Post arról számolt be, hogy 2008 végén 39,8 millió amerikai élt szegénységben, számuk az előző évhez képest 2,6 millióval nőtt. A szegénységi ráta 2008-ban 13,2 százalékos volt, 1998 óta a legmagasabb. A szegénység következtében jelentősen megnőtt az öngyilkosságok száma az USA-ban, ahol évente 32 ezren vetnek véget az életüknek.
A dolgozók jogainak megsértése
Az Egyesült Államokban nagyon súlyosan sérülnek a dolgozók jogai, olvasható a jelentésben. A The New York Times szerint az egyik felmérés során megkérdezett 4387 alacsony jövedelmű dolgozó kb. 68 százaléka azt mondta, hogy csökkent a munkabére, 76 százalékukat pedig anélkül kötelezték túlmunkára, hogy korrekt módon megfizették volna őket ezért. Az utóbbi nyolc évben folyamatosan növekedett a biztosítást nélkülöző személyek száma. Az amerikai népességnyilvántartó hivatal által közzétett adatok azt mutatják, hogy 2008-ban 46,3 millió amerikai, vagyis a teljes népesség 15,4 százaléka egyáltalán nem rendelkezett egészségbiztosítással.
Gyakran nők és gyermekek az erőszak áldozatai
Az Egyesült Államokban gyakori, hogy nők válnak erőszak és nemi támadások áldozataivá, ahogyan az is, hogy gyermekeket bántalmaznak és tartanak rettegésben, állítja a jelentés. Az efféle statisztikát készítő országok közül az USA-ban legmagasabb a nemi erőszak rátája, amely 13-szor magasabb, mint Angliában, és 20-szor magasabb, mint Japánban. A Reuters beszámolója szerint negyven megkérdezett katonanő közül tíz mondja azt, hogy megerőszakolták, öt azt, hogy megpróbálták megerőszakolni, tizenhárom pedig azt, hogy szexuálisan molesztálták. A USA Today szerint az Egyesült Államokban 2008-ban 1494 fiatalkorú esett gyilkosság áldozatává. Az amerikai igazságügyi minisztérium által 2008 januárja és májusa között 4549 gyermek és fiatalkorú bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy a megkérdezett fiatalok 60 százaléka volt közvetett vagy közvetlen módon erőszaknak kitéve az előző évben.
Eltiporni más országok szuverenitását és emberi jogait
Erős katonai hatalmával az Egyesült Államok tartósította hegemóniáját a világban, eltiporva más országok szuverenitását és megsértve emberi jogaikat. A világ legjelentősebb fegyverszállítójaként rendkívüli mértékben súlyosbította a világ instabilitását. Az AP amerikai hírügynökség szerint az USA tovább növelte katonai kiadásait, amelyek már amúgy is a legnagyobbak voltak a világon, 2008-ban tíz százalékkal 607 milliárd dollárra, amely a világ teljes katonai kiadásának 42 százaléka. 2010 elején az amerikai kormány bejelentette, hogy a kínai kormány és nép határozott tiltakozása ellenére 6, 4 milliárd dollár értékben fegyvert ad el Tajvannak, ezzel súlyosan megsértette Kína nemzetbiztonsági érdekeit és nagy felháborodást váltott ki a kínai nép körében. Az iraki és afganisztáni háborúk súlyos terhet rónak az amerikai népre, miközben óriási emberi és gazdasági veszteségeket okoztak az iraki és afganisztáni népnek. Az Egyesült Államokban az emberi jogokat érintő egyik legnagyobb botrány a hadifoglyokkal való bánásmód. Az amerikai igazságügyi minisztérium egyik vizsgálata szerint 2000 tálib katonát, akik megadták magukat, az amerikai hadsereg ellenőrzése alatt álló afgán fegyveres erők tagjai megfojtottak. Az USA katonai bázisokat telepít az egész világon, és ezeken a helyeken gyakran tapasztalható az emberi jogok megsértése. Jelenleg az Egyesült Államoknak 900 katonai támaszpontja van világszerte, amelyeken több mint 190 ezer katonát és 115 ezer más személyt állomásoztat. Ezek a bázisok súlyos környezeti károkat és légszennyeződést okoznak, a bombarobbanások következtében felszabaduló mérgező anyagok gyermekek életét követelik a környéken. Egyes információk szerint az amerikai katonai jelenlét vége felé a Subic és Clark támaszpontokon majdnem 3000 panaszt nyújtottak be fülöp-szigeteki asszonyok amerikai katonák általi megerőszakolása miatt, de valamennyit elutasították, teszi hozzá a jelentés.
(ford.: Gazdag István)
MD 2010. IV. 12. | |
|
|
